Bizonyítottság hiányában, egyhangú döntéssel mentette fel Mesterházy Attilát az MSZP etikai és fegyelmi ügyekkel foglalkozó tanácsa, így nem zárták ki a szocialista pártból annak korábbi elnökét. Mesterházyt azzal vádolták, hogy a február 15-i választmányi ülésen videót készített az EP-lista összeállításáról döntő szavazásról, majd kiszivárogtatta a kormánymédiának. (A kisebb botrányba torkolló szavazásról valóban sok információ jelent meg a jobboldali sajtóban, videó azonban nem.) Az is a vádpontok közé került, hogy Mesterházy Tóth Bertalan pártelnök ellen kampányol.
A döntéssel szőnyeg alá sepertek egy, a pártot évek óta feszítő konfliktust, amivel kapcsolatban persze Mesterházy nem véletlenül mondta, hogy ha egy kizárással akarják rendezni, az MSZP a kisgazdapárt sorsára juthat.
Attila képtelen elfogadni, hogy nem úgy hívják az MSZP elnökét, hogy Mesterházy Attila
– foglalta össze a szóban forgó konfliktust egy mondatban a párt egyik országgyűlési képviselője.
Fotó: Csanádi Márton / 24.hu
Visszakapaszkodás a vereség után
Mesterházy Attila négy évig tartó pártvezérség után, 2014. május 29-én mondott le az MSZP elnöki és frakcióvezetői posztjáról, és nem is indult újra elnyerésükért. Történt mindez azután, hogy 2014 áprilisában ő vezette a baloldali közös listát (nem keveset harcolt ezért, Bajnai Gordont lenyomva), így ő lett Orbán Viktor kihívója miniszterelnök-jelöltként – az eredmény ismert. Ebbe azonban még nem bukott bele, amikor viszont az egy hónappal későbbi EP-választáson is leszerepelt, mindössze 11 százalékot ért el az MSZP (az akkor még euroszkeptikus Jobbik a szocialisták előtt végzett, a DK és az Együtt pedig 1, illetve 3 százalékpontra megközelítette), a pártelnök az elnökséggel együtt felajánlotta a lemondását.
Szűk egy évvel később azonban már téma volt, hogy Mesterházy újra aktivizálta magát, és az országot járva arra panaszkodott, hogy az új, Tóbiás József elnök fémjelezte pártvezetés képtelen lendületbe hozni az MSZP-t. A korábbi elnök rendre arról beszélt, mit csinálna másképp, ha ő vezetné a pártot.
Mesterházy Attila végül nem indult el a következő MSZP-s tisztújításon, ahol Tóbiást leváltották, és Molnár Gyula lett a párt elnöke, de az elnökválasztás előtt aktívan kampányolt Szanyi Tibor elnökségéért, akinek a párton belül nem sok esélyt adtak. Szanyi hasonló dolgokat fogalmazott meg, mint a szintén az elnöki székért futó Harangozó Tamás: a szavazatok meg is oszlottak a két jelölt között, ez pedig közrejátszott a főleg a párt idősebb generációja által támogatott Molnár Gyula megválasztásában.
Harangozó és Mesterházy 2014 előtt szövetségesek voltak, azonban ekkorra nagyon megromlott a viszonyuk, mára pedig kifejezetten ellenségessé vált. Leginkább azért, mert Harangozó nem akart Mesterházy árnyékában maradni, és úgy gondolta, hogy a volt elnök mozgásai ártanak a pártnak.
„Kurtyán Ferenc indította meg a levelével ezt az eljárást, nekem semmi közöm hozzá” – mondta kérdésünkre Harangozó.
Fotó: Ujvári Sándor / MTI
Az MSZP-ben közszájon forgott, hogy Mesterházy azért nem indult az elnökségért 2016-ban, mert biztosra vette, hogy 2018-ban ismét a Fidesz nyeri az országgyűlési választást, és még egy választási vereséget nem akart magára húzni. Molnár Gyula bele is bukott a 2018-as választási vereségbe, és jöhetett az újabb tisztújítás.
Lesz-e még pártelnök Mesterházy?
