Belföld
Budapest, 2016. március 19.
Mesterházy Attila szocialista országgyűlési képviselő nyilatkozik az MSZP választmányi ülésén Budapesten, a Villányi úti konferenciaközpontban 2016. március 19-én.
MTI Fotó: Balogh Zoltán

Régi viszályból robbant ki Mesterházy kizárási ügye

Bizonyítottság hiányában, egyhangú döntéssel mentette fel Mesterházy Attilát az MSZP etikai és fegyelmi ügyekkel foglalkozó tanácsa, így nem zárták ki a szocialista pártból annak korábbi elnökét. Mesterházyt azzal vádolták, hogy a február 15-i választmányi ülésen videót készített az EP-lista összeállításáról döntő szavazásról, majd kiszivárogtatta a kormánymédiának. (A kisebb botrányba torkolló szavazásról valóban sok információ jelent meg a jobboldali sajtóban, videó azonban nem.) Az is a vádpontok közé került, hogy Mesterházy Tóth Bertalan pártelnök ellen kampányol.

A döntéssel szőnyeg alá sepertek egy, a pártot évek óta feszítő konfliktust, amivel kapcsolatban persze Mesterházy nem véletlenül mondta, hogy ha egy kizárással akarják rendezni, az MSZP a kisgazdapárt sorsára juthat.

Attila képtelen elfogadni, hogy nem úgy hívják az MSZP elnökét, hogy Mesterházy Attila

– foglalta össze a szóban forgó konfliktust egy mondatban a párt egyik országgyűlési képviselője.

Image: 73866721, Hans Timmermans az MSZP EU listaelfogadů kongresszusŠn, Place: budapest, Hungary, License: Rights managed, Model Release: No or not aplicable, Property Release: Yes, Credit: smagpictures.com
Tóth Bertalan
Fotó: Csanádi Márton / 24.hu

Visszakapaszkodás a vereség után

Mesterházy Attila négy évig tartó pártvezérség után, 2014. május 29-én mondott le az MSZP elnöki és frakcióvezetői posztjáról, és nem is indult újra elnyerésükért. Történt mindez azután, hogy 2014 áprilisában ő vezette a baloldali közös listát (nem keveset harcolt ezért, Bajnai Gordont lenyomva), így ő lett Orbán Viktor kihívója miniszterelnök-jelöltként – az eredmény ismert. Ebbe azonban még nem bukott bele, amikor viszont az egy hónappal későbbi EP-választáson is leszerepelt, mindössze 11 százalékot ért el az MSZP (az akkor még euroszkeptikus Jobbik a szocialisták előtt végzett, a DK és az Együtt pedig 1, illetve 3 százalékpontra megközelítette), a pártelnök az elnökséggel együtt felajánlotta a lemondását.

Szűk egy évvel később azonban már téma volt, hogy Mesterházy újra aktivizálta magát, és az országot járva arra panaszkodott, hogy az új, Tóbiás József elnök fémjelezte pártvezetés képtelen lendületbe hozni az MSZP-t. A korábbi elnök rendre arról beszélt, mit csinálna másképp, ha ő vezetné a pártot.

Mesterházy Attila végül nem indult el a következő MSZP-s tisztújításon, ahol Tóbiást leváltották, és Molnár Gyula lett a párt elnöke, de az elnökválasztás előtt aktívan kampányolt Szanyi Tibor elnökségéért, akinek a párton belül nem sok esélyt adtak. Szanyi hasonló dolgokat fogalmazott meg, mint a szintén az elnöki székért futó Harangozó Tamás: a szavazatok meg is oszlottak a két jelölt között, ez pedig közrejátszott a főleg a párt idősebb generációja által támogatott Molnár Gyula megválasztásában.

Harangozó és Mesterházy 2014 előtt szövetségesek voltak, azonban ekkorra nagyon megromlott a viszonyuk, mára pedig kifejezetten ellenségessé vált. Leginkább azért, mert Harangozó nem akart Mesterházy árnyékában maradni, és úgy gondolta, hogy a volt elnök mozgásai ártanak a pártnak.

