Belföld
Budapest, 2017. november 12.
Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz újraválasztott elnöke (k), valamint Kubatov Gábor, Novák Katalin, Gulyás Gergely és Németh Szilárd (b-j) megválasztott alelnökök a párt XXVII., tisztújító kongresszusán a budapesti Hungexpón 2017. november 12-én.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Okos ellenzéki együttműködés nélkül sima Fidesz-kétharmad lesz

Bita Dániel
Bita Dániel

rovatvezető. 2018. 02. 08. 11:21

A Fidesz kétharmados többségének megakadályozásához is szükség van az LMP részvételére az egyéni választókerületi koordinációban – ez derül ki a Republikon Intézet mandátumbecsléséből, amelyet a 24.hu megbízásából készített. Ha viszont ez megvalósul, a budapesti körzeteket jóformán mind megnyerheti az ellenzék, igaz, a Fidesz többségét ez sem veszélyeztetné.

Ha nem lesz a jelenleginél szélesebb, az LMP-t is bevonó ellenzéki együttműködés, a Fidesz szinte biztosan kétharmados többséget szerez az április 8-i választáson.

A Republikon Intézet közvélemény-kutatásokra alapozott mandátumbecslése szerint az MSZP és a DK megállapodása önmagában kevés egyéni mandátumok megszerzéséhez: egy ilyen helyzetben az angyalföldi választókerület kivételével minden körzetben a Fidesz jelöltje győzne. Igaz, van további kilenc körzet, ahol 5 százalékpontos vagy kisebb a különbség az MSZP-Párbeszéd vagy a Demokratikus Koalíció és a Fidesz jelöltje között, ilyen például az újpesti és a szegedi 1-es választókerület. A Jobbik ennyire sehol sem tudja megközelíteni a Fideszt, a különbség a miskolci csatateres körzetünkben a legkisebb, 6 százalékpont.

Ha az ellenzéki oldalon nem lesznek további visszalépések, akkor

  • a Fidesz 146,
  • a Jobbik 20,
  • az MSZP-Párbeszéd 15,
  • a Demokratikus Koalíció 10,
  • az LMP 8 mandátumot szerezne a Republikon Intézet becslése szerint.
  • A Momentum és az Együtt a jelenlegi adatok alapján nem lépné át az ötszázalékos parlamenti küszöböt.

Ez kényelmes kétharmados többséget jelentene a jelenlegi kormánypártoknak: a mandátumok majdnem háromnegyedét birtokolnák.

A Republikon Intézet azonban felállított egy másik forgatókönyvet is, amelyet győzelemre koordinálásnak nevezett el. Ez abból indul ki, hogy a jelenleg ismertnél szélesebb körű együttműködések is létrejöhetnek egyes választókerületekben. Az eredmény azt mutatja, hogy hiába áll jobban a Fidesz, mint a 2014-es választás előtt, „okos koordinációval” a kétharmados többség (amihez 133 mandátum szükséges) megakadályozható.

Ebben az esetben

  • a Fidesz 130
  • az MSZP-Párbeszéd 25,
  • a Jobbik 20,
  • a DK 16,
  • az LMP pedig 8 mandátumot szerezne.

A két forgatókönyv közötti különbséget természetesen az egyéni választókerületi eredményekben kell keresni – a listás szerepléseket az egyéni jelölti visszalépések kis mértékben, a töredékszavazatok miatt befolyásolják csak.

Az alábbi infografika a parlamenti mandátumok várható eloszlását mutatja. A két forgatókönyv közül felül lehet választani.

A Republikon Intézet szerint ha a húsz, a baloldal számára legerősebbnek ígérkező körzetben az LMP, az Együtt és a Momentum is részt venne a koordinációban, akkor a Fidesz már csak a 86 választókerületet tudna megnyerni, míg a baloldali-liberális pártok húszat. Az ellenzék egy kivételével az összes budapesti választókerületben győzne, valamint Szegeden, Pécsen (Mellár Tamás körzetében) és a szigetszentmiklósi választókerületben is. Koordinációval egyébként a hiányzó belvárosi körzetben is összehozható a győzelem, ám az nincs a baloldal számára legerősebb húsz körzet között, a mandátumbecslésnél használt feltevés pedig az, hogy az együttműködés (egy feltételezett politikai döntés alapján) ezekre korlátozódik.

