Ahogy közelednek a választások, a budapesti I. választókerület egyre nyilvánvalóbban mutatja be, mi történik az egyéni választókerületekben az ellenzéki pártokkal akkor, ha nem képesek együttműködni egymással. És amit az ellenzéki jelöltek kedd reggeli találkozójából láttunk, az alapján csodára lenne szükség még az együttműködéshez is, nemhogy a győzelemhez.
A kerületben az erőviszonyokat korábban mi is lemértük a Republikon Intézettel közösen, de most a Közös Ország Mozgalom és a Medián is megmérte, hogy ki a legesélyesebb ellenzéki jelölt a kerületben. A KOM kutatásából az derül ki, hogy a kerületben a Fidesz iszonyatosan vezet, de mögötte az öt másik jelölt körülbelül ugyanott áll.
Hiába szavaznának tehát kevesebben a Fideszre, mint amennyien kormányváltást akarnak, az ellenzéki szavazatok megoszlanak öt jelölt között, míg Hollik István értelemszerűen egyedül viszi el a kormánypárti szavazatokat.
A helyzet most így áll a KOM szerint:
- Hollik István (Fidesz-KDNP) 42 %,
- V. Naszályi Márta (MSZP-Párbeszéd) 18 %,
- Csárdi Antal (LMP) 13 %,
- Fekete-Győr András (Momentum) 10 %,
- Juhász Péter (Együtt) 9 %,
- Losonczy Pál (Jobbik) 8 %.
Változások
A 24.hu és a Republikon korábbi méréséhez képest főként hibahatáron belüli változások láthatók. Hollik István 1 százalékot erősödött, de korábban nem is őt, hanem a Fidesz meg nem nevezett jelöltjét mértük, mivel akkor még nem derült ki, kit indítanak majd el a kerületben. A korábban itt győztes Rogán Antalt alighanem sorozatos botrányai után nem merték bevetni.
A DK-nak és az MSZP-nek sem volt végleges jelöltje, így csak az MSZP-s Kovács Alexet mértük az indulók között. Ha viszont a listán mért DK-MSZP szavazatokat nézzük, V. Naszályi Márta körülbelül ott áll, ahová mindenki várná. Csárdi Antal helyzete nem változott, Fekete-Győr András viszont majdnem megduplázta a támogatottságát.
Juhász Péter két százalékot visszaesett a korábbihoz képest. Kedd reggelre ő hívta össze a többi ellenzéki indulót, hogy beszéljék végre meg, ki indul el a kerületben. A KOM felmérése ugyanis nagyjából azt mutatja, amit a korábbi mérés is: Ha csak egy jelölt indul el a Fidesz ellen, akkor a kerület szoros is lehet. Feltéve, hogy a mostani mérések az ellenzéki szavazatokat alul-, a Fideszt pedig felülmérik, ahogy egyébként szokták.
Ha a Jobbik is visszalépne, a helyzet kicsit nehezedne, mert a jobbikos szavazók egy része nem szavazna át a baloldalra, de így is bizonytalan kimenetelű párharcokat vívna minden jelölt. És ha az indirekt becsléseket nézzük, még közelebb kerül egymáshoz a Fidesz és az ellenzék, mert ebbe a számításba azokat is beleveszik, akik a másodlagos pártpreferenciák alapján hajlandóságot mutatnak arra, hogy az ellenzékre szavazzanak.
Nincs megállapodás a belvárosban. Azt is felajánlottam, hogy visszalépek én, ha van támogatottabb közös jelölt. Azonban senki nem hajlandó erre az áldozatra rajtam kívül. Emberi értelemben nagyon kellemeset beszélgettünk, azonban politikailag semmivel nem vagyunk közelebb a megoldáshoz, mint előtte. Pedig szerintem téged ez érdekelne jobban.Az, hogy még itt sem tud megállapodni az ellenzék, hogy még itt a Jobbikhoz kötik magukat, hogy még itt sem hajlandóak semmilyen, a választók felé tett gesztusra az egyes pártok, sok mindent elmond. Pláne annak tudatában, hogy abban egyetértettünk, ha itt történne előrelépés, annak üzenetértéke és érdemi hatása lenne az egész országra. De nincs. Eddig is mindent megtettem, hogy legyen megoldás, ezután is mindent meg fogok tenni.Nézd meg a videót!És oszd meg, hogy mások is tudják meg, én mindenre hajlandó lennék az ellenzéki siker érdekében!
Közzétette: Juhász Péter – 2018. március 13.
