Kevés sikert hozott a két éve nagy hanggal meghirdetett déli nyitás, amelyben főszerepet szántak a Külgazdasági és Külügyminisztérium felügyelete alatt álló Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.-nek (MNKH).
Amikor 2015 tavaszán Szijjártó Péter miniszter bejelentette, hogy júliusban elindul a déli nyitás stratégiája, amelynek fókuszában Afrika és Dél-Amerika áll, ígéretet tett arra is, hogy hat új kereskedőház nyílik belátható időn belül ezeken a területeken: Angolában, Etiópiában, Kenyában, Chilében, Ecuadorban és Peruban.
Noha az elmúlt hetekben szállingóztak hírek arról, hogy megbicsaklott a déli nyitás, lakat kerülhet afrikai és dél-amerikai kereskedőházakra is, ezeket az értesüléseket eddig sem a tárca, sem az MNKH nem kommentálta. A minisztérium azonban most azt közölte az Együtt alelnökének, Hajdu Nórának a közérdekű adatigénylésre adott válaszában, hogy az MNKH októberi, illetve decemberi hatállyal megszüntet kereskedőházakat (ötöt Latin-Amerikában, négyet-négyet Afrikában, illetve Ázsiában, egyet Európában).
Afrikában:
- Afrika régió (tíz országot fed le, köztük Botswanát, Gambiát, Mozambikot, Namíbiát, a Seychelles-szigeteket),
- Dél-Afrikai Köztársaság,
- Marokkó,
- Szubszaharai régió (36 országot fed le, köztük van Angola, Csád, Elefántcsontpart, Eritrea, Etiópia, Ghána, Kenya, Nigéria, Niger, Szenegál, Szudán).
Az utóbbi országcsoportot érintő leépítés azért is pikáns, mert a külügy Szijjártó 2015. márciusi bejelentése után pár héttel már a déli nyitás első sikereként tálalta, hogy Eritreába 100 ezer bábolnai naposcsibét és 30 ezer keltető tojást szállít egy magyar cég. Aztán nem sokkal később azzal dicsekedett a minisztérium, hogy magyar villamosok iránt érdeklődik Etiópia és Kenya is. Rá egy évre jött a hír, hogy Szudán magyar cégtől vesz napelemes lámpákat. Aztán hogy Nigériában is sikerült nyélbe ütni egy üzletet.
![Eddig tartott a déli nyitás: zárnak a kereskedőházak 1](https://s.24.hu/app/uploads/2017/11/d_ati20110330119-1024x683.jpg)
Erre most, igazi indoklás nélkül az Afrika nagy részét lefedő kereskedőházakat becsukja az MNKH. Hiába kérdeztük a tárcát a bezárás okáról, nem válaszolt, az MNKH pedig nemes egyszerűséggel a kormányközeli Magyar Idők egyik cikkét küldte el válaszként. Abban az áll, hogy az Afrikában működő hét kereskedőházból négy zár be, de a fennmaradók között említik a szudánit – ezt cáfolni látszik a külügyminisztérium közérdekű adatigénylésre adott válasza. Csak Algériában és Egyiptomban marad fenn a jelek szerint kereskedőház. Hivatalos válasz híján az Átlátszó értesüléséből tudunk kiindulni, a lap forrásai a nem elég hatékony ügymenettel, az állami ráfordítást igazoló eredmény hiányával, zavaros kapcsolatrendszerrel magyarázták a bezárási hullámot.
Nem sikerült jól felmérni a terepet
Latin-Amerikában megszűnik kereskedőház:
- Brazíliában,
- Chilében,
- Ecuadorban,
- Mexikóban,
- Peruban.
Egyébiránt maga Szijjártó nyitott meg 2015 márciusában, vagyis a nagy déli nyitás bejelentésének hónapjában egy kereskedőházat Chilében. Brazília és Mexikó is nyitott a világszínvonalú magyar technikai innovációkra és termékekre – mondta diadalittasan 2015 tavaszán Magyar Levente külügyi államtitkár.
És azt is nagydobra verték, hogy Mexikó odavan Magyarországért a vízipari fejlesztéseink miatt.
A Magyar Idők cikke – amely ezek szerint az MNKH nézeteit tükrözi, legalábbis ez a következtetés vonható le abból, amit a 24.hu-nak írt a közpénzből működő szervezet – finomítani igyekszik a bezárásokat. A cikk szerint a kis és közepes vállalkozások exportpiaci jelenlétét a kereskedőházak mellett a külgazdasági attasék és a gazdaságdiplomáciai hálózat is segíti, az MNKH szoros együttműködésben dolgozik ezekkel, a központi kereskedőház folyamatosan felülvizsgálja az adott célpiacokat, és a tapasztalatok alapján optimalizálják az adott régióban fenntartott intézmények számát.
Most – a kormányközeli lapban olvasható tájékoztatás szerint – a hét, Latin-Amerikában működő kereskedőházból négy húzza le a rolót. Ám itt is van némi ellentmondás a külügy közérdekű adatigénylésre adott válasza és a lap cikke között, mert a Mexikóban levő ICT-központot is a bezáró irodák között említi a minisztérium. Argentínában és Kolumbiában biztosan marad magyar kereskedőház.
Úgy fest tehát, hogy a déli nyitás előtt nem sikerült nagyon jól felmérni a terepet. Kereskedőházak mellett nagykövetségek nyitását is belengette Szijjártó, de a négyből csak egy helyen, Ecuadorban sikerült összehozni egy teljesen működő nagykövetséget, a másik három helyen (Ghánában, Angolában, Etiópiában) komoly gondokra, fontos technikai akadályokra mutatott rá a 444 idén tavaszi cikkében.
Cserébe havi 36 millió forintot emésztettek fel a bezárásra ítélt kereskedőházak
És az export fellendítése sem egyértelmű. Noha az MNKH, illetve a külügyminisztérium szereti a teljes magyar export növekedésével igazolni a kereskedőházak alapítását, egy korábbi cikkünkben írtunk róla, hogy az olyan multinacionális nagyvállalatok, mint az Audi vagy a Mercedes exporttevékenysége sokkal inkább meghatározzák a magyar gazdaság kivitelét, mint azok a kisebb cégek, amelyek esetleg az MNKH segítsége nélkül nem ütöttek volna nyélbe üzleteket külföldi partnerrel. Ráadásul a 444 egy másik cikkében ki is domborította, hogy nem mutatható ki egyértelmű kapcsolat a szóban forgó afrikai országokba irányuló magyar kivitel és az ottani kereskedőházak alapítása között. Afrikába és Latin-Amerikába a magyar export mindösszesen 2-3 százaléka megy (miközben az EU tagországaiba 80 százalék), vagyis relatíve kis piacok a magyar áruk számára a déli nyitás célországai.
Ázsiában bezár az alábbi helyeken levő kereskedőház:
- Oroszország,
- Kuvait,
- Dél-India,
- Mongólia.
Oroszországban több kereskedőház működik, nem tudni, hogy közülük melyikre vagy melyekre kerül lakat. Mindenesetre jelzésértékű, hogy a keleti nyitás sem diadalmenet.
Európában
- Szerbiában zár be a kereskedőház.
Kiemelt képünkön: Ibrahim Ghandur szudáni külügyminiszter és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kezet fog a gazdasági együttműködési aláírása után Budapesten, a minisztériumban 2017. október 31-én.
Fotó: MTI/Balogh Zoltán