Belföld

Nem megszűnik, hanem szintet lép a Felház

Kálmán Attila
Kálmán Attila

újságíró. 2018. 10. 11. 10:59

Jogi személlyé alakul, de egyház továbbra sem lesz Orbán Gáspárék mozgalma, a Felház. Arra számítanak, hogy még szélesebb körhöz juthatnak el, és még nagyobb hatással lehetnek Magyarországra.

Isten királysága dübörög, és nem lehet megállítani!

– mondta kedd este Orbán Gáspár, a Felház egyik vezetője egy Facebook-élő bejelentkezésben. Ez meglepheti mindazokat, akik a hétvégén úgy értesültek a sajtóból, hogy megszűnik a miniszterelnök fia miatt különös figyelmet kapó vallási mozgalom. Valójában csak a Felház-alkalmak szűnnek meg jövő márciusban, a Felház vallási mozgalomként dübörög tovább,

és ez a vég igazából egy új kezdet, ami után sokkal nagyobbra nőhet Felház, mint az elmúlt három és fél évben.

Szét akarják törni az üvegplafont, amivé önmaguk váltak

„Nagy örömmel és szívünkben hálával tudatjuk, hogy a Felház küldetése a végéhez közeledik és a feladatára kapott idejét betölti. Ezzel jelenlegi működésünket befejezzük, a három alapító közvetlen vezetésével és az önkéntes csapattal végzett központi szervezés véget ér és ilyen keretek között nem szervezünk több Felház alkalmat” – így kezdődik az a szombaton kiadott közlemény, amely után sokan megírták, hogy ennyi volt, függöny.

Azonban a helyzet egészen más: a hangsúly azon van, hogy más kereteket kap a mozgalommá változó Felház, aminek a neve is változni fog, de egyelőre még így hivatkozunk rá. Más formában igyekeznek Isten munkáját beteljesíteni a felházasok. A „Felház küldetése” pusztán az által közeledik a végéhez, hogy a mozgalom kinőtte a kereteit – legalábbis a vezetők szerint.

Olyan ez, mint amikor valami felforr, és már muszáj levenni a fazékról a fedőt

– mondja egyikük, Prekopa Donát. Nehéz ezt máshogy értelmezni, mint hogy a felházasok úgy érzik: annyi energia gyűlt fel, hogy nagyobb szabásúan, más formában kellene hasznosítani. „A Felház hároméves működése során a dicsőítő- és imaestek mellett egyre több missziós tevékenységet indított el, amelyek túlmutatnak a Felház keretein. Ezek a Felházból fakadó mozgalmi szálak önállóan folytatódnak, illetve újak indulnak el és az eredeti célok betöltéséért laza együttműködésben futnak tovább” – írják a közleményben, amit a későbbiekben segítünk értelmezni.

Fotó: 24.hu/ Bielik István
Prekopa Donát Fotó: Bielik István / 24.hu

De először érdemes felidézni, hogy onnan jutott el idáig a Felház, hogy 2015 tavaszán néhány egyetemista közösen imádkozni kezdett, majd kibéreltek egy pincét, aztán egyre nagyobb, több ezer fő befogadására alkalmas helyeket, mint a Körcsarnok és a MOM Sport.

Formális dolgok változtak: a Felház nagyobb lett, szervezettebb, lett jogi formája. A tartalom viszont egyáltalán nem változott

– magyarázta Orbán Gáspár tavaly, amikor cikksorozatot közöltünk a Felházról. Ebből egyébként a jogi forma nem teljesen igaz, de a jövőben ez is változni fog.

Ha dj-knek van joguk az Akváriumban lenni, Jézus Krisztusnak hogy ne lenne?
Cikksorozatunk első része a Felház nevű keresztény mozgalomról, ami arról lett híres, hogy Orbán Viktor fia az egyik vezetője. Hogyan történhetnek „bibliai csodák” a Belvárosban?

Orbán Gáspár már ekkor elmondta egy nekünk adott interjúban, hogy a Felház időben véges, mert őket „arra hívta Isten, hogy addig csinálják, amíg egyetemisták”, másrészt azt is mondta, hogy „a fenntarthatatlanság felé mozog a Felház”, azért tartanak ritkábban alkalmakat, mert nem tudnak ekkora rendezvényeket ilyen sűrűségben megszervezni.

