Évente 4 ezer prosztatadaganatra derül fény és 1300-1400 daganateltávolító műtét történik. Ausztriában ez a szám háromszor nagyobb, ott a férfiak egészségtudatossága miatt nagyobb arányban fedezik fel még műthető állapotban a daganatot,és a magasabb várható élettartam miatt is több a beteg. Erről prof. dr. Tenke Péter, a Magyar Urológus Társaság elnöke beszélt egy szakmai rendezvényen. Hozzátette: tévhit, hogy a műtét impotenciát, inkontinenciát okoz.
Egyre finomabb műtéti technikák állnak rendelkezésünkre, hogy a férfiakat úgy szabadíthassuk meg a rosszindulatú daganattól, hogy közben a vizelettartási képességet és a potenciát is megkíméljük.
Nem mindegy hol és hogyan műtenek
Nem indokolt minden prosztatadaganatot megműteni: minden esetben személyre szabott terápiás javaslatra van szükség, mert a daganat típusa, a beteg életkora és más betegségei ismeretében olykor elegendő a megfigyelés vagy a gyógyszeres kezelés, más esetekben a sugárterápia is lehet műtéti alternatíva. Ez viszont nem változtat azon, hogy időben felfedezve sokkal több férfinál végezhetnék el a teljes gyógyulás esélyét megadó operációt. A Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház urológiai osztályát is vezető Tenke Péter hozzátette:csak ott szabadna prosztatarákot műteni, ahol erre elegendő tapasztalat van.
A laparaszkopós műtétek, ezen belül a nyugaton elterjedtebb robot-asszisztált operációk a betegnek kisebb megterhelést és kevesebb szövődmény-kockázatot rejtenek, mint a nyílt feltárású műtétek, de nem ez a vízválasztó: az onkológiai eredményességet tekintve a két műtéttípus lényegében egyenértékű. A lényeg a műtéti technika finomságában, tehát a kivitelezés módjában rejlik, ezért csak megfelelő gyakorlattal és rutinnal szabadna prosztataműtétet végezni, ami évente minimálisan ötven ilyen operációt jelent – hangsúlyozta Tenke Péter.
Évtizedekig is élhetnek a gyógyíthatatlanok
A gyógyíthatatlan nem a reménytelen szinonimája: egyre szélesebb gyógyszeres terápiás paletta áll idehaza is rendelkezésre, hogy a véglegesen meg nem gyógyítható urológiai daganatos betegségeket megszelídítsük.
Ezt Bodoky György, professzor, a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság tiszteletbeli elnöke mondta. A fővárosi Egyesített Szent István és Szent László Kórház onkológiai centrumát vezető főorvos szerint a prosztatarák az egyik legjobb példája annak, miként lehet akár évtizedes távlatban is együtt élni egy daganatos betegséggel.
Arról is beszélt, hogy amikor nem lehet műteni, a hormonkezelések, a kemoterápia, a sugárkezelések megfelelő ütemezése, az urológia és az onkológia eszköztárának összehangolt alkalmazása a kulcsa annak, hogy a betegeket ott lássák el, ahol az adott betegségstádiumban az életkilátásaikat a lehető legnagyobb mértékben javítani tudják.
Az élethossz mellett pedig az életminőségre is figyelni kell: a mellékhatásokat, szövődményeket csökkenteni hivatott támogató, úgynevezett szupportív terápiák révén akár egy csontáttétes prosztatarákos betegnek is hosszú időn át csaknem teljes munkaképesség biztosítható – mondta.
Nem szokványos kampányban buzdítanak a szűrésre:
Minden évben több mint 3 ezer beteg hal meg prosztata-, vese-vagy hólyagrákban. A professzor szerint jó részük „a sokakra jellemző önsorsrontó hozzáállás” miatt, illetve azért mert csak akkor mennek orvoshoz, amikor már nagy a baj.
50 év felett minden férfinak, a vérrokonaik révén érintetteknek pedig 45 felett el kellene menni urológushoz egy félperces tapintásos vizsgálatra és egy prosztata specifikus antigén (PSA) tumormarker laboratóriumi kontrollra – hangsúlyozta Ruzsa Ágnes, a Somogy Megyei Kaposi Mór Oktatókórház klinikai onkológiai osztályának vezető főorvosa.
Hozzátette: a hererák, a hólyagdaganat, a veserák felfedezésére nincs népegészségügyi szűrővizsgálat, panaszmentes állapotban ezeket a betegségeket sokszor véletlenül veszik észre. Ugyanakkor a menedzserszűréseknek ma már sok helyen része a hasi és kismedencei szerveket is feltérképező ultrahangvizsgálat.
Sorstársak
Megjelent egy könyv Gyógyíthatatlan, gyógyuló és gyógyult prosztatarákos sorstársak címmel. Ebben tíz férfi vall arról, hogyan él a rák diagnózisa óta. A történetek segíthetnek betegeknek, egészségeseknek, hozzátartozóknak, és orvosnak egyaránt. Korlátozott példányszámban a könyv a daganatos betegek által alapított Gyógyulj Velünk Egyesületnél is elérhető – a betegeknek ingyen.
A 24.hu-nak is beszéltek már férfiak a betegségükről. Mindketten teljes életet élnek. A három éve diagnosztizált Dr. Máté Ferenc történetét itt olvashatja. A 13 éve prosztatarákos Komáromi Zoltán videóinterjúja itt látható:
