Belföld választás 2018
Budapest, 2017. november 12.
Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz újraválasztott elnöke (k), valamint Kubatov Gábor, Novák Katalin, Gulyás Gergely és Németh Szilárd (b-j) megválasztott alelnökök a párt XXVII., tisztújító kongresszusán a budapesti Hungexpón 2017. november 12-én.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Okos ellenzéki együttműködés nélkül sima Fidesz-kétharmad lesz

Bita Dániel
Bita Dániel

felelős szerkesztő. 2018. 02. 08. 11:21

A Fidesz kétharmados többségének megakadályozásához is szükség van az LMP részvételére az egyéni választókerületi koordinációban – ez derül ki a Republikon Intézet mandátumbecsléséből, amelyet a 24.hu megbízásából készített. Ha viszont ez megvalósul, a budapesti körzeteket jóformán mind megnyerheti az ellenzék, igaz, a Fidesz többségét ez sem veszélyeztetné.

Ha nem lesz a jelenleginél szélesebb, az LMP-t is bevonó ellenzéki együttműködés, a Fidesz szinte biztosan kétharmados többséget szerez az április 8-i választáson.

A Republikon Intézet közvélemény-kutatásokra alapozott mandátumbecslése szerint az MSZP és a DK megállapodása önmagában kevés egyéni mandátumok megszerzéséhez: egy ilyen helyzetben az angyalföldi választókerület kivételével minden körzetben a Fidesz jelöltje győzne. Igaz, van további kilenc körzet, ahol 5 százalékpontos vagy kisebb a különbség az MSZP-Párbeszéd vagy a Demokratikus Koalíció és a Fidesz jelöltje között, ilyen például az újpesti és a szegedi 1-es választókerület. A Jobbik ennyire sehol sem tudja megközelíteni a Fideszt, a különbség a miskolci csatateres körzetünkben a legkisebb, 6 százalékpont.

Ha az ellenzéki oldalon nem lesznek további visszalépések, akkor

  • a Fidesz 146,
  • a Jobbik 20,
  • az MSZP-Párbeszéd 15,
  • a Demokratikus Koalíció 10,
  • az LMP 8 mandátumot szerezne a Republikon Intézet becslése szerint.
  • A Momentum és az Együtt a jelenlegi adatok alapján nem lépné át az ötszázalékos parlamenti küszöböt.

Ez kényelmes kétharmados többséget jelentene a jelenlegi kormánypártoknak: a mandátumok majdnem háromnegyedét birtokolnák.

A Republikon Intézet azonban felállított egy másik forgatókönyvet is, amelyet győzelemre koordinálásnak nevezett el. Ez abból indul ki, hogy a jelenleg ismertnél szélesebb körű együttműködések is létrejöhetnek egyes választókerületekben. Az eredmény azt mutatja, hogy hiába áll jobban a Fidesz, mint a 2014-es választás előtt, „okos koordinációval” a kétharmados többség (amihez 133 mandátum szükséges) megakadályozható.

Ebben az esetben

  • a Fidesz 130
  • az MSZP-Párbeszéd 25,
  • a Jobbik 20,
  • a DK 16,
  • az LMP pedig 8 mandátumot szerezne.

A két forgatókönyv közötti különbséget természetesen az egyéni választókerületi eredményekben kell keresni – a listás szerepléseket az egyéni jelölti visszalépések kis mértékben, a töredékszavazatok miatt befolyásolják csak.

Az alábbi infografika a parlamenti mandátumok várható eloszlását mutatja. A két forgatókönyv közül felül lehet választani.

A Republikon Intézet szerint ha a húsz, a baloldal számára legerősebbnek ígérkező körzetben az LMP, az Együtt és a Momentum is részt venne a koordinációban, akkor a Fidesz már csak a 86 választókerületet tudna megnyerni, míg a baloldali-liberális pártok húszat. Az ellenzék egy kivételével az összes budapesti választókerületben győzne, valamint Szegeden, Pécsen (Mellár Tamás körzetében) és a szigetszentmiklósi választókerületben is. Koordinációval egyébként a hiányzó belvárosi körzetben is összehozható a győzelem, ám az nincs a baloldal számára legerősebb húsz körzet között, a mandátumbecslésnél használt feltevés pedig az, hogy az együttműködés (egy feltételezett politikai döntés alapján) ezekre korlátozódik.

