Kevés sikert hozott a két éve nagy hanggal meghirdetett déli nyitás, amelyben főszerepet szántak a Külgazdasági és Külügyminisztérium felügyelete alatt álló Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.-nek (MNKH).
Amikor 2015 tavaszán Szijjártó Péter miniszter bejelentette, hogy júliusban elindul a déli nyitás stratégiája, amelynek fókuszában Afrika és Dél-Amerika áll, ígéretet tett arra is, hogy hat új kereskedőház nyílik belátható időn belül ezeken a területeken: Angolában, Etiópiában, Kenyában, Chilében, Ecuadorban és Peruban.
Noha az elmúlt hetekben szállingóztak hírek arról, hogy megbicsaklott a déli nyitás, lakat kerülhet afrikai és dél-amerikai kereskedőházakra is, ezeket az értesüléseket eddig sem a tárca, sem az MNKH nem kommentálta. A minisztérium azonban most azt közölte az Együtt alelnökének, Hajdu Nórának a közérdekű adatigénylésre adott válaszában, hogy az MNKH októberi, illetve decemberi hatállyal megszüntet kereskedőházakat (ötöt Latin-Amerikában, négyet-négyet Afrikában, illetve Ázsiában, egyet Európában).
Afrikában:
- Afrika régió (tíz országot fed le, köztük Botswanát, Gambiát, Mozambikot, Namíbiát, a Seychelles-szigeteket),
- Dél-Afrikai Köztársaság,
- Marokkó,
- Szubszaharai régió (36 országot fed le, köztük van Angola, Csád, Elefántcsontpart, Eritrea, Etiópia, Ghána, Kenya, Nigéria, Niger, Szenegál, Szudán).
Az utóbbi országcsoportot érintő leépítés azért is pikáns, mert a külügy Szijjártó 2015. márciusi bejelentése után pár héttel már a déli nyitás első sikereként tálalta, hogy Eritreába 100 ezer bábolnai naposcsibét és 30 ezer keltető tojást szállít egy magyar cég. Aztán nem sokkal később azzal dicsekedett a minisztérium, hogy magyar villamosok iránt érdeklődik Etiópia és Kenya is. Rá egy évre jött a hír, hogy Szudán magyar cégtől vesz napelemes lámpákat. Aztán hogy Nigériában is sikerült nyélbe ütni egy üzletet.
Erre most, igazi indoklás nélkül az Afrika nagy részét lefedő kereskedőházakat becsukja az MNKH. Hiába kérdeztük a tárcát a bezárás okáról, nem válaszolt, az MNKH pedig nemes egyszerűséggel a kormányközeli Magyar Idők egyik cikkét küldte el válaszként. Abban az áll, hogy az Afrikában működő hét kereskedőházból négy zár be, de a fennmaradók között említik a szudánit – ezt cáfolni látszik a külügyminisztérium közérdekű adatigénylésre adott válasza. Csak Algériában és Egyiptomban marad fenn a jelek szerint kereskedőház. Hivatalos válasz híján az Átlátszó értesüléséből tudunk kiindulni, a lap forrásai a nem elég hatékony ügymenettel, az állami ráfordítást igazoló eredmény hiányával, zavaros kapcsolatrendszerrel magyarázták a bezárási hullámot.
Nem sikerült jól felmérni a terepet
Latin-Amerikában megszűnik kereskedőház:
- Brazíliában,
- Chilében,
- Ecuadorban,
- Mexikóban,
- Peruban.
Egyébiránt maga Szijjártó nyitott meg 2015 márciusában, vagyis a nagy déli nyitás bejelentésének hónapjában egy kereskedőházat Chilében. Brazília és Mexikó is nyitott a világszínvonalú magyar technikai innovációkra és termékekre – mondta diadalittasan 2015 tavaszán Magyar Levente külügyi államtitkár.
És azt is nagydobra verték, hogy Mexikó odavan Magyarországért a vízipari fejlesztéseink miatt.
A Magyar Idők cikke – amely ezek szerint az MNKH nézeteit tükrözi, legalábbis ez a következtetés vonható le abból, amit a 24.hu-nak írt a közpénzből működő szervezet – finomítani igyekszik a bezárásokat. A cikk szerint a kis és közepes vállalkozások exportpiaci jelenlétét a kereskedőházak mellett a külgazdasági attasék és a gazdaságdiplomáciai hálózat is segíti, az MNKH szoros együttműködésben dolgozik ezekkel, a központi kereskedőház folyamatosan felülvizsgálja az adott célpiacokat, és a tapasztalatok alapján optimalizálják az adott régióban fenntartott intézmények számát.
Most – a kormányközeli lapban olvasható tájékoztatás szerint – a hét, Latin-Amerikában működő kereskedőházból négy húzza le a rolót. Ám itt is van némi ellentmondás a külügy közérdekű adatigénylésre adott válasza és a lap cikke között, mert a Mexikóban levő ICT-központot is a bezáró irodák között említi a minisztérium. Argentínában és Kolumbiában biztosan marad magyar kereskedőház.
Úgy fest tehát, hogy a déli nyitás előtt nem sikerült nagyon jól felmérni a terepet. Kereskedőházak mellett nagykövetségek nyitását is belengette Szijjártó, de a négyből csak egy helyen, Ecuadorban sikerült összehozni egy teljesen működő nagykövetséget, a másik három helyen (Ghánában, Angolában, Etiópiában) komoly gondokra, fontos technikai akadályokra mutatott rá a 444 idén tavaszi cikkében.
Cserébe havi 36 millió forintot emésztettek fel a bezárásra ítélt kereskedőházak
És az export fellendítése sem egyértelmű. Noha az MNKH, illetve a külügyminisztérium szereti a teljes magyar export növekedésével igazolni a kereskedőházak alapítását, egy korábbi cikkünkben írtunk róla, hogy az olyan multinacionális nagyvállalatok, mint az Audi vagy a Mercedes exporttevékenysége sokkal inkább meghatározzák a magyar gazdaság kivitelét, mint azok a kisebb cégek, amelyek esetleg az MNKH segítsége nélkül nem ütöttek volna nyélbe üzleteket külföldi partnerrel. Ráadásul a 444 egy másik cikkében ki is domborította, hogy nem mutatható ki egyértelmű kapcsolat a szóban forgó afrikai országokba irányuló magyar kivitel és az ottani kereskedőházak alapítása között. Afrikába és Latin-Amerikába a magyar export mindösszesen 2-3 százaléka megy (miközben az EU tagországaiba 80 százalék), vagyis relatíve kis piacok a magyar áruk számára a déli nyitás célországai.
Ázsiában bezár az alábbi helyeken levő kereskedőház:
- Oroszország,
- Kuvait,
- Dél-India,
- Mongólia.
Oroszországban több kereskedőház működik, nem tudni, hogy közülük melyikre vagy melyekre kerül lakat. Mindenesetre jelzésértékű, hogy a keleti nyitás sem diadalmenet.
Európában
- Szerbiában zár be a kereskedőház.
Kiemelt képünkön: Ibrahim Ghandur szudáni külügyminiszter és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kezet fog a gazdasági együttműködési aláírása után Budapesten, a minisztériumban 2017. október 31-én.
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
