Gulyás Gergely, a Fidesz alelnöke szerint az általa benyújtott, a külföldi támogatású civil szervezetekről szóló törvényjavaslat körüli vita egy „általános hisztéria” része, amit a „CEU-törvény” váltott ki. Az Indexnek adott interjúban a politikus azt mondta: szerinte ténykérdés és nem megbélyegzés, hogy 7,2 millió forint felett a külföldi finanszírozásuk tényét és forrását hozzák nyilvánosságra az érintett szervezetek.
Gulyás közölte: „a véleménynyilvánítási szabadság része” annak megítélése, hogy a külföldi támogatás a nemzetközi elismertség bizonyítéka, a magas szintű szakmai munka elismerése, vagy pedig annak jele, hogy „ezek a szervezetek biztosan külföldi érdekeket szolgálnak”.
A politikus szerint lényegtelen része a javaslatnak, hogy a külföldi támogatottság tényét a kiadványaikon fel kell tüntetni. „Ha a TASZ megjelentet egy kiskönyvet az elítéltek jogairól, azt jó esetben elolvassa ezer ember. A politikai erejük az, ha például az RTL Klub híradójában egymillió ember előtt megnyilvánulnak. Ilyenkor továbbra sem kell semmit feltüntetniük a támogatóikról” – mondta.
A törvény által érintett szervezeteket azzal vádolja Gulyás, hogy közreműködtek abban, hogy minél többen juthassanak ellenőrzés nélkül Európában. Ez nem visszaélés, hanem felelőtlenség – mondta a Fidesz alelnöke, hozzátéve, hogy a szervezetek elősegíthették, hogy mások éljenek vissza a menedékjoggal.
Gulyás elismerte: az alaptörvény alapján közérdekű adat az is, hogy az állami MVM félmilliárd forintnyi támogatást juttat a CÖF-nek. Azzal viszont nem ért egyet, hogy a külföldi támogatások ugyanolyan megítélés alá esnek, mint a magyar magánadományok. „Jogot alapítunk az állampolgároknak, és egy szabad országban mindenki azt gondol a külföldi támogatásokról, amit akar” – jelentette ki.