A Republikon Intézet úgy számolt, hogy ebben a húsz körzetben az MSZP-Párbeszéd vagy a DK jelöltjei szereznének mandátumot, egy helyen (a II. kerületben, Ungár Péter révén) pedig a parlamenti küszöböt egyébként is átlépő LMP lenne a visszalépések kedvezményezettje. A pártok természetesen hozhatnak ettől eltérő döntést is, mint történt az a függetlenként, de szocialista támogatással induló Mellár Tamás esetében (a térképünkön az egyszerűség kedvéért az ő körzetét is pirossal jelöltük), és egy-két helyen akár az Együtt vagy a Momentum jelöltjét is támogathatják az ő részvételük érdekében. Csepelen például vita folyik arról, hogy a négy éve győztes Együtt-politikus, Szabó Szabolcs vagy a szocialista Bangóné Borbély lldikó induljon, noha világos, hogy nyerésre ott is csak együttműködés esetén van lehetőség.

A jelölti koordináció – mivel annak lehetőségét mindkét fél kizárta – a Jobbikra nem terjedne ki, így a jelenlegi támogatottsági adatok alapján a párt e forgatókönyv szerint sem szerezne egyéni mandátumot. Ugyanakkor a Republikon feltevése, hogy a Jobbik tíz legerősebb körzetében a baloldali szavazók egy része felismeri, hogy az a Jobbiknak nyerhető körzet, így átszavaz a jobbikos jelöltre (az átszavazási hajlandóság becsült mértéke 15 százalék). Így az említett miskolci és a gyöngyösi körzetben nagyon szoros eredmény alakulna ki, vagy lenne érdemi esély a jobbikos mandátumszerzésre.

Hasonló átszavazási hajlandósággal számol az intézet a baloldal húsz legerősebb körzetében – vagyis ott a jobbikosok 15 százaléka is a baloldali ellenzéket segítené (mint láthattuk, a legtöbb esetben mandátumhoz).

A Republikon Intézet a választásig még több alkalommal készít mandátumbecslést a 24.hu számára, igazodva a pártok támogatottságának alakulásához, illetve a jelöltállítás történéseihez.

Módszertan

Az elkészített mandátumbecslés részletes módszertani leírása a Republikon Intézet honlapján olvasható. A pártlistákra leadott szavazatok megbecslésénél az intézet a pártok decemberben mért támogatottsági átlagából indult ki, korrigálva azt azzal, hogy milyen mértékű felül- vagy alulmérés valószínűsíthető a 2014. márciusi (a választás előtti utolsó) kutatások és a valós eredmények alapján. A pártok átlagos decemberi támogatottságát hét kutatóintézet által mért adatok alapján számolta a Republikon: Publicus, Nézőpont, Závecz Research, Iránytű, Republikon Intézet, IDEA, Századvég.

 

Ez alapján a pártok átlagos támogatottsága így alakul:

 

  • Fidesz: 46 százalék
  • Jobbik: 17 százalék
  • MSZP-Párbeszéd: 13 százalék
  • DK: 9 százalék
  • LMP: 8 százalék
  • Momentum: 2 százalék
  • Együtt: 2 százalék.

 

A választókerületi eredmények becslésénél az összes párt kapott egy súlyt minden körzet esetén, ami azt mutatja meg, hogy az országoshoz képest mekkora ott a támogatottsága. Ezt a már létező pártok esetén a 2014-es eredményekből számolták ki, míg az Együtt az MSZP-Párbeszéd-DK és az LMP súlyának átlagát, a Momentum pedig az LMP-ével megegyező súlyokat kapott.

Kiemelt képünkön Orbán Viktor és a Fidesz alelnökei, Kubatov Gábor, Novák Katalin, Gulyás Gergely és Németh Szilárd a párt kongresszusán 2017 novemberében.
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI 

vissza a címlapra

Kommentek

Reka Bucsi speaks to the audience after being awarded the Audi Short Film Award during the awards ceremony of the 68th edition of the Berlinale film festival on February 24, 2018 in Berlin. / AFP PHOTO / Tobias SCHWARZ
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.