Belföld

Nem arról van szó, hogy nem akarnak tanulni, csak meg akarják mutatni, hogy máshogy is lehet

Alternatív tanítási napot tartottak pénteken az Aurórában a diáksztrájk keretében. A szervezőkkel arról beszélgettünk, miket látnak jelenleg a legégetőbb problémáknak, illetve milyen hatással van a mindennapjaikra a tanárhiány.

Amúgy remélem, tudják, hogy miattunk jöttünk. A tanárok miatt.

Péntek reggel a szokásos „te tanultál?”, „valaki csinált matekházit?” és „szerintetek felelünk?” kérdések helyett ilyen és ehhez hasonló mondatokat lehetett hallani néhány budapesti diák beszélgetéséből. Több fővárosi iskolában ugyanis úgy döntöttek, nem az iskolapadban töltik a hét utolsó tanítási napját, hanem alternatív helyszíneken, például az Aurórában tanulnak más dolgokról és máshogy, mint ahogy egyébként megszokták.

Augusztus utolsó napján több száz fiatal a köznevelési törvény módosítása ellen tiltakozott a Kossuth téren, ezen demonstráción hirdették ki szeptember 13-ára az „országos diáksztrájkot”. Valójában inkább egy amolyan alternatív tanítási napot álmodtak meg a szervezők. Ennek adott otthont a nyolcadik kerületi Auróra is, ahol reggel tíztől délután ötig számtalan program közül választhattak az érdeklődők.

Régóta figyeljük az oktatás sorsát, és úgy látjuk, minden egyre rosszabb: a tanárnak és a diáknak egyaránt tűrnie kell

– mondta az alternatív tanítási nap megnyitóján Nógrádi Áron, az esemény egyik szervezője.

Papp Dóra, Tasi Zsuszi, Nógrády Áron és Szűcs Tamás. Fotó: Mohos Márton / 24.hu

Egy másik felszólaló diák, Tasi Zsuzsi szerint az egyik legfőbb probléma a köznevelési törvény módosításával, hogy a korábbiaknál is szigorúbban korlátozza, hogy a fiatalok hogyan tanulhatnak, miközben az oktatási rendszer már így is idejétmúlt. Ezáltal még nehezebb lesz ebben a rendszerben tanulni.

Szégyellheti magát a pedagógustársadalom, amiért nem tud olyan erővel kiállni, mint amekkora az igazságtalanság az oktatásban – jelentette ki Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke. A PDSZ elnöke úgy véli, sokkal több tanár elégedetlen az országban, mint ahányan beszélni mernek, a diákok szándékai pedig közel állnak a rendszerváltás idején megfogalmazott követelésekhez.

2010 után nagyobb visszalépés történt az oktatásban, mint a rendszerváltás óta bármikor

– mondta Szűcs Tamás.

Az aHang képviseletében Papp Dóra arról is beszélt, hogy a diákok nem arra használják ezt a napot, hogy ne tanuljanak, hanem arra, hogy máshogy. Megjegyezte, hogy ugyan nem szólalt fel szülő az eseményen, a szabad oktatást a tanárokon és a fiatalokon kívül ők is igénylik.

A magántanulóknak most a legnagyobb szívatás ez, de úgy gondoljuk, hogy ez is csak egy kis lépés az oktatás folyamatos leépítésében. Ráadásul ez nem csak a közoktatásra vonatkozik, nézzük meg, mi történik az egyetemekkel, az sem tűnik finoman fogalmazva sem jó ötletnek

– jegyezte meg Nógrádi Áron.

A tetőpont akkor következik majd Verseghy Viktória szerint, amikor a jelenleg érettségi előtt álló osztályok eljutnak a vizsgákig, aztán kiderülhet, mennyire esik vissza a felsőoktatásba felvettek száma az új nyelvvizsgatörvény miatt.

A problémát egyébként nem is csak az okozza, hogy az új törvény értelmében csak azok juthatnak be egyetemre, akiknek van legalább egy középfokú nyelvvizsgájuk. A felvételi eljárással kapcsolatban ezen felül is rengeteg a bizonytalanság, így országszerte példátlan a fejetlenség a végzősök között.