Ez viszont nem oda vezetett, hogy bedobják a törülközőt, hanem oda, hogy megpróbálnak szintet lépni: ennek lett látszólag paradox módon az a megoldása, hogy felszámolják a Felház-alkalmak szervezését, és ezzel egyben decentralizálják a mozgalmat. A felházasok azt mondták, hogy nem a személyes kapacitásaik kimerüléséről van szó, bár elismerték, hogy az alkalmak szervezése rengeteg munkával járt, és az átalakulás miatt több idejük lesz mással foglalkozni. De állítják, hogy nem az ilyen egyéni ambíciók késztették őket változtatásra.

Azt vettük észre, hogy mi magunk, a vezetők váltunk üvegplafonná a mozgalom felett. Ezt szét kell törni, hogy kiderüljön mennyire sokszínű, mennyire sokféle ez a mozgalom

– indokolta Prekopa Donát, miért döntöttek úgy, hogy fel kell számolni a központi vezetést, amelybe rajta és Orbán Gáspáron kívül még Ember Illés tartozik, illetve alattuk van közvetlenül tíz „középvezető”.

A Felház nem lesz egyház, de…

Ennek a decentralizációnak volt az első jele a Házi Felházak kitalálása. A Felház vezetői lefektettek szabályokat, megadták a formát, mindezt le is írták egy kis útmutató füzetben, vezetőket képeztek, és így már 2017-ben a Felházhoz hasonló alkalmak szerveződtek Budapesten kívül, így Debrecenben, Szegeden, Pécsen és más városokban.

Ezeken az alkalmakon párszor megjelentek a budapesti vezetők, de a cél az volt, hogy ne rájuk legyenek kíváncsiak az emberek, hanem a helyi vezetők maguk szervezzék az alkalmakat. Ez azonban nem megy zökkenőmentesen, mert sokan csak Orbán Gáspárékra kíváncsiak.

Illetve az is előfordult, hogy valaki nem tartotta be a szabályokat, ami ellen leginkább csak a nyilvánosság erejével tudtak fellépni.

A Házi Felházakat többen úgy értelmezték, hogy az országos terjeszkedéssel lassan, de biztosan gyülekezetek hálójává alakul a Felház, aminek következménye, hogy karizmatikus kisegyházzá válik. Ezt azonban a Felház vezetői cáfolták:

Mindenkinek azt mondjuk, hogy menjen vissza a gyülekezetébe, ha van, ha nincs, akkor keressen egyet. És vigyék azt a tüzet, amit a Felházon megtapasztaltak, építsék a gyülekezetüket

– magyarázta tavaly Orbán Gáspár, hogy mit tartanak feladatuknak, ezért nem is értik, miért tartják konkurenciának őket. Most is megismételték, hogy nem akarnak gyülekezetté válni, de Prekopa Donát azt mondta, hogyha valaki úgy érzi, hogy Isten egy gyülekezet vezetővé akarja őt tenni, akkor bátorítják, hogy fogadja ezt el. Azonban továbbra is már létező gyülekezetekbe irányítják a velük kapcsolatba kerülőket. Online a felhaz.com oldalon összegyűjtött gyülekezetek segítenek az eligazodásban, személyesen pedig összekötik az embereket a gyülekezetek tagjaival, vezetőivel.

Fotó: 24.hu/ Bielik István
Fotó: Bielik István / 24.hu

Viszont az egy új helyzet, ha a Felházhoz közeli emberek gyülekezeteket kezdenek alapítani, amelyeket aztán segíthet a jogi személlyé váló Felház.

Beszéltünk több kisegyházi és történelmi egyházi gyülekezeti vezetővel is, és azt mondták, ők nem tudnak ilyen kezdeményezésről egyelőre, de elképzelhetőnek tartják a Felház mozgása alapján, hogy előbb-utóbb így alakul a történet.