Mesterházy ellen a párton kívül teljesen ismeretlen Kurtyán Ferenc jelzésére indult fegyelmi eljárás, aki Harangozó Tamáshoz hasonlóan szintén Tolna megyei, pontosabban ő a Harangozó által vezetett megyei szervezet alelnöke.

„Kurtyán Ferenc indította meg a levelével ezt az eljárást, nekem semmi közöm hozzá” – mondta kérdésünkre Harangozó.

Szekszárd, 2015. január 12.
Kurtyán Ferenc, az MSZP Szekszárdi elnöke, Király József, a párt Bács-Kiskun megyei elnöke és Heringes Anita MSZP-s országgyűlési képviselő, az MSZP tolna megyei elnökhelyettese (b-j) sajtótájékoztatót tart az M9-es autóút fizetőssé tétele miatti forgalomlassító demonstráción és félpályás útlezáráson a 6-os főút M9-es autóútra vezető szakaszán, Szekszárd közelében 2015. január 12-én.
MTI Fotó: Ujvári Sándor
Kurtyán Ferenc, az MSZP szekszárdi elnöke a kép bal oldalán, mellette középen Király József, a párt Bács-Kiskun megyei elnöke és Heringes Anita, az MSZP Tolna megyei elnökhelyettese sajtótájékoztatót tart az M9-es autóút fizetőssé tétele ellen szervezett demonstráción 2015 januárjában.
Fotó: Ujvári Sándor / MTI

Az MSZP-ben közszájon forgott, hogy Mesterházy azért nem indult az elnökségért 2016-ban, mert biztosra vette, hogy 2018-ban ismét a Fidesz nyeri az országgyűlési választást, és még egy választási vereséget nem akart magára húzni. Molnár Gyula bele is bukott a 2018-as választási vereségbe, és jöhetett az újabb tisztújítás.

Lesz-e még pártelnök Mesterházy?

2018 júniusában két elnökjelölt maradt talpon a végjátékra: Tóth Bertalan és a kampányba kicsit késve bekapcsolódó Mesterházy Attila. Az elnök végül nagyon szűk többséggel Tóth Bertalan lett, mindössze 54 százalékos eredménnyel, ami csupán néhány szavazatnyi különbséget jelentett.

Fotó: Marjai János / 24.hu
Az igazi kérdés nem az, hogy ki lett az MSZP-elnök, hanem hogy meddig lesz még MSZP
A szocialisták nem engedték Mesterházy Attilának, hogy visszavegye a pártot. Tóth Bertalan vállán landolt a haldokló párt teljes súlya.

Azaz Mesterházy négy év szervezkedés és kényszerű háttérbe húzódás után elbukta ugyan a küzdelmet, azonban közeli szövetségese, Szakács László megcsípte az elnökhelyettesi posztot Ujhelyi István EP-képviselővel szemben. A választmány vezetését ugyanakkor a szintén az anti-Mesterházy-tengelyhez tartozó Kunhalmi Ágnes szerezte meg.

Ezekből az eredményekből is látszik, hogy komoly megosztottság van az MSZP-ben: majdnem ugyanannyian állnak ki Mesterházy mellett, mint ahányan ellene. A szembenállás egyáltalán nemcsak személyi konfliktus, hanem politikai is, ami a legjobban úgy írható le, hogy noha Mesterházyék is azt gondolják, hogy más ellenzéki pártokkal együttműködve győzhető le a Fidesz, szerintük az MSZP érdekeit sokkal keményebben kellene képviselni az ellenzéki egyeztetéseken. A jelenlegi pártvezetés szerint viszont ők is határozottan kiállnak a párt érdekei mellett, és Mesterházyék azok, akik gyengítik a pártot, például szivárogtatásokkal. Ez ugye a kizárási ügyben is előkerült.

