Belföld
Budapest, 2017. szeptember 16.
Juhász Péter, az Együtt elnöke a párt választási programját bemutató budapesti rendezvényen 2017. szeptember 16-án.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Az ismeretlen fideszes is nyerne Juhász Péter és Fekete-Győr körzetében

Kerner Zsolt
Kerner Zsolt

¯\_(ツ)_/¯. 2017. 12. 08. 06:02

Korábban a témában:

A Csatatér néven induló választási sorozatunkat bemutató cikk nyitóképén hárman láthatók. Fekete-Győr András, Juhász Péter és Vona Gábor. A budapesti első választókerületről sokat elmond az, hogy a három említett pártelnök közül kettő itt indul el egyéni jelöltként.

Az I. és az V. kerületből, illetve a VIII. és a IX. kerület egy részéből álló választókerület jelképes hely. Ha ugyanis itt, a főváros közepén nem sikerül megegyeznie az ellenzéki pártoknak az összefogásról, azaz a koordinált indulásról, akkor nehéz elvárni, hogy bárhol máshol sikerüljön.

A körzetben a 2014-es választáson Rogán Antal magabiztosan nyert, 45 százalék fölötti eredménnyel. A második helyen Kerék-Bárczy Szabolcs, a baloldali összefogás jelöltje végzett majdnem 33 százalékkal. A harmadik Schiffer András, az LMP akkori elnöke lett bő 13 százalékkal, a negyedik helyen a jobbikos Hegedűs Lorántné végzett majdnem nyolc százalékkal. A választókerület különlegessége, hogy négyük közül senki nem indul újra.

Ha megnézzük az ellenzéki eredményeket, azt látjuk, hogy Rogán verhető lett volna a baloldali ellenzéki pártok számára, a szavazatok azonban megoszlottak Kerék-Bárczy és Schiffer között, ez pedig könnyű győzelmet hozott a fideszes politikusnak.

A helyzet változatlan

A Rebulikon Intézet a 24.hu megbízásából ebben a választókerületben is reprezentatív felmérést készített a politikai erőviszonyokról. Ebből az derül ki, hogy

a mostani helyzetben a Fidesz legalább akkorát nyerne, mint 2014-ben.

Az ellenzék viszont kicsit máshogy néz ki, mint az előző választás idején. Amíg 2014-ben csak kétfelé osztódtak az ellenzéki – nem jobbikos – szavazatok, most többfelé szóródhatnak. Az LMP erős itt, de legutóbb is ez volt a párt legerősebb körzete, így ez nem olyan meglepő. A pártválasztók körében most

  • az LMP 11,
  • az MSZP 8,
  • a DK 7,
  • az Együtt-Párbeszéd és a Momentum 5-5,
  • az MKKP pedig 3 százalékon áll.

Eközben a Fidesz 53 százalékot szerezne most vasárnap, míg a Jobbik az országos arányánál sokkal rosszabbul, 6 százalékon áll. Ez azt jelzi, hogy Vona pártja továbbra is gyenge Budapesten.

Ha a jelölteket nézzük, akkor az látszik, hogy az ellenzéki oldalon Juhász Péter, az Együtt elnöke a legerősebb, de nem nagy az előnye. Juhásznál látjuk viszont a legnagyobb eltérést a párt és a jelölt népszerűsége között, ő majdnem 10 százalékkal népszerűbb, mint az Együtt-Párbeszéd. (Bár tegnap az is világossá vált, hogy ennek az összetételnek már nincs sok értelme.)

Miskolc, 2017. szeptember 3.
A diósgyőri vár Miskolcon 2017. szeptember 3-án. Hamarosan megkezdődik a vár rekonstrukciójának második és harmadik üteme.
MTI Fotó: Vajda János
Már Acélváros is narancssárga: így ne lenne újabb kétharmad?
Toronymagasan vezet Miskolcon a Fidesz jelöltje, a Jobbik tartja magát, és feljött a második helyre, az MSZP zuhanórepülése viszont magával rántotta a 2014-ben itt nyerni tudó országgyűlési képviselőjük népszerűségét.

