Érdemes lenne nyernie egyáltalán vasárnap?
Erre készülök.
Hogy aztán végigszenvedjen négy és fél évet, mint annak idején egy egész ciklust Tétényi Éva Esztergomban, vagy másfél évig Márki-Zay Péter Hódmezővásárhelyen?
Ha ez a kérdés felmerült volna bennem, akkor nem lennék demokrata. És nem szeretném a szülővárosomat.
Miért is nem?
Mert nem wellnesspartira készülök, tisztában vagyok vele, hogy egy kormánypárti többségű közgyűlést ellenzéki politikusként irányítani embert próbáló feladat. De ha valóban fontos nekem Győr, akkor nem ugorhatok el egy tényleg nehéz feladat elől.
Elég kemény hozzá?
Ismer olyan technikát, amellyel egy ellenséges közegben, a közgyűlési többséggel szemben is keresztül vihetné az akaratát?
A kampány során minden városrészben tartottunk fórumot, és ez a kérdés mindenhol felvetődött. Van rá tervem, három pontból áll. Először is hiszek benne, hogy a közgyűlés nem ellenséges közeg, a megválasztott képviselők közül mindenki elsődlegesen a város fejlődéséért dolgozik.
Ön ilyen naiv?
Szerintem nem naivitás, biztos vagyok benne, hogy a képviselők többsége valóban elkötelezett a város iránt.
Akkor nem csak saját magát tartja demokratának, hanem a Fideszt is egy demokratikus pártnak.
Szó sincs róla. De hiszek a közgyűlésben ülő képviselőkben, és azt remélem, hogy adott esetben a város érdekeit elé helyeznék a pártjuk elvárásának. De mielőtt még végtelenül naivnak tűnnék, folytatnám a tervem ismertetését a másik két ponttal. A demokratikus közélet egyik legnagyobb hiányossága, hogy kikoptak belőle az értelmes viták. Ha polgármester leszek, garantálom, hogy a közgyűlésben ismét lesznek érdemi szakmai viták, ezeket ráadásul bárki élőben követhetné, amire korábban nem volt lehetőségük a győrieknek.
Persze nem azért generálnék vitákat, hogy az időt múlassuk, hanem, hogy kompromisszumokra jussunk. A harmadik pontom a költségvetéshez kapcsolódik. Győr éves büdzséje nagyjából 60 milliárd forint, ennek 80 százaléka a város működtetésére megy el. A maradék 20 százalék az, ahol a hangsúlyokat máshová szeretném helyezni, és erről nyílt vitát kezdeményeznék a közgyűlési többséggel. Hadd lássák a győriek, hogy az egyes képviselők mit preferálnak. Sőt, a vitát kivinném az emberek közé.
Hogyan?
Minden körzetben rendszeresen tartanánk lakossági fórumokat, ezeken előbb polgármesterként ismertetném a környékre vonatkozó terveimet, majd a helyi fideszes képviselő a sajátját. Magyarán: az emberek előtt vitáznánk arról, hogy ki hova helyezi a hangsúlyokat, aztán a fórumon résztvevők bevonásával születnének meg a kompromisszumok.
Ez miért lenne működőképes?
Azért, mert egyetlen kormánypárti képviselő sem merné bevállalni, hogy az egyes városrészekben megszületett helyi megállapodásokat utóbb a közgyűlésben pártpolitikai utasításra felrúgja.
És ha el sem megy a helyi fórumra?
Az elég kockázatos lenne a számára, nehéz lenne utána a választói szemébe néznie.
Van-e egyéb módszer arra, amivel egy ellenzéki polgármester tágíthatja a mozgásterét egy kormánypárti többségű közgyűléssel szemben?
Terveim szerint az egyéni képviselőknek beszámolási kötelezettséget írnék elő, azaz rendszeresen be kellene mutatniuk a közgyűlésben, milyen konkrét munkát végeztek a körzetükben.
Ön előterjeszti a javaslatát, a fideszes többség pedig majd leszavazza.
Nem hinném! Az kockázatos lenne számukra, hiszen minden a választók előtt zajlana.
Honnan remél plusz szavazókat, hogy az októberi eredményt megfordítsa?
Ősszel a győri választók 55 százaléka otthon maradt, és biztos vagyok benne, sokan azért tartották magukat távol a voksolástól, mert nem számítottak arra, hogy előretörhet az ellenzék, hogy tíz megyei jogú városban és Budapesten átveheti az irányítást. Közülük talán most sokan eljönnek, érzékelve, hogy a változás egyáltalán nem lehetetlen. Másrészt pedig azt gondolom, hogy ezúttal viszont a Fidesz szimpatizánsai közül maradnak majd otthon sokan, miután rájöttek, hogy átverték őket. Ne feledjük, Borkai a választás után kiállt, és azt mondta, hogy öt évig lesz ennek a városnak a polgármestere, majd néhány héttel később lemondott. A miniszterelnök pedig a januári kormányinfón elismerte, hogy ő tiltotta meg Borkainak a voksolás előtt a visszalépést.