Ember Illés elmondta, a Felház azért a Kelet-Európai Utógondozottakért és Lakóotthonokban Lakókért Alapítvány (KUL) égisze alatt működik, mert „hirtelen történtek a dolgok, hirtelen kellett szerződéseket kötni”. A keresztény körökben ismert üzletember, Németh Bálint – aki a Felház vezetésébe nem szól bele, de a például a szerződéseket ellenőrzi, hiszen ő felelős az alapítványon keresztül – vezette alapítvány alszámlája lett a Felház számlája, illetve szerződéseket is az alapítványon keresztül kötött a Felház. Ez később is így maradt, amit úgy magyaráztak, hogy időben véges a mozgalom, ezért feleslegesnek látták a jogi személlyé válást. Az alapítvány ráadásul bele is írta közhasznúsági jelentésébe a Felházat mint ifjúsági hitéleti programot:

A tavalyi évben valami egészen új irányba is belevágott alapítványunk, amihez lelkes egyetemista önkéntesek hada sorakozott fel. Ez az irány ebben az évben jobban elmélyült, több programot szerveztünk.

A Felház alkalmakat nem a Németh Bálint-féle alapítvány szervezte, bár a Felház önkéntesei önkéntes-szerződésben állnak az alapítvánnyal.  Az alapítvány és a Felház összefonódását többen úgy értelmezték, hogy ezzel nem csak egy jogi procedúrától kíméli meg a KUL a Felház vezetőit, hanem más dolgokban is segít:

  • saját alapszabály és bejegyzés nélkül működhetnek,
  • a közhasznú státusz miatt adókedvezményekben, adómentességben részesülhetnek,
  • illetve fel sem merül, hogy egyház lennének.

A Felház vezetői állítják, hogy pénzügyileg és jogilag is mindent a törvényeknek megfelelően csináltak, de ahogy mondták, hosszú távon nem működnek már együtt az alapítvánnyal, hogy „minden teljesen tiszta legyen”. Amivel elismerik, hogy a jelenlegi helyzet támadható, bár hangsúlyozzák, nem részesültek adómentes vagy adókedvezményben részesített támogatásban – csak 1 százalékos felajánlásokat tudtak fogadni egy évig, de már azt sem.

Ha viszont jogi személy lesz a Felház, akkor közelebb kerül az egyházi státuszhoz, ugyanis a 2011-ben elfogadott egyházügyi törvény szerint egyesület is fenntarthat egyházat. Azonban ez nem tűnik célnak.

Hogy a Felház egyesület vagy alapítvány lesz-e, az leginkább azt fogja megmutatni, hogy mit gondolnak a szervezet céljáról és vezetéséről annak irányítói. A két forma között az alapvető különbség, hogy az egyesület személyeket egyesít, az alapítvány vagyont. Tehát az egyesület a tagok önszerveződő közössége valamely cél érdekében, az alapítvány pedig egy célok, tevékenységek támogatását végző szervezet. Míg az egyesület demokratikusabb, addig egy alapítványban a kuratórium – amit alkothat akár egy ember is – könnyebben érvényesíti az akaratát.

Ami biztos, hogy bármely formában gyűjthet támogatásokat, adományokat, és pályázhat is, amire mind szükségük is lesz, mert ha nem válnak bejegyzett egyházzá – és nem akarnak azzá válni –, akkor állami pénzt vallási közösségként nem kaphatnak.

Ugyanakkor több egyházi vezető szerint ezzel a lépéssel a szürke zónában maradnak, mert úgy folytatnak majd hitéleti tevékenységet jogi személyként, hogy nem regisztrálják magukat egyházként. Itt jön a csavar: mivel megszűnnek a Felház-alkalmak, ezért valójában nem is folytatnak majd hitéleti tevékenységet, az alapítvány vagy egyesület csak támogathat majd ilyeneket, de azok már nem az ő ernyőjük alatt működnek, pusztán informálisan kapcsolódnak hozzájuk.