Juhász Péter ennek a helyzetnek a megoldására hívta kávézni a jelölteket, de ezen a kávézáson igazából semmi nem dőlt el. Már csak azért sem, mert Juhász maga is elmondta az élő Facebook-videóban, amit a találkozó után kirakott, hogy rajta kívül senkinek nem volt felhatalmazása arra, hogy bármiben megegyezzenek. A többi jelölt ezt azzal egészítette ki, hogy egyébként a kávézás előtt elhangzottak alapján Juhásznak sem volt, mert azt mondta, még neki is jóvá kellene hagyatnia az esetleges megegyezést az Együtt elnökségével.
Ők ezért nem
De vegyük át, ki miért nem volt döntési helyzetben. Csárdi Antal kezét az LMP vezetése köti meg, amellett, hogy ő évek óta az összefogás nagy ellenzője. Az LMP akkor lépne vissza, ha mindenki más is visszalép, ideértve a Jobbikot is. Szél Bernadett korábban azt mondta, hogy ha március 19-ig nem egyeznek meg a pártok, akkor az LMP mind a 106 körzetben indít jelöltet. Valójában persze az LMP kommunikációja eleve arra alapoz, hogy nem akarnak visszalépni, legfeljebb néhány kerületben. Erről viszont a párton belül sem egyeznek meg a vélemények.
V. Naszályi Márta a keddi beszélgetésen azt mondta, hogy saját magát tartja az esélyes jelöltnek, ezért még a többieknél is kevésbé szeretne visszalépni. Egyébként nagyon nem is tehetné meg, hiszen az MSZP összesen 58 helyen állított egyéni jelöltet. Ha négynél több helyen lépnek vissza, akkor rengeteg állami támogatást veszítenek el, a pártnak pedig szüksége van a pénzre a kampányhoz. Valószínűtlen lenne, hogy pont egy olyan kerületben lépjenek vissza, ami nehezen tűnik nyerhetőnek.
Juhász Péter a politikai túlélésért küzd. Az valószínűtlennek tűnik, hogy az Együtt listáról bejusson a parlamentbe, az egyéni jelöltek között pedig Juhász a belvárosban, Baranyi Krisztina Ferencvárosban és Szabó Szabolcs Csepelen számít versenyképeseknek. Ha Juhász itt nem jut be, akkor sehol. És egyébként is saját magát tartja legesélyesebb jelöltnek, a támogatottságának visszaesése szerinte annak köszönhető, hogy a kormánysajtó „Magyarország történetének legdurvább lejáratókampányát” folytatta ellene. Ezzel arra utal, hogy több kormánylap is arról írt, Juhász verte a feleségét. Juhász a kávézáson felajánlotta, hogy akár ő is visszalépne, de természetesen más a kommunikáció, és más a valódi politikai szándék.
Fekete-Győr Andrásnak igazából még arra sincs felhatalmazása, hogy tárgyaljon a visszalépésről. A pártjának döntéshozó szervezete, a küldöttgyűlés korábban úgy döntött, hogy három feltételnek kell megfelelnie egy jelöltnek ahhoz, hogy egy momentumos jelölt visszalépjen a javára, addig nem is tárgyalhatnak erről. Ebben pedig az is benne van, hogy a Jobbiknak is vissza kellene lépnie, ami itt nem fog megtörténni.
Losonczy Pál el sem ment a kávézásra, mert a Jobbik pártvezetése mindenféle visszalépéstől elzárkózik. Ők 106 egyéni körzetben fognak jelöltet indítani, és egy ideje azt kommunikálják, hogy a Jobbik a legerősebb ellenzéki párt, ezért visszalépni az ő javukra érdemes. Még ha ebben a választókörzetben ez nem is igaz.
A számok tehát azt mutatják, hogy a Jobbik nélkül is meg lehetne szorongatni a Fideszt. A politikai valóság pedig azt, hogy nem. Két párt is a Jobbikra hivatkozik a visszalépések elmaradásánál, ami egyébként politikailag jó megoldás lehet.
A baloldali pártok támogatói valószínűleg büntetni fogják azokat, akik nem hajlandóak legalább koordinálni. Itt hiába lépne vissza végső helyzetben az LMP és a Momentum a belvárosban, mivel a politikai problémát a Jobbik okozza. Rájuk lehet majd hivatkozni, ha mégsem lesz megállapodás, és végül Hollik István nyer, noha a kutatás szerint nem feltétlenül lenne szükség jobbikos visszalépésre a szoros meccshez. Ha esetleg csoda történik, a választás előtt három jelölt visszalép, ezután a jobbikos Losonczy és a Csárdi, Fekete-Győr, Juhász, V. Naszály négyes egy tagja marad jelölt, a választók pedig a legerősebb ellenzéki jelöltet támogatják. De a csodára nehéz összefogást építeni, majdnem annyira, mint pártelnökökre és politikai egókra.
Kiemelt kép: 24.hu montázs
Fotók: MTI