Mesterházy rendre elmondja, hogy a vezetése alatt (főleg 2012-2013 tájékán) sokkal több támogatója volt az MSZP-nek, mint azóta. És azt is, hogy egyik az ő elnöksége óta regnáló elnök sem tudta érdemben növelni az MSZP támogatottságát. Ezt pártbeli ellenfelei is elismerik, azonban ezt nem a pártvezetés, hanem külső tényezők számlájára írják. Mindenesetre tény, hogy 2017 szeptemberében 25 éves mélypontra zuhant az MSZP támogatottsága, és stabilan be is szorult 10 százalék alá a teljes népességben.

Ez a konfliktus újult most ki a kizárási ügyben, és ennek volt az előszele az EP-listát meghatározó választmányi ülésen kialakult összetűzés, amikor is nagy nehezen sikerült a listán Szanyi elé szavazni Ujhelyit, de csak úgy, hogy a lista élére – úgymond húzónévként – Tóth Bertalan került, aki kijelentette, nem megy Brüsszelbe.

Brüsszel, 2019. január 31.
Az Európai Parlament honlapján közreadott képen Szanyi Tibor szocialista képviselő felszólal a jogállamiság magyarországi helyzetéről tartott vitán a parlament plenáris ülésén Brüsszelben 2019. január 30-án.
MTI/Európai Parlament/Jan Van de Vel
Tét nélküli belharcot vívnak az MSZP-sek az EP-lista első helyéért
Ujhelyi István és Szanyi Tibor egyaránt meg akarja mutatni, ki az erősebb, de rivalizálásuk csak szimbolikus jelentőséggel bír.

Az a meccs viszont még nincs lejátszva, hogy hányadik helyre – praktikusan: Szanyi elé vagy mögé – kerüljön a párbeszédes Jávor Benedek. Ez pedig azért lényeges, mert a mandátumbecslések szerint az MSZP-Párbeszéd azon a határon fog billegni, hogy két vagy három mandátumot szerez.

Mesterházyhoz közel álló politikusok szerint nincs szó arról, hogy áskálódna a volt elnök, egyszerűen csak azért járja az országot, mert nem akar Budapesten ülni, és igyekszik tenni a pártért. Azt is mondták, hogy mivel a következő tisztújítás 2020-ban esedékes, egyelőre nem is gondolkozik még Mesterházy azon, hogy szeretne-e elnök lenni. Az viszont kétségtelen, hogy a megyei vezetők jó része őt támogatja.

Az ellenérdekelt oldalon viszont úgy látják, hogy igenis elindított egy kampányt, már sokadjára, maga mellett, amit azért időzített mostanra, mert előre hozott tisztújítás is lehetséges, ha az EP-, majd az őszi önkormányzati választáson rosszul szerepel az MSZP.

Mesterházy szövetségesei szerint ez „paranoia” és „boszorkányüldözést folytatnak” Mesterházy ellen. Párton belüli ellenfelei szerint viszont Mesterházyt más sem mozgatja, csak hogy visszavegye a pártot, és ezért akár az MSZP-nek is képes ártani, ha azt kívánják rövid távú érdekei.

A konfliktus tehát tovább él, de a valódi kérdés az, hogy a jövőben akár Mesterházy, akár más képes-e a középpárttá zsugorodott MSZP-t kirángatni a gödörből.

Kiemelt kép: Balogh Zoltán / MTI

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
347798 01: (NO ITALY, MAGAZINES PLEASE CALL) John F. Kennedy, Jr. and his wife Carolyn Bessette Kennedy attend the "Brite Nite Whitney" Fundraising Gala March 9, 1999 at the Whitney Museum of American Art in New York City. July 16, 2000 marks the one-year anniversary of the plane crash off the coast of Martha's Vineyard in Massachusetts that killed Kennedy, his wife, and her sister Lauren Bessette. (Photo by Arnaldo Magnani/Liaison)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.