Készíttettek közvélemény-kutatást?
Erre nem volt keret.
Akkor azt sem tudják, van-e olyan választói réteg, amely Borkai személyére ugyan szívesen szavazott, de a Fideszre nem?
Ha volt is ilyen réteg, az már az októberi választás előtt felmorzsolódott. Nincsenek ma Győrben Borkai-szimpatizánsok. Azt viszont érzékelem, hogy a Fidesz-hívők körében is sokan úgy gondolják, Dézsi Csaba András maradjon meg a kaptafánál: sokkal többet tud tenni az emberekért orvosként, mint polgármesterként.
Ön mit gondol az ellenfeléről?
Sajnálom, hogy nem jött el a polgármesterjelöltek vitájára. Nem akarok foglalkozni a személyével. Inkább annak örülök, hogy a Borkai-botrány miatt a Fidesz ezúttal nem választhatta azt a kampányszlogent, hogy „folytatjuk”. Sőt, azt kell mondanom, ezúttal érdemi kampány folyt, és valóban összemérődtek a város fejlesztésével és működtetésével kapcsolatos elképzelések. Ez biztosan furcsa a győrieknek.
Ez most komoly vagy vicc?
Ez szabotázs! – kiáltott fel valaki az első sorokban, amikor a polgármester-jelölti vita első hozzászólójának elkezdett búgni a mikrofonja. Túl távol tartotta a szájától. Vagy túl közel hozzá. Aztán kiderült, még sincs szó szabotázsról, normalizálódott a hanghelyzet, sikerült felszámolni a gerjedést. A Hotel Rába különtermében öten vettek részt az Azonnali.hu által szervezett eseményen: Pollreisz Balázs MSZP-s önkormányzati képviselő, az ellenzéki pártok közös jelöltje, Balla Jenő vállalkozó (Összefogás Győrért Egyesület), Géber József vőfély, néprajzkutató (Mi Hazánk), Kirchfeld Mária egyetemi oktató, (független), valamint Hajnal János vállalkozó (független). Valójában hatan pályáznak vasárnap a Borkai Zsolt lemondása után megüresedett városvezetői székre, de a hatodik induló, Dézsi Csaba András kardiológus (Fidesz-KDNP) nem jelent meg a hotelben. Üresen hagyott helyére a fotóját helyezték ki. A kilencvenes évek kampányvitáit idéző forgatókönyv alapján az eseményen több témát – korrupció, átláthatóság, helyi közlekedés, iparfejlesztés – jártak körül a jelöltek, két-két perces expozéjukat egy-egy perces hozzászólással, viszonválasszal egészíthették ki. Talán csak az időkeret szűkössége volt az oka, de valójában egyikük sem tudta érdemben kifejteni az álláspontját, így jobbára a szentenciák szintjén mozgott a programismertetés. Annyi azért kitűnt, hogy átfogó és részletes jelölti programmal csak Pollreisz Balázs rendelkezik a vitázó aspiránsok közül.
Néhány magvas gondolat a többiektől:
- Minden győrinek az az érdeke, hogy gyarapodjon a város.
- Ha valaki korrupt, akkor fel kell jelenteni.
- A villamos az egy kötött pályás közlekedés.
- Tiszta lappal kell indulni.
- Mindennek az alapja a tudás.
- A városnak több lábon kell állnia, a technika pedig folyamatosan fejlődik.
- Az ingyenes parkolással kapcsolatos terveim épp most kerülnek kiszórásra a lakosság tekintetében.
Nem mindenki érezte úgy, hogy fontos eseményen van. Nagyjából a vita felénél bejött egy ötvenes férfi a terembe, megállt oldalt, egy ideig hallgatta a jelölteket, aztán a mikrofon erejét is túlharsogva azt mondta: „Ez egy vicc! Itt hülyeségeket beszélnek. Ez nem vita, ha nincs itt Dézsi Csaba András. Kit érdekelnek, hogy mit mondnak a kamuszervezetek?”
Felszólították, hogy maradjon csöndben. De ő inkább sarkon fordult és elment.
Ha vasárnap nyer, melyek lesznek az első polgármesteri intézkedései?
Megállapodtam Ligeti Miklóssal, a Transparency International jogi igazgatójával, hogy a segítségükkel átvilágítjuk az önkormányzat, a városi cégek és az intézmények összes szerződését, közbeszerzését. Ha kinyitjuk a szekrényeket, és kipotyognak a csontvázak, legalább ilyen fontos, hogy ne tegyünk be helyükre újabbakat. Épp ezért alkalmazni fogjuk az „Ez a minimum az önkormányzatokban” című, az Átlátszó, a K-Monitor és a TI által kidolgozott átláthatósági programot. És kezdeményezni fogom a klímavészhelyzet kihirdetését Győrben.
Elégedett lenne egy szűk vereséggel?
Kiemelt kép: Mohos Márton / 24.hu
