A megkérdezett romák 30 százaléka vezetékes víz nélküli háztartásban él, 46 százalékuknak pedig nincs házon belüli vécéje, zuhanyzója vagy fürdőszobája.
A roma gyerekeknek 30 százaléka él olyan háztartásban, ahol legalább egyvalaki éhesen feküdt le az elmúlt hónapban, és mindössze 53 százalékuk részesült óvodai nevelésben.
A felmérés szerint a romák 41 százaléka úgy érzi, az elmúlt öt évben hátrányos megkülönböztetés érte egyebek között a munkakeresés során, a lakhatással kapcsolatban, az egészségügyben vagy az oktatásban.
Annak ellenére, hogy a magyar romák 44 százalékának volt fizetett munkája a felmérést megelőző négy hétben – ami a legmagasabb arány a vizsgált országok között -,
Utóbbi arány Spanyolországban a legrosszabb, ott 98 százalék – olvasható a jelentésben.
Magyarország a tanköteles korú roma gyerekek oktatásban való részvétele terén az élmezőnyben van, ugyanis az érintettek 98 százaléka jár iskolába. Az értékelés szerint ugyanakkor az iskolai szegregáció továbbra is problémát jelent Magyarországon, mint ahogy Bulgáriában, Görögországban és Szlovákiában is.
A kora gyermekkori nevelés támogatására, integrált oktatásra, jobb foglakoztatási lehetőségekre, nagyobb fokú szociális védelemre, illetve célzott oktatásra és képzésre lenne szükség az integráció erősítése céljából.
A romák nélkülözésének, marginalizációjának és diszkriminálásának szintje az uniós, valamint a tagállami jogszabályok és politikák súlyos kudarcát jelenti
– jelentette ki Michael O’Flaherty, az ügynökség igazgatója.
Hozzátette, ezen megállapítások közzététele lehetőséget kínál arra, hogy a szakpolitikai döntéshozókat cselekvésre késztesse, és az erőforrásokat a tűrhetetlen helyzet orvoslására összpontosítsa.
A kutatás során Bulgáriában, Csehországban, Görögországban, Horvátországban, Magyarországon, Portugáliában, Romániában, Spanyolországban és Szlovákiában élő romákat kérdeztek meg. Becslések szerint ezen országokban él a mintegy hatmillió európai roma 80 százaléka. (MTI)
