Belföld

A Rábánál sem kizárt a 400 túlóra

A Henkel csak kezdő a Rábához képest – írta egyik olvasónk a rabszolgatörvény alkalmazása miatt nagy port felvert körösladányi cégre utalva. Ő a Rába Járműipari Holding Nyrt. tőzsdén forgó, állami tulajdonú vállalat sárvári gyárában dolgozik, amelyet a Rába Járműalkatrész Gyártó és Kereskedelmi Kft. üzemeltet. Azt írta,

a Rába sárvári gyárában évek óta 6 hónapos a munkaidőkeret, szombat, vasárnap is dolgoztatják a munkásokat, 2019-re pedig 12 hónapos munkaidőkeretet határoztak meg. 

Megküldte a munkaidőkeretről szóló megállapodást is, melynek alapján érdekes kép rajzolódott ki. Mert miközben a szakszervezetek engedményeket harcoltak ki a dolgozók javára, a túlórát illetően a legrosszabb forgatókönyv lehetősége is benne maradt a képben.

A szakszervezet fontos előnyöket harcolt ki

A Rába megállapodása Vida Sándor munkajogász szerint korrekt, a 12 hónapos munkaidőkeret ellenére. Az évi 2000 órás munkaidőkeret nagyjából heti 40 órának felel meg, mert az évi kétszeri gyári leállás (2-3 hét) idejét nem számították bele a munkaidőkeretbe. Túlóra esetére kerültek fékek a rendszerbe: heti 48 óránál nem lehet több a munkavégzés, és ha a dolgozó a heti 40 órán felül havi plusz 16 óránál többet teljesít, túlóraelőleget kérhet a cégtől. Ha pedig az év végén mégis az derül ki, hogy a munkaidőkeret nem haladja meg a 2000 órát, akkor sem kérheti vissza a munkáltató ezt az előleget. Ilyen engedménnyel a munkajogász még nem találkozott. Továbbá ha a dolgozót előre beosztották munkára, de mégis hazaküldik, akkor az arra az időre járó bért is el kell neki számolni.

Eddig nem volt rálátása a túlórákra a szakszervezetnek

A Vasas Szakszervezeti Szövetség sárvári alapszervezete részese volt a megállapodásnak. Pankaczi Károly vezetőtől megtudtuk, tavalyig úgy működtek, hogy a gyár kihirdette, elrendelte a hat hónapos munkaidőkeretet, de nem volt róla egyeztetés. A szakszervezet a számonkérhetőség, követhetőség miatt szorgalmazta a megállapodást, és azért, hogy engedményeket tudjanak elérni a dolgozóknak. Eddig semmi rálátásuk nem volt a munkaidőkeretre, túlórákra, mostantól viszont a gyár köteles negyedévente információt adni a szakszervezetnek.

Ők harcolták ki a munkajogász által kiemelt engedményeket is, Pankaczi Károly megemlítette azt is, hogy a szombati túlmunkát akár 1,8-es szorzóval is kifizethetik az év végi elszámoláskor. Szerinte a beépített biztosítékok mellett nem munkavállaló-ellenes az egyéves munkaidőkeret. Igaz, hogy most csak évente számolják el majd a munkaidőkeretet, de pont azért kérték az előleget, hogy ha nem várható visszapihentetés, akkor a dolgozó kérésére már év közben kifizessék a ledolgozott túlórát. Elmondása szerint a dolgozók is megelégedéssel fogadták a megállapodást.

A 400 túlóra sem kizárt

A megállapodásban 400 túlóráról nincs szó, mivel tavaly december 3-án született – akkor még nem fogadták el a rabszolgatörvényt. A kollektív szerződés pedig nem tér ki a túlóra kérdésére, tehát csak a megállapodásban rögzített heti maximum 48 óra jelent fogódzót. Így viszont nem zárható ki a majdnem 400 túlóra sem, ha valaki minden héten 8 óra túlmunkát végez. Pankaczi Károly is elismerte ezt, hozzátéve, hogy mindez csak a dolgozó hozzájárulásával lehetséges. De lehetséges.

Rabszolgatörvény: Az emberek nem túlórázni akarnak, hanem jól keresni
A szakszervezetek erősen megszorongatnák a kormányt.

Hogy a 400 túlóra mennyire esélyes, ahhoz jó támpont lett volna, hogy eddig mennyit túlóráztak az emberek. Erről a szakszervezetnek eddig nem volt információja, a gyárnál pedig hiába érdeklődtünk, nem válaszoltak megkeresésünkre.

Kiemelt kép:  Krizsán Csaba /MTI

Ajánlott videó

Olvasói sztorik