Januárban államvizsgáztak Magyarországon az első okleveles szakápolók. Ők azok, akik 2017-ben három magyar egyetemen kezdték el azt az új képzést, amely lehetővé teszi az ápolóknak, hogy mesterdiplomát szerezzenek, és így az úgynevezett kiterjesztett hatáskörű okleveles ápolási (APN) rendszerben dolgozzanak.
Ők lennének azok a szakdolgozók, akik olyan feladatokat vállalhatnak át a leterhelt orvosoktól, amelyek nem igényelnek komolyabb orvosi tudást. Nem nehéz belátni, hogy a világszerte már sok országban működő APN-rendszer megfelelő formában a magyar egészségügyben is fontos szerepet kaphatna: elég a több mint 300 betöltetlen háziorvosi praxisra vagy a sürgősségik folyosóin eltöltött hosszú órákra gondolni.
Ezt a magyar kormányban, az Emminél is így látták, ezért ki is nevezték 2017 szeptemberétől 2018 márciusáig miniszteri biztossá a Pécsi Tudomány Egyetem dékánját, Betlehem Józsefet, aki „a szakdolgozói ellátási modell fejlesztésének koordinációjáért” lett felelős. Azonban így sem sikerült kulcsrakészen átadni az APN-rendszert az első szakápolói évfolyam diplomázásáig, amire két bizonyíték is van:
- nem készültek el eddig azok a háttérrendeletek, amelyek szabályoznák az okleveles szakápolók munkáját,
- illetve az Emmi az Európai Bizottsághoz pályázott, hogy tanácsadással, szakértőkkel segítsék a rendszer finomhangolását.
Tehermentesítés
Az orvoshiány nem csak Magyarországon téma, amit jól mutat, hogy az OECD országok háromnegyedében már dolgoznak kiterjesztett hatáskörű ápolók. Nekik jelentős szerepük van az orvosok tehermentesítésében, hiszen olyan feladatokat tudnak elvégezni, amelyekhez nem kell orvosi diploma, de egy ápolóképzés nem készít fel ezekre.
Az ilyen feladatok közé tartozhat például a steril sebek ellátása, varratok behelyezése, kivétele, a cukorbetegek, magas vérnyomás betegek gondozásában, véralvadásgátlót szedők kezelésében való komplexebb részvétel, vagy éppen az első műtéti asszisztensi feladatok
– hozott példákat Nagy Zoltán Zsolt, a Semmelweis Egyetem dékánja az egyetem honlapján megjelent interjúban, ami a budapesti orvosi egyetemen induló ápolás mesterképzés indulása előtt jelent meg.
A pécsi, debreceni és szegedi egyetemen 2017 szeptemberében, míg a Semmelweisen 2018 februárjában indult a képzés. A képzést lehetővé tevő jogszabály alapján hat területen kezdődhetett ápoló mesterképzés: aneszteziológiai, geriátriai, közösségi, intenzív, perioperatív (műtét körüli) és sürgősségi szakápoló specializációban.
(Fotó: Ujvári Sándor / MTI)
Papp László, a Szegedi Tudományegyetem Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar ápolás mesterképzés szakirányfelelőse és dékánhelyettese elmondta, hogy azokon a területeken indult a képzés, ahol a legnagyobb az orvoshiány.
Kulcskérdés, hogy pontosan milyen feladatokat végezhetnek el a kiterjesztett hatáskörű ápolók. A legnagyobb ellenállást az aneszteziológusok fejtették ki, miután szó volt arról, hogy a szakápolók a jövőben önállóan végezhetnének altatást és lélegeztetést, bár erre egyelőre nem ad lehetőséget az egészségügyi törvény. Az Index 2017-es cikkéből kiderült, hogy
Mi is kérdeztünk aneszteziológusokat, sürgősségi területen dolgozó orvosokat és háziorvosokat is, hogy mit gondolnak az APN-rendszerről, és még mindig az első csoport tűnik a leginkább szkeptikusnak. Az aneszteziológusok arról beszéltek, hogy ugyan pontos információjuk nincs, de úgy tudják, hogy a szakápolók csak az ő felügyeletük mellett végezhetnek majd veszélyesebb műveleteket, ezért már kevésbé ellenségesek.
