A Sándor palotát festékkel megdobáló Gulyás Márton és Varga Gergő aktivistákat 300, illetve 200 óra közmunkára ítélő bíró hét évvel ezelőtt írta PhD-jét a köznyugalom elleni bűncselekményekből. Doktori értekezésében még határozottan nemmel foglalt állást azt illetően, hogy a garázdaság jelenlegi tényállásának van-e egyáltalán helye egy jogállam büntetőjogában – vette észre a Vastagblőr.
A „közösség nyugalma” megfoghatatlan, túlontúl absztrakt kategória, egy olyan fikció, amelynek további fenntartása csak egyetlen indokkal igazolható: ha a büntetőjogot valóban eszköznek tekintjük az állampolgárok helyes irányú nevelésére. Ettől pedig a magunk részéről már a korábbiakban határozottan elzárkóztunk. (168.o.)
Határozott álláspontunk, hogy a garázdaság, mint bűncselekmény felett eljárt az idő. (…) A garázdaság tehát olyan cselekmény, amelyet nem szükséges büntetőjogi büntetéssel fenyegetni. A társadalmi együttélést zavaró súlyosabb megnyilvánulások azonban érdemelhetnek szankciót – erre a szabálysértési jog megfelelő kereteket biztosíthat. (177.o.)
A garázdaság tényállásának „kihívóan közösségellenesség” eleme sérti a jogbiztonságot. A kihívóan közösségellenesség megállapítása a jogalkalmazásban meglehetősen esetleges, gyakorlatilag az eljáró szervek diszkrecióján múlik, hogy sor kerül e a büntetőjogi felelősségre vonásra. A tényállási elem határozatlansága emiatt jogbiztonsági problémákat vet fel, amely szintén azt erősíti, hogy az ilyen jellegű cselekmények bűncselekményként való megítélése nem tartható. (196.o.)
Mint arról korábban beszámoltunk, Gulyás Mártont 300 óra közmunkára ítélték (társát 200-ra), amiért megpróbálta megdobni narancssárga festékkel a Sándor-palotát.