Fotó: 24.hu/ Bielik István
Fotó: 24.hu/ Bielik István

Pénzre továbbra is szükség lesz

A Felház-alkalmak berekesztésével más is változik: nem kell milliókat elkölteni ezekre. Ezek az események az utóbbi időben már 3-4 millió forintba is kerülhettek, amit adományokból szedtek össze, nagyrészt a helyszínen, így tehát bevételkiesést is okoz az alkalmak befejezése. Az Átlátszó cikke szerint tavaly a magánszemélyektől érkező támogatás összege 13,7 millió forint volt, a jogi személyektől kapott támogatás pedig 4 millió forintot tett ki. Ezeken kívül a rendezvényeken tartott gyűjtésekből (adománydoboz, nyugtás bevétel a rendezvényen értékesített termékek, például víz és póló után) 16,5 millió forint jött össze.

Akik a helyszínen adományoztak, azok persze továbbra is megtehetik más formában, ha fontosak nekik a Felház céljai, „az Evangélium bemutatása és az Egyház építése”. A Felház vezetői természetesen ezt hangsúlyozzák, és ahogy Prekopa Donát mondta: „az evangélium terjesztése minden pénzt megér”, csak már nem úgy, hogy menő helyekre csábítják az egyetemistákat.

Felház: Az evangélium terjesztése minden pénzt megér
Cikksorozatunk második része a Felház nevű keresztény mozgalomról, ami arról lett híres, hogy Orbán Viktor fia az egyik vezetője. Milyen a viszonyuk a gyülekezetekkel? Miért gondolják őket egyesek eretneknek? Ki támogatja őket?

De az anyagi stabilitást más módokon is igyekeznek biztosítani. Tavaly már beszéltünk velük arról, hogy

szerveztek egy támogatói vacsorát, és azóta szerveztek egy újabbat. Keresztény vállalkozókat hívtak meg, hogy adakozzanak nekik, hogy fenntarthassák a mozgalmukat, és terjeszthessék Isten igéjét – mint a KUL beszámolójából kiderült, nem is sikertelenül. Prekopa Donát azt mondta, kerülik azokat a helyzeteket, amikor valaki vélt előnyökért támogatná őket, ezért nem is építenek arra, hogy a miniszterelnök fia kiket tudna megnyerni, ha akarna, a Felháznak.

A támogatók névsora és a támogatási összegek nem nyilvánosak, így ilyen összefüggéseket nem lehet keresni. De van annak kevésbé kacifántos módja is egy vállalkozó szemszögéből, hogy helyzetbe kerüljön, mint hogy a Felház támogatásával szerez jópontokat.

A Felház Mozgalomnak viszont pénzre lesz szüksége a céljai eléréséhez. Ahogy a vezetők elmondták, a továbbiakban bármilyen formát el tudnak arra képzelni, hogy terjesszék az evangéliumot: külföldi és belföldi kiküldetésekbe, missziókba mennek, hogy aktivizálják a helyi közösségeket, és új híveket nyerjenek meg; illetve támogatnának bármit, ami szerintük Isten kedvére való, legyen az ruhamárka vagy egy vlog.

De ha megszűnik is a központi irányítás, az anyagi források a jogi személlyé váló Felháznál lesznek, ami sokat számít. Azt mondják a vezetők, erről még nem beszéltek, de könnyen elképzelhető ilyen formában a szervezeti struktúra.

„Soha nem állt szándékunkban a Felházból karriert csinálni” – mondták tavaly az egyetemista fiatalok, de ettől függetlenül a mozgalmat duzzasztanák, ám elmondásuk szerint nem személyes ambícióból. Ezért is építik saját világi karrierjüket mellette. A kérdés azonban áll: mekkorára nő a Felház? Nem lesz-e akkora, hogy mégis karrierré válik?

Vannak tüzek, a Felház egy látványosabb, nagyobb tűz, de nagyon sok másik ég az országban. Ezek a tüzek nőnek, és egy ponton erdőtűzzé kapcsolódnak össze, megállíthatatlanok lesznek. Már nem lehet majd körberakni ezeket kövekkel, és azt mondani, hogy ez a Felház. Ez az óriási tűz egész Magyarország kultúráját fogja megváltoztatni. Vagy akár egész Európáét

– mondta tavaly Prekopa Donát, és egy év alatt nem változott a Felház vezetőinek véleménye. Továbbra is azt tartják célnak, hogy a lehető legszélesebb körben terjesszék a kereszténység általuk propagált kultúráját.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Tragikus hirtelenséggel

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.