Belföld választás 2018
Budapest, 2015. február 25.
A február 22-i veszprémi időközi országgyűlési képviselő-választásra a külképviseleteken leadott szavazatokat tartalmazó egyik urna a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) ülésén Budapesten 2015. február 25-én.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Ezekkel a trükkökkel éri el a Fidesz, hogy esélye se legyen az ellenzéknek

Kerner Zsolt
Kerner Zsolt

újságíró. 2018. 02. 06. 11:18

Korábban a témában:

Az LMP-közeli Reflektor blog a hétvégén kiszivárogtatott egy hangfelvételt, ami egyszerre volt felháborító, és annak tökéletes ellentéte. A felvételen Kövér László beszél, és a blog szerint 2017 januárjában teszi ezt. Erre ugyan semmi bizonyíték nincs, de a téma elég aktuális volt januárban. Kövér ugyanis arról beszélt, hogyan alakították át a választókörzeteket úgy, hogy az ellenzék ne legyen képes labdába rúgni. Mármint a labdába rúgást konkrétan ő mondja.

Az a jó, ha az ellenzék nem rúg labdába,

Hangzik el a házelnök szájából. Majd hozzáteszi, hogy

a választási rendszer reformjáról nem mondom, hogy nincs benne földrajzi bűvészkedés vagy nem volt, de csak annyi bűvészkedés volt benne, mint a 90-es törvényben, amit a szocik alkottak meg.

A beszéd miatt az MSZP feljelentette Kövért választási csalásért. Ami elég nagy meglepetés lehet, mert azt jelenti, hogy a szocialisták most először néztek rá a választókörzetek átrajzolására, és rácsodálkoztak, hogy azok a Fidesznek kedveznek.

A választási csalásos perből valószínűleg nem lesz semmi, pedig az Egyesült Államokban ez most épp forró téma. Egy szövetségi bíróság kimondta, hogy a Republikánus párt alkotmányellenesen rajzolta át 1996-ban Észak-Karolina térképét. Arra persze kevés esély van, hogy ebből legyen is valami konkrét változás, de maga a döntés is érdekes, és megmutatja az úgynevezett gerrymandering, azaz a választókerület-manipuláció speciális helyzetét.

Fotó: Berecz Valter/24.hu

Kövér a beszélgetésben azt is elmondta, hogy a térkép átrajzolása és a két választás közötti kormányzati teljhatalom rendben van, ha az törvényes keretek között zajlik. Még azzal sem lehetett kizökkenteni, hogy a törvényeket a kormány hozza, így elég könnyű átdefiniálni, hogy mi törvényes és mi nem. De ez lényegtelen, mert a gerrymandering lényege pont az, hogy törvényes. A Republikánus párt az Egyesült Államokban nagyon régóta arra épít, hogy a törvényhozás helyi szintjeinek megszerzésével képes átrajzolni a választási térképeket, és sokkal stabilabban bebiztosítani a saját politikai helyzetét.

Megrajzolták

A választókerületek átrajzolásának egyébként értelme is lehet. Így tudnak politikai képviseletet adni a többségi társadalomban elvesző kisebbségnek azzal, hogy mondjuk öt fehér többségű, de 20 százalék körüli latino szavazóval rendelkező körzetet úgy rajzolnak meg, hogy az 5 körzetből egyet a százalékaránynak megfelelően a latinok vegyenek el. Arra, hogy ez hogy történik, itt egy remek példa képpel:

A felső sorban látszik, hogy a baloldali verziónál minden körzetet a sárga nyer, hiába szavazott negyven százalék a zöldre. A jobboldali verzióban viszont úgy rajzolták meg a körzeteket, hogy negyven százaléknyi zöld szavazattal is képes legyen a zöld oldal három körzetet nyerni az ötből. Ez is megmutatja, hogy a választókerületek átrajzolása nemcsak részletkérdés, hanem konkrétan a választás eredménye múlhat rajta.

2014-ben nagyjából mindegy volt, hogy Magyarország választókerületei hogy néznek ki, annyira erős volt a Fidesz. Bár akkor is látszott, hogy jól sikerült a térkép. A Fidesz országos listán csak 40 százalékot szerzett, de a parlamenti helyek 67 százaléka lett az övé, miközben a baloldali összefogás országos listán 30 százalékon végzett, de csak a parlamenti helyek 19 százalékát szerezte meg.

A magyar térképrajzolás egyik csúcsteljesítménye volt a lecsökkentett számú választókerületek megszervezése. A Fidesz legtöbbször úgy olvasztotta be a baloldali kerületeket a jobboldaliakba, hogy a baloldali szavazatok elvesszenek, de ha ez nem ment, akkor létrehoztak egyetlen baloldali kerületet, ahová az összes ellenszavazat számított, és a baloldali szavazókat kivették a többi választókerületből, ahol simább jobboldali győzelem született.  A 444-nek van egy remek gyűjtése is a legnagyobb – ahogy Kövér nevezte – bűvészkedésekből.