A többi területen dolgozók többnyire pozitívan álltak a rendszer bevezetéséhez, de minden orvos megjegyezte, hogy addig nem lehet biztosat mondani, amíg nem tisztázzák világosan a non-doktorok kompetenciáit. „A szakmának ezt egységesen ki kell dolgoznia képzési formánként, mielőtt 2019 februárjában az első MSc ápolók végeznek” – nyilatkozta a Semmelweis-dékán a már említett interjúban.
Azonban Papp László elmondta, hogy ez nem történt meg, nem készültek el a háttérrendeletek, pedig az első okleveles szakápolók már végeztek. Vagyis bár az emelt kompetenciájú ápolók felkészültek a betegek kikérdezésére vagy vizsgálatok elrendelésére, mivel a jogszabály szerint Magyarországon ezt kizárólag orvos teheti meg, így a kollégák például nem rendelkeznek önálló jogosultsággal az informatikai rendszerek használatára.
Papp László ismertette a hallgatók körében készített felmérésüket: eszerint a mesterképzésre jelentkező ápolók egyik csoportja éppen azért akart oklevelet szerezni, mert már eddig is hasonló dolgokat csinált a munkájában, mint amiről az egyetemtől diplomát kapott. A másik nagy csoport pedig a felmérés szerint úgy érezte, hogy egyetemi továbbtanulás nélkül már nem tud többet tanulni a hivatásáról.
Bár más szisztéma, de ez a szemlélet egyes területeken itthon is már hagyományosan jelen van, az asztmanővér például be tudja tanítani az eszközök használatát, képes a beteg állapotát követni, a kötözős nővér pedig az orvosoknál is sokkal jobban tudja, hogy milyen sebtípusra milyen kötszer az optimális, mikor kell cserélni
– mondta egy általunk megkérdezett orvos. Szerinte maximálisan számítanak az ápolókra, akik hozzájárulhatnak a szakorvosi beutalások csökkentéséhez, ezáltal a szakorvosi előjegyzési listák rövidüléséhez, és persze a beteg lakóhelyéhez legközelebb nyújtott ellátáshoz.
„Azonban ha az orvosok kellő felkészítése nélkül csak egyik napról a másikra beállítják őket a rendszerbe, akkor nem fogják tudni megtalálni a helyüket, és a mai körzeti ápoló feladatkörét fogják ellátni” – magyarázta az orvos, hozzátéve: látja, milyen sok munka zajlik azért, hogy elindulhasson a rendszer.
A probléma az, hogy közben az okleveles szakápolók első évfolyama már lediplomázott.
(Fotó: Balázs Attila / MTI)
Az Emmi nagyon akarja
Feltettük kérdéseinket a volt miniszteri biztosnak és az Emminek is arról, hogy miért nem készült el a szabályozás addigra, amíg az első mesterképzést elvégző ápolóévfolyam diplomához jut, azonban cikkünk megjelenéséig erre nem kaptunk választ.
Azt nem lehet mondani, hogy a kormányban ne látnák az APN-rendszer fontosságát, különben
- nem neveztek volna ki a területért felelős miniszteri biztost,
- nem indították volna el gyorsan az ápolás mesterképzést,
- nem alapították volna meg az ápolóknak a Mihalicza-ösztöndíjat,
- nem pályáztak volna az Európai Bizottságnál pluszforrásokra.
Az alapellátás-fejlesztésre kiemelten figyel a kormány Kásler Miklós kinevezése óta, ami nyilván összefüggésben van azzal, hogy a kórházigazgatóból lett miniszter tisztában van vele, hogy a betegek is örülnek neki, ha nem kárhoztatják őket felesleges kórházi tartózkodásra, és az egészségügyi kiadások is csökkenhetnek ezáltal. Február 19-én, az ápolók napján pedig azt mondta a miniszter, hogy az egészségügyi ellátórendszer legfontosabb szereplői az ápolók.