A Republikon Intézet úgy számolt, hogy ebben a húsz körzetben az MSZP-Párbeszéd vagy a DK jelöltjei szereznének mandátumot, egy helyen (a II. kerületben, Ungár Péter révén) pedig a parlamenti küszöböt egyébként is átlépő LMP lenne a visszalépések kedvezményezettje. A pártok természetesen hozhatnak ettől eltérő döntést is, mint történt az a függetlenként, de szocialista támogatással induló Mellár Tamás esetében (a térképünkön az egyszerűség kedvéért az ő körzetét is pirossal jelöltük), és egy-két helyen akár az Együtt vagy a Momentum jelöltjét is támogathatják az ő részvételük érdekében. Csepelen például vita folyik arról, hogy a négy éve győztes Együtt-politikus, Szabó Szabolcs vagy a szocialista Bangóné Borbély lldikó induljon, noha világos, hogy nyerésre ott is csak együttműködés esetén van lehetőség.

A jelölti koordináció – mivel annak lehetőségét mindkét fél kizárta – a Jobbikra nem terjedne ki, így a jelenlegi támogatottsági adatok alapján a párt e forgatókönyv szerint sem szerezne egyéni mandátumot. Ugyanakkor a Republikon feltevése, hogy a Jobbik tíz legerősebb körzetében a baloldali szavazók egy része felismeri, hogy az a Jobbiknak nyerhető körzet, így átszavaz a jobbikos jelöltre (az átszavazási hajlandóság becsült mértéke 15 százalék). Így az említett miskolci és a gyöngyösi körzetben nagyon szoros eredmény alakulna ki, vagy lenne érdemi esély a jobbikos mandátumszerzésre.

Hasonló átszavazási hajlandósággal számol az intézet a baloldal húsz legerősebb körzetében – vagyis ott a jobbikosok 15 százaléka is a baloldali ellenzéket segítené (mint láthattuk, a legtöbb esetben mandátumhoz).

A Republikon Intézet a választásig még több alkalommal készít mandátumbecslést a 24.hu számára, igazodva a pártok támogatottságának alakulásához, illetve a jelöltállítás történéseihez.

Módszertan

Az elkészített mandátumbecslés részletes módszertani leírása a Republikon Intézet honlapján olvasható. A pártlistákra leadott szavazatok megbecslésénél az intézet a pártok decemberben mért támogatottsági átlagából indult ki, korrigálva azt azzal, hogy milyen mértékű felül- vagy alulmérés valószínűsíthető a 2014. márciusi (a választás előtti utolsó) kutatások és a valós eredmények alapján. A pártok átlagos decemberi támogatottságát hét kutatóintézet által mért adatok alapján számolta a Republikon: Publicus, Nézőpont, Závecz Research, Iránytű, Republikon Intézet, IDEA, Századvég.

 

Ez alapján a pártok átlagos támogatottsága így alakul:

 

  • Fidesz: 46 százalék
  • Jobbik: 17 százalék
  • MSZP-Párbeszéd: 13 százalék
  • DK: 9 százalék
  • LMP: 8 százalék
  • Momentum: 2 százalék
  • Együtt: 2 százalék.

 

A választókerületi eredmények becslésénél az összes párt kapott egy súlyt minden körzet esetén, ami azt mutatja meg, hogy az országoshoz képest mekkora ott a támogatottsága. Ezt a már létező pártok esetén a 2014-es eredményekből számolták ki, míg az Együtt az MSZP-Párbeszéd-DK és az LMP súlyának átlagát, a Momentum pedig az LMP-ével megegyező súlyokat kapott.

Kiemelt képünkön Orbán Viktor és a Fidesz alelnökei, Kubatov Gábor, Novák Katalin, Gulyás Gergely és Németh Szilárd a párt kongresszusán 2017 novemberében.
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI 

vissza a címlapra

Kommentek

Szkopje, 2018. október 5.
Nikola Gruevszki volt  macedón miniszterelnök a macedón fellebbviteli bíróságra érkezik Szkopjéban 2018. október 5-én. A bíróság megerõsítette a Gruevszki ellen hivatali visszaélés miatt kiszabott kétéves börtönbüntetést. A politikust májusban ítélte el egy szkopjei bíróság amiatt, hogy miniszterelnökként befolyást gyakorolt egy páncélozott Mercedes beszerzésére kiírt pályázat kimenetelére, és a gyõztesnek kihirdetett autókereskedõ utólag jutalékot fizetett neki, illetve õ maga személyes használatra is igénybe vette a luxusautót. (MTI/EPA/Georgi Licovszki)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.