Ilyen rendszerben eleve sokkal nehezebben versenyez az ellenzék, mert a pályát a kormány rajzolta meg, az ellenfél kapuját pedig sokkal nagyobbra tervezte. De a politikai erőviszonyok változhatnak, és lehet, hogy ami legutóbb még működött a térképrajzolásnál, a következő választáson már nem fog. Ezért nem is ez az egyetlen trükkje a kormánynak arra, hogy bebiztosítsa a saját hatalmát.

Nincs több forduló

Ne felejtsük el, a Fidesznek körülbelül kétmillió stabil szavazója van egy olyan országban, ahol körülbelül nyolcmillió szavazásra jogosult ember van.

A legkönnyebb nyilván elérni, hogy aki az ellenzékre szavaz, az inkább el se akarjon menni szavazni. Ezt pedig az esélytelenség látszatával lehet leginkább elérni, amire a kormány épít is, amikor folyamatosan elkeseredett ellenzéki pártokat emleget. De nehéz is ellenzékből meggyőzni a szavazókat arról, hogy érdemes elmenni voksolni, ha folyton csak arról beszélünk, hogy ki kinek a javára fog vagy nem fog visszalépni, és ha összemossuk a DK-t a Momentummal és az Együttet a Jobbikkal.

A Fidesz legnagyobb trükkje a választások megnyeréséért a második forduló eltörlése volt.

A korábbi rendszer ugye úgy működött, hogy az egyéni jelöltekre (tehát nem a pártok listájára, hanem a képviselőkre) leadott szavazatok akkor vezettek eredményes választáshoz, ha egy jelölt megszerezte a szavazatok több mint felét, és a választásra jogosultak több mint fele el is ment szavazni. Ahol ez nem jött össze – és elég sok helyen nem jött össze – ott második fordulót kellett tartani. Ebben a fordulóban egyeztethettek az ellenzéki pártok arról, hogy visszalépnek-e egymás javára. Mivel az erőviszonyok egyértelműen kiderültek, el lehetett dönteni, ki képes leginkább megverni a kormány jelöltjét, és a második fordulóban már kevesebb felé osztódtak az ellenzéki szavazatok.

Nagykanizsa, 2018. január 17.
Az április 8-ai országgyűlési választás hirdetménye a nagykanizsai polgármesteri hivatal bejáratánál 2018. január 17-én.
MTI Fotó: Varga György
Fotó: Varga György/MTI

Jelenleg a Fidesz legnagyobb segítsége az egyéni választókerületekben az, hogy csak egy kormánypárti, de sok ellenzéki jelölt van. Ott van mondjuk az első választókerület, amit a Csatatérben is követünk. Itt legalább három, de inkább négy jelölt biztosan elindul a Fidesz-KDNP ellen. Ha így lesz, akkor 30-40 százalékos előnnyel hozhatja a Fidesz a kerületet. Ha viszont lenne első forduló, és egyértelműen kiderülne, ki a legerősebb jelölt, a többiek visszaléphetnének, és egy ellenzéki jelöltnél pár csak párszázalékos különbség lenne egy olyan kerületben, ahol kifejezetten erősnek számít a Fidesz.

Ez a kerület lehet az ébresztő pofon az ellenzéknek
Van egy választókerület Budapesten, ami megmutatja az ellenzéki pártok legnagyobb problémáit. A belvárosban jelenleg iszonyatosan vezet a Fidesz, pedig ha az ellenzék összefogna, a kormánypárt megszorítható lenne.

A második forduló hiányának következményeit láthatjuk az elmúlt hónapokban folyamatosan. Az, hogy a pártok csak közös listáról, összefogásról, koordinált indulásról tudnak beszélni, annak köszönhető, hogy nincs egy olyan választási forduló, ahol ezek az erőviszonyok eldőlnének, ezért kénytelenek közvélemény-kutatásokra és sejtésekre hivatkozni a tárgyalások alatt. Ez pedig a választási kedvnek is kifejezetten rosszat tesz, mert az ellenzéki maradokás nem teszi kevésbé szimpatikussá a magabiztos kormánypártot.

Nincs visszalépés

A kormány viszont nem állt meg itt. A Nemzeti Választási Bizottság tovább nehezíti az ellenzéki pártok együttműködését, és az egyéni jelöltek nehézségeit átvezeti az országos listára is.

A Nemzeti Választási Bizottság nemrég kiadott egy iránymutatást a pártoknak az országos listaállítás feltételeiről. A szabályok ugyanazok maradtak, mint eddig, de van egy fontos változás.

Az országos listához az eddigiekhez hasonlóan továbbra is kilenc megyében és a fővárosban kell legalább 27 jelöltet állítani. Eddig ezeket a jelölteket a kampány indulásakor ellenőrizték, de utána az ellenzéki együttműködésnek megfelelően vissza lehetett a jelölteket léptetni. Mostantól nem ez lesz, a legkevesebb 27 jelöltnek végig ki kell tartania, ha a pártok nem akarnak elesni az országos listától.