2018 júniusában két elnökjelölt maradt talpon a végjátékra: Tóth Bertalan és a kampányba kicsit késve bekapcsolódó Mesterházy Attila. Az elnök végül nagyon szűk többséggel Tóth Bertalan lett, mindössze 54 százalékos eredménnyel, ami csupán néhány szavazatnyi különbséget jelentett.
Azaz Mesterházy négy év szervezkedés és kényszerű háttérbe húzódás után elbukta ugyan a küzdelmet, azonban közeli szövetségese, Szakács László megcsípte az elnökhelyettesi posztot Ujhelyi István EP-képviselővel szemben. A választmány vezetését ugyanakkor a szintén az anti-Mesterházy-tengelyhez tartozó Kunhalmi Ágnes szerezte meg.
Ezekből az eredményekből is látszik, hogy komoly megosztottság van az MSZP-ben: majdnem ugyanannyian állnak ki Mesterházy mellett, mint ahányan ellene. A szembenállás egyáltalán nemcsak személyi konfliktus, hanem politikai is, ami a legjobban úgy írható le, hogy noha Mesterházyék is azt gondolják, hogy más ellenzéki pártokkal együttműködve győzhető le a Fidesz, szerintük az MSZP érdekeit sokkal keményebben kellene képviselni az ellenzéki egyeztetéseken. A jelenlegi pártvezetés szerint viszont ők is határozottan kiállnak a párt érdekei mellett, és Mesterházyék azok, akik gyengítik a pártot, például szivárogtatásokkal. Ez ugye a kizárási ügyben is előkerült.
Mesterházy rendre elmondja, hogy a vezetése alatt (főleg 2012-2013 tájékán) sokkal több támogatója volt az MSZP-nek, mint azóta. És azt is, hogy egyik az ő elnöksége óta regnáló elnök sem tudta érdemben növelni az MSZP támogatottságát. Ezt pártbeli ellenfelei is elismerik, azonban ezt nem a pártvezetés, hanem külső tényezők számlájára írják. Mindenesetre tény, hogy 2017 szeptemberében 25 éves mélypontra zuhant az MSZP támogatottsága, és stabilan be is szorult 10 százalék alá a teljes népességben.
Ez a konfliktus újult most ki a kizárási ügyben, és ennek volt az előszele az EP-listát meghatározó választmányi ülésen kialakult összetűzés, amikor is nagy nehezen sikerült a listán Szanyi elé szavazni Ujhelyit, de csak úgy, hogy a lista élére – úgymond húzónévként – Tóth Bertalan került, aki kijelentette, nem megy Brüsszelbe.
Az a meccs viszont még nincs lejátszva, hogy hányadik helyre – praktikusan: Szanyi elé vagy mögé – kerüljön a párbeszédes Jávor Benedek. Ez pedig azért lényeges, mert a mandátumbecslések szerint az MSZP-Párbeszéd azon a határon fog billegni, hogy két vagy három mandátumot szerez.
Mesterházyhoz közel álló politikusok szerint nincs szó arról, hogy áskálódna a volt elnök, egyszerűen csak azért járja az országot, mert nem akar Budapesten ülni, és igyekszik tenni a pártért. Azt is mondták, hogy mivel a következő tisztújítás 2020-ban esedékes, egyelőre nem is gondolkozik még Mesterházy azon, hogy szeretne-e elnök lenni. Az viszont kétségtelen, hogy a megyei vezetők jó része őt támogatja.
Mesterházy szövetségesei szerint ez „paranoia” és „boszorkányüldözést folytatnak” Mesterházy ellen. Párton belüli ellenfelei szerint viszont Mesterházyt más sem mozgatja, csak hogy visszavegye a pártot, és ezért akár az MSZP-nek is képes ártani, ha azt kívánják rövid távú érdekei.
A konfliktus tehát tovább él, de a valódi kérdés az, hogy a jövőben akár Mesterházy, akár más képes-e a középpárttá zsugorodott MSZP-t kirángatni a gödörből.
Kiemelt kép: Balogh Zoltán / MTI