A Fidesz-KDNP meg nem nevezett jelöltje – akit azért így mértünk, mert egyelőre nem derült ki, hogy kit indít a kerületben a kormánypárt – 50 százalékon áll a pártválasztók között. Csárdi Antal, az LMP korábbi főpolgármester-jelöltje 12 százalékra számíthat, amivel alig marad el a 14 százalékos Juhász Pétertől. A Momentum elnöke, Fekete-Győr András a párválasztók között 6 százalékon áll, az MSZP-s jelölt pedig, akinek a személyét csak informális csatornákon keresztül tudtuk meg – erről és a DK-s jelölt hiányáról részletesebben a Csatatér induló cikkében olvashatnak – 8 százalékon áll a pártválasztók között. A jobbikos Losonczy Pál 6 százalékon. A Magyar Kétfarkú Kutyapárt jelöltje, Horváth András három százalékot szerezne.

Most ugyan több jelölt van, mint a 2014-es választásokon, de ha reprodukáljuk az akkori helyzetet, és csak a fideszes jelöltet, Juhászt, Losonczyt és Csárdit mérjük, akkor szinte ugyanaz az eredmény születne, mint a 2014-es választáson.

Ezt azért is érdemes megjegyezni, mert Juhász Péter legkomolyabb problémája az volt, hogy a Momentum itt indítja a legismertebb jelöltjét. De ha Fekete-Győr és az MSZP-s jelölt is visszalépne, Juhásznak az is kevés lenne. Igazán közel csak akkor kerülne a Fidesz indulójához, ha Csárdi és Losonczy sem indulna el – vagyis egyetlen ellenzéki induló lenne.

A kutatási eredményeket ez az ábra foglalja össze:

A felmérés legfontosabb megállapítása tehát az, hogy a körzet akár szoros is lehetne – de csak akkor, ha egy (nem jobbikos) jelölt állna szemben a Fidesz jelöltjével. Ez esetben a belvárosi választókerület valódi csatatérré válna. Ugyanakkor ez a mai tudásunk alapján teljesen valószerűtlen forgatókönyv.

A kutatás azt is megmérte, hogy Juhász Péter jobb eredményt érne el, ha Fekete-Győr visszalépne a javára, mint fordítva – ez esetben Juhász támogatói megoszlanának Csárdi Antal és Fekete-Győr András között, így a két jelölt népszerűsége szinte megegyezne. Ilyen felállásban a pártválasztók 53 százaléka a Fidesz jelöltjét, 21 százalék Csárdi Antalt, 19 százalék Fekete-Győr Andrást, 7 százalék pedig Losonczy Pált támogatná. Míg ha Fekete-Győr lépne vissza, Juhász 30, Csárdi 15 százalékot szerezne.

A különböző forgatókönyvek esetén kapott eredményekből az látszik, hogy a baloldali, liberális oldalon minden irányba magas az átszavazási hajlandóság. Bárki lépne vissza, a szavazói nagy része átszavazna egy másik jelöltre. Sőt, még a jobbikos jelölt indulása is lényege lehet, mert a belvárosi egyike azoknak a körzeteknek, ahol a jobbikos szavazók szinte száz százalékban átszavaznának Juhász Péterre, ha nem indulna az amúgy a Jobbik mérsékelt szárnyához tartozó Losonczy Pál.

Indul a Csatatér, a 24.hu választási sorozata
Áprilisig öt olyan választókerületre figyelünk, ahol eldőlhet a választás.
A kutatás – minden kerületben – 300 fő telefonos megkérdezésével készült. A maximális hibahatár 95 százalékos valószínűséggel 5,8%. Természetesen kisebb elemszámú részminták esetén (például pártválasztóknál) a hibahatár megnövekedik. Éppen ezért a kutatás, mint bevezető cikkünkben is jeleztük, leginkább az egyes politikai blokkok támogatottságának mérésére, valamint a blokkok közötti átszavazási hajlandóság mérésére alkalmas.
Kiemelt kép: MTI/Szigetváry Zsolt
vissza a címlapra

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.