Az országos lista már a választás alatt is jelentős támogatás a pártok számára. A pénzügyi támogatás mellett reklámidő is jár mellé a közmédiában, aminek a fontosságára még kitérünk. De természetesen az országos lista kell ahhoz is, hogy egyáltalán lehessen a pártra szavazni a választás listás szavazásán.

Ez a feltétel nagyon megnehezíti azt, hogy a második forduló hiányában egyezkedő pártok visszaléptethessék a jelöltjeiket. Így ugyanis sokkal kevesebb helyen lehet majd visszalépni, és sokkal több olyan körzet marad, ahol akkor is kénytelen több jelölt elindulni a Fidesz ellen, ha amúgy valaki visszalépett volna, de a pártja nem szeretne lecsúszni az országos listáról.

Alternatív valóság

A kilencvenes és kétezres évek nagy része azzal telt, hogy a Fidesz baloldali médiafölényt emlegetett. Hát ez már annyira nincs így, hogy még Orbán Viktor is elismeri. Magyarországon ma a média túlnyomó része jobboldali. Illetve nem is jobboldali, hanem konkrétan kormánypárti. Fontos különbség egyébként, hiába tűnik részletkérdésnek. Magyarország legnagyobb online újságja, az egyik nagy kereskedelmi tévé, a teljes közmédia, a kisebb tévék egy része, a nyomtatott napi- és hetilapok nagy része és gyakorlatilag a teljes vidéki sajtó olyan tökéletes kormánykontroll alatt van, amit korábban elképzelni sem lehetett.

A kormányzati média közös irányítás alatt, körbehivatkozva épít párhuzamos valóságokat, ahol olyan tökéletes kamusztorik járnak körbe, mint amit Simicska Lajosról (tudják, arról a milliárdosról, akinek a nevét a Fideszben kimondani se merték, akkora hatalma volt a párt második embereként, és aki tíz éven keresztül padoztatott fideszes minisztereket, ha ahhoz volt kedve) és az LMP-ről hozott le az összes kormányzati lap.

Rég került elő ennyire erős magyar történet a semmiből
Névtelen szerző jelentkezett az utóbbi évek egyik legizgalmasabb politikai krimijével. Itt az új Budapest Noir?

Ebben a párhuzamos valóságban a kormánykritikus hírek nem jelennek meg. Elég rákeresni a 888-on, az Origón, vagy bármelyik kormánylapon arra, hogy Tiborcz István és hogy OLAF. Hiába vádolja az EU azzal Orbán Viktor vejét, hogy tízmilliárd forintnál is több uniós támogatást csalt el, Magyarország nagy része ezzel a hírrel nem fog találkozni. Mindezt úgy, hogy ez a kormányzati média végigfuttatta és lopásnak állította be például a Momentum 22 éves szóvivőjének a sztoriját, aki egy kockázatitőke-befektetés (tehát nem közpénz) 12 millió forintját vesztette el egy vállalkozáson.

Fotó: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás

Vidéken az interneten kívül nagyon nehezen találkozik ma valaki olyan hírekkel, amelyeket nem kontrollál közvetlenül a kormány. A közmédia mellett legfeljebb a Simicska-birodalom Jobbikot támogató tévéi jelennek meg, a nyomtatott napilapok között alig van ellenzéki, miközben Mészáros Lőrincnek már több mint kétszáz újságja van. Csak az internet maradt, ahol néhány újság még képes elvégezni a feladatát, még ha nehezen is.

Plakátmagány

De a választási kampány legjobban működő elemei mindig is a plakátok voltak. Ezeknek a nagy részét a kormány előre lefoglalta. Megmaradtak még a nagyrészt Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó plakátok, de ezeknek a használatára konkrétan törvényt hoztak, és megtiltották, hogy a kampányidőszakon kívül a Jobbikot támogató hirdetések jelenjenek meg rajtuk.

Közben a Fidesz szinte sehol nem pártként kampányol, erre ugyanis szigorú szabályok vonatkoznak. Mindenhol közérdekű üzenetnek álcázott kampányhirdetések mennek, amelyeket nem a Fidesz fizet a pártkasszából, hanem a magyar állam pénzéből, sok-sok milliárd forintot elköltve.

Eleve nagyon nehéz egy olyan meccset megnyerni, ahol az ellenfél hozza a szabályokat, jelöli ki, majd rajzolja meg a pályát, és dönti el, és még az egyik kapu méretét is manipulálja. De ha még arról sem tud senki, hogy hol lesz a meccs, akkor tényleg esélytelen az egész.

Kiemelt kép: Szigetváry Zsolt/ MTI

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Budapest, 2017. június 22.
Egy férfi ásványvizet iszik Budapesten 2017. június 22-én. Másodfokú hõségriasztást adott ki Szentes Tamás, az országos tisztifõorvosi feladatokért felelõs helyettes államtitkár június 22-én 0 órától június 26-án 24 óráig.
MTI Fotó: Mohai Balázs

Abnormálisan meleg lesz 2022-ig

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.