- Költséghatékony az ellátórendszer számára,
- garantálja és emeli az ellátás minőségét,
- javítja a betegelégedettséget,
- csökkenti az intézeti várakozási időt
– sorolta fel az APN-rendszer várható előnyeit még miniszteri biztosként Betlehem József egy előadáson. A diasoron egy sor nemzetközi példára, OECD- és WHO-jelentésekre hivatkozva bizonyítja, hogy mennyire jó lesz ez a rendszer Magyarországon is.
És további két kérdés is maradt ezen túl:
- Miből fedezik majd a diplomájuk miatt magasabb fizetési kategóriába lépő okleveles szakápolók bérét? Már ha megadják ezt nekik, mert előfordul gyakran, hogy érettségizett ápolók bérét kapják most is a diplomások.
- Mihez kezd a kormány az ápolóhiánnyal? Jelenleg alig két ápoló jut egy orvosra, pedig legalább négynek kellene a szakértők szerint. A szakápolók képzésével csak még több teher nehezedik majd a továbbtanulókra, ha nem kerül a helyükre másik ápoló a rendszerbe.
Brüsszelre számít a kormány
Az, hogy a kormány pályázott uniós forrásra az APN-rendszer kialakítására, Ujhelyi István MSZP-s EP-képviselő kérdéséből derült ki. Vytenis Andriukaitis egészségügyért felelős biztos azt írta: az Emberi Erőforrások Minisztériumának 2017 októberi kérésére az Európai Bizottság Strukturálisreform-támogató Szolgálata (SRSS) vállalta, hogy technikai támogatást nyújt a magyar egészségügyi rendszer rendelkezésére álló erőforrások elosztásának javításához.
Egy újabb kérdésre már Valdis Dombrovskis, volt lett miniszterelnök, jelenleg az euróért felelős EB-alelnök válaszolt Ujhelyinek. Elárulta, hogy két támogatási kérelem érkezett a magyar kormánytól, melyek a járóbeteg-ellátás és az egészségügyi alapellátásban dolgozó munkaerő fejlesztését célozzák, nevezetesen egy kiterjesztett hatáskörű okleveles ápolási (APN) rendszer létrehozása révén. A két kérelmet 2018-ban választották ki támogatásra, a projektek helyszíni megvalósítása 2019 első negyedévében kezdődik.
(Fotó:Dursun Aydemir / Anadolu Agency / AFP)
Az SRSS „a magyar kormánynak nyújtott támogatása kiterjed a projekttervezés és a megvalósításra való előkészítés valamennyi fázisára, ideértve mindkét projekt esetében a szolgáltatók azonosítását, és ezt követően a projekt előkészítését és a projektirányítást”.
Az Emmi is elismerte kérdésünkre, hogy a program még nem indult el. Annyit írtak, hogy a tervek szerint valamikor 2019 első negyedévében kezdődik.
További érdekesség, hogy az SRSS-rendszerben pályázott a kormány, ugyanis ennek a programnak a lényege, hogy bővítsék általa az eurózónát, ezért válaszolt Ujhelyinek az euróért felelős EB-alelnök.
A tervek szerint ugyanis „a 2021-től kezdődő új uniós költségvetésben lesz egy olyan fejezet is, amelyhez elsődlegesen az eurózóna tagjai, másodsorban az oda törekvők férhetnek hozzá. (…) Ez tagállamonként akár 1-2 milliárd eurós, reformokra felhasználható pluszpénzt is jelentene” – írta a Portfolio még 2017-ben. A magyar kormány viszont legutolsó tudásunk szerint csak „a következő évtizedekben” tervezi bevezetni a közös uniós valutát, így kérdés, változtat-e a tervein, hogy hozzájuthasson ezekhez a jelentős forrásokhoz.
Viszont az Európai Bizottság jelentéséből kiderül, hogy az SRSS most zajló pilot-programja annyira népszerű, hogy 80 millió euróval meg kellett emelni a büdzséjét: az így kapott összesen 222,8 millió eurós összeg viszont messze elmarad még így is a 2021 után tervezettől. Azonban úgy tűnik, hogy az APN-rendszer kialakítására már az így nyert pénz is elég lehet, márpedig ez is fontos lépése lehet a magyar egészségügynek – uniós pénzből is.
Kiemelt kép: MTVA/Bizományosi – Oláh Tibor
