Közel kétszázötven jogerősen bejegyzett párt szerepel Országos Bírósági Hivatal (OBH) nyilvántartásában, vagyis elvileg ennyi párt indulhat az április nyolcadikára kiírt választásokon. Sőt, ez a szám nőhet, mivel a bíróságok a jogerőt utólag állapítják meg.
S hogy bonyolultabb legyen: ha megfellebbezték a bejegyzést, előfordulhat, hogy valamely párt bejegyzését ugyan a választás kitűzése előtt helybenhagyta a másodfokú bíróság, de a nyilvántartási bejegyzésre – a kitűzés dátumát megelőző jogerővel – csak azután kerül sor, hogy az iratok megérkeznek az elsőfokú bírósághoz.
És akkor néhány szám:
- tavaly 70 pártot, míg 2018-ban eddig kettőt jegyeztek be jogerősen
- a négy évvel ezelőtti országgyűlési választás óta 116 pártot jegyeztek be a bíróságokon, és ebből eddig csak egyet töröltek
- a 2014-es országgyűlési választás előtti évben 23 pártot jegyeztek be a bíróságokon, a 2010-2014 választás között pedig 51-et alapítottak.
és az sem meglepő, hogy az akkor létrehozott formációk közül számos azóta megszűnt – az OBH nyilvántartása szerint mindössze tíz működik közülük ma is.
A mai parlamenti pártok közül a Magyar Szocialista Pártot 1989 novemberében, a Kereszténydemokrata Néppártot 1989 decemberében, a Fiatal Demokraták Szövetségét (mai nevén Fidesz-Magyar Polgári Szövetséget) 1990 februárjában vették nyilvántartásba a bíróságon.
Az 1995 előtt alakult, és ma is működő pártok közül még 1989-ben alakult meg a Magyar Demokrata Fórum (jelenleg Jólét és Szabadság Demokrata Közösség), a Magyar Környezetvédők Pártja és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, 1990-ben a Független Kisgazda- Földmunkás és Polgári Párt, a Magyar Munkáspárt, és a Szociáldemokrata Párt.
A ma is működő pártok közül 1993-ben jegyezte be a bíróság a Magyar Igazság és Élet Pártját.
Az országgyűlési választáson induló pártok számára nemcsak a parlamentbe jutás miatt fontos a jelöltállítás, hanem azért is, mert a pártként bejegyzett társadalmi szervezetek csak akkor működhetnek a továbbiakban pártként, ha el tudnak indulni a választáson, tehát ha jelöltjeik felkerülnek a szavazólapokra. A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi törvény ugyanis kimondja:
