Belföld
Budapest, 2019. május 6.
Diákok a középszintû magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi vizsgán a fõvárosi Kõrösi Csoma Sándor Két Tanítási Nyelvû Gimnáziumban 2019. május 6-án.
MTI/Balogh Zoltán

Megszavazták az alternatív oktatást nehezítő köznevelési törvényt

Az intézményvezetőket, a magántanulói jogviszonyt, az óvodába járást, az alternatív kerettanterveket és a tankönyvellátás szabályozását érinti a közneveléssel összefüggő egyes törvények módosítása, amelyet másfél hetes halasztás után pénteken fogadott el az Országgyűlés a kormány kezdeményezésére.

A képviselők 127 igen, 57 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett szavazták meg a jogszabályt. Múlt hét kedden az előterjesztő emberi erőforrások minisztere kérésére – indoklás nélkül – halasztották el a javaslat zárószavazását. A törvényalkotási bizottság egyetlen ponton változtatott az indítványon: továbbra is lehetőség lesz második évfolyam végén és a magasabb évfolyamokon a diák teljesítményét érdemjegy helyett szövegesen értékelni.

A friss törvénymódosítás alapján

  • Legalább 70 százalékban a Nemzeti Alaptantervhez igazítják az alternatív iskolák tantervi struktúráját. Erre az indoklás szerint az alternatív kerettanterv csak akkor hagyható jóvá, ha megfelel bizonyos szempontoknak. Ilyen például az, hogy a Nemzeti alaptantervben (Nat) meghatározott tananyagtartalmakat tanévenként két félévre bontva kell megjeleníteni a kerettantervekben. A Nat-ban foglalt műveltségi területek adaptálása során az iskolák közötti átjárhatóság és a továbbtanulás biztosítása érdekében az alternatív kerettanterv tantárgyi struktúrája legfeljebb harminc százalékban térhet el az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervben foglalttól.
Budapest, 2019. január 12.
Résztvevők a FIRST Lego League (FLL) robotverseny budapesti döntőjén az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban 2019. január 12-én.
MTI/Balogh Zoltán
„Mintha valakit baseballütővel fejbe vágnának” – Horn György az új oktatási javaslatról
Az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének elnöke szerint derült égből villámcsapásként érte őket a köznevelési törvény módosításának legújabb része. Szerinte a szövegből még csak az sem derül ki, pontosan mit is kellene tennie az intézményeknek.
  • Kizárólagos állami hatáskörbe kerül a magántanulói státuszról való döntést. Vagyis szeptember 1-jétől a magántanulói jogviszonyt az egyéni munkarend váltja fel, engedélyezése pedig intézményi szintről egy hatósághoz kerül az egységes jogalkalmazás érdekében. A törvény kimondja: tankötelezettség iskolába járással teljesíthető. Ha a tanuló egyéni adottsága, sajátos helyzete indokolja, és a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából előnyös, a tankötelezettség teljesítésére határozott időre egyéni munkarend kérelmezhető.
  • Az óvodába járási kötelezettség alól csak a legindokoltabb esetben lehet felmentést kapni a gyermek ötödik életéve helyett a negyedik életévéig. Egy gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt. A jegyző – 2020. január 1-jétől azonban már egy a kormány által kijelölt szerv – a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, sajátos helyzete indokolja.
  • Továbbá az állam dönt majd szakértői vélemények alapján arról, hogy maradjon-e még egy évet óvodában a 6 éves gyermek, vagy 6 évesen menjen iskolába. Ennek lényege, hogy bemondás alapján nem lehet majd a gyerekeket visszatartani az óvodába.
  • A törvény elveszi a véleményezési jogot a tantestülettől és szülőktől az iskolaigazgatók kinevezése esetén. Erre nyilván azért van szükség, mert korábban számos botrány volt abból, hogy nem azt az igazgatót választották meg, akit a szülők és a tantestület támogatott.
  • A módosítás tartalmazza, hogy a kormány rendeletben az intézményvezetők részére az intézmény méretétől függően további bérpótlékot és a munkateljesítménytől függően ösztönzési kereset-kiegészítést állapíthat meg.
  • Valamint a munkáltató a munkakörbe tartozó feladatokon kívüli, célhoz köthető feladatot állapíthat meg a pedagógusnak, és ezek eredményes végrehajtásáért – a pedagógus illetményén felül – céljuttatás jár.
  • A tankönyvellátás szabályait ezentúl nem önálló jogszabály, hanem a köznevelési törvény tartalmazza majd.

Kiemelt kép: MTI/Balogh Zoltán

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Image: 73908380, A kiállítást a 2B Galéria a magyarországi deportálások 75. évfordulója alkalmából szervezi és a II. világháborúban elpusztított 565 000 magyar zsidónak állít emléket. Koncepciója szervesen kapcsolódik a Waldsee 1944 című, a galériában 2004-ben (majd később még több mint húsz helyszínen, többek között Berlinben, Washingtonban, New Yorkban és Cape Town-ban) bemutatott kortárs képzőművészeti projekthez.  A holokauszt áldozatainak leveleit ma levéltárak őrzik. A képeslapok, papírfoszlányok, levelek a munkaszolgálat és a deportálás különleges dokumentumai, legtöbbször szerzőjük életének utolsó pillanataiban íródtak. Waldsee az auschwitzi megsemmisítés szimbolikus helyszíne., Place: Budapest, Hungary, Model Release: No or not aplicable, Property Release: Yes, Credit: smagpictures.com
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.