A bátyám most fog érettségizni, megcsinált egy nyelvvizsgát és egy előrehozott érettségit angolból, és fogalma sincs, mennyi pluszpontot jelent ez, ha jelent egyáltalán jelent, vagy hogy hány tárgyból tegyen emelt szintű érettségit, és miből

– mondta Viktória.

Nógrádi Áron pedig arról beszélt:

A diákok egyértelműen támogatnak minket, ők még talán nem félemlíthetők meg annyira, a tanárok viszont tényleg félnek. Mondjuk ez érthető is, hiszen ha fentről nevezik ki az igazgatókat, akkor jogosan tartanak a retorziótól. Épp ezért gondoljuk, hogy minél hamarabb lépni kell, egy idő után már nem lehet majd.

Verseghy Viktória, Nógrády Áron, Tasi Zsuzsi. Fotó: Mohos Márton / 24.hu

Az iskolában tapasztalt visszajelzések egyébként vegyesek voltak, az osztálytársaik többnyire kiálltak mellettük, viszont egy másik osztályától kaptak olyan visszajelzéseket is, hogy ugyan szívesen csatlakoznának, de azért tartanak a dologtól.

Tasi Zsuzsi hallott olyan esetről is, amikor egy kilencéves lány szeretett volna sztrájkolni, a szülei adták volna meg a hiányzása indokaként, majd az igazgatónő ordítva telefonált, mondván, mégis hogy képzelik ezt, egy kilencéves gyerek nem sztrájkolhat.

A folytatással kapcsolatban Áron annyit árult el, hogy most tartanak egy rövid szünetet, hiszen semmiképp nem szeretnék azt, hogy a kormány azt mondja, a választásokba akarnak beavatkozni. A köznevelési törvény módosításáról azt mondta, nem lehet igazán megfogalmazni, mi zavarja őket leginkább az életbe lépő változások közül, hiszen „az egész úgy rossz, ahogy van, és folyamatosan csak rosszabb lesz”. Viktória leginkább az érettségi miatt aggódik, mondván, elképzelni sem tudja, milyen átalakítások jöhetnek a közeljövőben.

Az érezzük, hogy a kormány iszonyatosan szakmaiatlan az oktatás területén. A nyelvvizsgatörvény kapcsán pedig muszáj beszélnünk a tanárhiányról is, hiszen a törvény következtében még kevesebb pedagógus kerülhet majd ki a felsőoktatásból

– hívta fel a figyelmet Áron.

Mindezt úgy, hogy a tanárhiány hatásait már most mindhárman a saját bőrükön tapasztalják nap mint nap, Viktória iskolájában tavaly például nem volt egyetlen földrajztanár sem. Tavalyelőtt egy helyettesítő földrajzkutatóval próbálták orvosolni a hiányt, majd egy nyugdíjas tanárral próbálták megoldani a tanórákat.

Fotó: Mohos Márton / 24.hu

Matematikatanárnak is két nyugdíjas pedagógust hívtak vissza, a budapesti középiskola egyik angoltanára pedig egy olyan oktató lett, aki korábban csak alsó tagozatos diákokat tanított.

Az iskolánk egyik tanárától már évek óta próbálnak megválni, de az igazgatónak nincs munkáltatói hatásköre, úgyhogy nem tudja kirúgni, ám a fenntartó addig nem hajlandó lépni, amíg nincs helyette új pedagógus

– mesélte Zsuzsi. Ez a procedúra már évek óta húzódik, míg ezalatt a diákok nem kapnak szakszerű oktatást az adott tantárgyból.

A tanárhiány miatt ráadásul a pedagógusok nagyon leterheltek, hamarabb elfáradnak, majd kiégnek, mondta Áron, aki úgy látja, évek óta az a tendencia, hogy sokkal kevesebb pedagógust vesznek fel az új tanév kezdetén, mint ahányan nyugdíjba vonulnak az azt megelőző félév végén.

„Amikor elvégeztem az általános iskolát, kiírták, hogy öt különböző szakos tanárt keresnek, de egyik álláshirdetésre se jelentkezett senki”, jegyezte meg Viktória, majd hozzátette: csak azt látjuk, hogy egymás után mennek el a pedagógusok az iskolákból, míg előbb-utóbb el nem fogynak.

Kiemelt kép: Mohos Márton / 24.hu

Ajánlott videó

Olvasói sztorik