Robbanóanyaggal visszaélés bűntette miatt emelt vádat a Fővárosi Főügyészség egy budapesti férfi – úgy tudjuk, S. Ábellel – szemben, miután a beszerzett adatok szerint tavaly nyáron
A vádirat szerint S. Ábel 2017 júliusában döntött el, hogy robbanóanyagot fog készíteni, az ehhez szükséges alkotóelemeket is ő szerezte be, méghozzá nagyobb mennyiségben. Folyamatosan kísérletezett XI. kerületi otthonában, és elő is állította a szert. 2017. július 27-én az előállított vegyületből 50-70 gramm mennyiséget egy műanyag palackba töltött, majd azt kiöntötte a XXII. kerületben, egy erdős területen.
A vádlott által előállított robbanóanyag az emberi élet kioltására alkalmas, felrobbantása esetén 3-5 méter sugarú körben okozhatott volna súlyos, maradandó sérüléseket. Az úgynevezett másodlagos repeszek, amelyek a robbanás közvetlen környezetében lévő anyagokból keletkeznek, esetlegesen közvetetten életveszélyes, akár halált okozó sérüléseket is okozhattak volna. A vádlott által előállított robbanóanyag megbízhatatlansága és veszélyessége miatt még engedéllyel sem állítható elő.
– áll a Fővárosi Főügyészség tájékoztatásában. Mivel különös visszaesőnek minősül, tettéért akár tizenkét évet is kaphat.
Ügyvédei tavaly augusztusban úgy nyilatkoztak, hogy bár S. Ábelről az agresszív, tömeggyilkos rabló képe alakult ki, az ügyiratok azt igazolják, senkire sem veszélyes. Egyebek mellett arra hivatkoztak, hogy ügyfelüknek gyűjtőszenvedélye van, szereti a muzeális fegyvereket, a magyar történelmi ereklyéket, de például karórák is vannak a kollekciójában.
Ahogy arról többször beszámoltunk már, S. Ábelre tavaly július végén csapott le a TEK a XI. kerületi Bogdánfy úton. A BRFK csak annyit árult el aznap késő este, hogy a fiatalembert rablás előkészületével gyanúsítják, ami ellen panasszal élt. Három nappal később elrendelték az előzetes letartóztatását. A Fővárosi Törvényszék akkor részleteket is közölt. Eszerint a gyanúsított valóban júliusban dönthette el, hogy robbanószert fog készíteni. A korábbi tájékoztatásban még az állt, hogy titkos adatszerzés útján derült fény arra, hogy egy barátjával arról folytatott eszmecserét, miszerint prostituáltakat kellene kirabolni, viszont azt írták, a gyanúsított által részben előállított, részben előállítani tervezett robbanóanyag célja lényegében ismeretlen, de a bíróság nem tartotta kizártnak, hogy a rabláshoz akarta használni az anyagot vagy véletlenszerűen kiválasztott emberekkel szemben.
Mint ismert, S. Ábel 2015. április lőfegyverrel visszaélésben és fegyveresen elkövetett garázdaságban mondták ki bűnösnek, miután a vád szerint többször belelőtt egy gyorsétterem mennyezetébe a Móricz Zsigmond körtéren még 2013-ban. Öt év börtönt kapott, de nem fogadta el a döntést, így került az ügy a Fővárosi Törvényszékre, ahol idén márciusban négy és fél évvel sújtották, de még nem vonult be.
Egy héttel az ítélethirdetés előtt arról próbálta meggyőzni a bíróságot, hogy nem ő látszik a felvételeken, amelyek szerinte rossz minőségűek, és közölte: ha nem kap felmentő ítéletet, az Alkotmánybírósághoz fordul. Kikelt magából, nem tetszett neki, hogy újságírók is jelen vannak a tárgyalásán, ennek többször hangot is adott. Szerinte épp a sajtó miatt fog súlyosabb büntetést kapni, és azért kapott korábban is azt.
A neve azonban nem a fenti lövöldözés kapcsán vált ismertté. 2010 februárjában fogták el először, mert felmerült a gyanú, hogy gyilkosságra készül. A vádiratban az állt, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatója részletes tervet dolgozott ki: először is belépett egy sportlövész egyesületbe, engedélyeket szerzett, 2009 őszén pedig legálisan megvásárolt egy fegyvert, hogy valamelyik nagy bevásárlóközpontban legalább huszonkét embert megöljön – minden egyes addigi életévéért egy-egy embert. A rendőrségen először még részletes beismerő vallomást tett, később azonban már tagadta bűnösségét. Hosszú időt töltött előzetes letartóztatásban, illetve az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben. A korábban készült szakvélemények megállapították, hogy csak korlátozottan beszámítható.
Ebben az ügyben 2015. végén fordulat történt, az Alkotmánybíróság ugyanis részben igazat adott neki és megsemmisítette a Kúria 2015. júniusi ítéletét, amelyben a volt ELTE-s joghallgatót jogerősen – egyebek mellett – emberölés előkészülete miatt két és fél év letöltendő börtönbüntetésre ítélték. A kihirdetett AB-határozat a Kúria ítéletét alkotmánysértőnek találta, mert annak meghozatalában olyan bíró is részt vett, aki a büntetőeljárás nyomozati szakaszában is hozott egy döntést: ezzel sérült S. Ábel alkotmányos joga a tisztességes bírósági eljáráshoz.
Így abban az ügyben a Fővárosi Ítélőtábla 2014-es ítélete a jogerős – akkor a 21 hónapot előzetesben töltő S. Ábel 50 nap közmunkát kapott, mivel úgy ítélték meg, hogy nem akart embert ölni, ezért csak közveszély okozásában találták bűnösnek. A hosszúra nyúlt előzetes börtönbüntetés miatt kártérítés is megilleti.
