“Részleges információkat kaptunk a Belügyminisztériumtól, 1000 főre tervezik a tábort, konténereket hoznak. Hogy mikor kezdik, azt még mindig nem tudjuk” – panaszolja Bosnyák András, Martonfa polgármestere. A falu vezetője napok óta alig alszik, a helyiekkel polgári engedetlenségi mozgalmat indítottak, hogy megakadályozzák a település közelébe tervezett befogadóállomás kiépítését.
“Pogácsás államtitkár úrnak (a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára – a szerk.) is elmondtam: én józan paraszti ésszel nem így oldottam volna meg ezt a helyzetet, fel kellett volna készíteni a lakosságot. Egy hónap múlva ideraknak teljesen más kultúrából érkező embereket, akiknek nagy része valószínűleg tisztességes, becsületes, szokásaik azonban idegenek”
– a polgármester szerint ha valóban felépül a tábor, neki is meg kell tanulnia, hogyan élnek a migránsok, milyen kultúrából érkeznek. “Őszintén megmondom: semmit nem tudok róluk. A legtöbb ember félelme is ebből származik: a kommunikáció hiányából” – magyarázza Bosnyák András. Mint mondja: nem érti, miért nem egyeztetett velük a kormány, hiszen így a saját dolgukat is megkönnyítették volna.
Tiltakozók a Martonfára tervezett befogadó állomás területén Fotó: MTI
Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő szerint jogos az állam tájékoztatási kötelezettségét firtatni a Martonfára, illetve Sormásra tervezett ideiglenes befogadóállomásokkal kapcsolatban, ugyanakkor
“van olyan szükséghelyzet, amikor az államnak, a kormánynak gyorsan kell reagálnia, ilyen akár az ideiglenes menekülttáborok felállítása is. Amikor egy nagy tömeget gyorsan kell elhelyezni, prioritást élvez a szükség”
– mondja a szakértő, aki gyorsan alá is húzza: bár a kormány kommunikációjában valószínűleg a katasztrófahelyzet kifejezést használja, ez túlzó jelen helyzet leírására.
Azonban – tetszik vagy sem – ebben a szitációban nem kell kikérni a lakosság véleményét. Az illetékesek szakmai szempontok szerint kiválasztják a legalkalmasabb területeket és amilyen gyorsan csak lehetséges, megkezdik a munkát. Ebbe a gondolatmenetbe illeszkedik, hogy a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági eljárásokat, így a hivatalok engedélyei nélkül is elkezdhető a beruházás.
“Lányokat akarnak feleségül venni”
Ha az egyetértésükre nincs is szükség, a lakosságot célszerű lenne tájékoztatni a várható változásokról, mivel ha kevés az információ,
az emberek elkezdik továbbgondolni a helyzetet úgy, hogy megállapításaik nagy része nem fedi a valóságot
– mondja Tarjányi Péter. Hogy az ebből fakadó feszültségek milyen gyorsan és intenzíven törnek felszínre, azt jól mutatja Kaufmann Balázs kollégánk hétfőn, Martonfán készített videója. A lakosok a sajtóban megjelentekre hivatkozva, félelmeiket igazolva azt állítják, hogy a menekültek
- “rabolnak, lopnak, meg hát sok betegséget behoznak”
- “nőket erőszakolnak meg”
- bemásznak a kertekbe, “lányokat akarnak feleségül venni”.
“Valószínűleg még nem állt fel az a kommunikációs stáb, amely a menekültkérdést jól tudná kezelni. Azt látom, hogy a kormány elsősorban a kerítésre és a menekültekkel kapcsolatos országos kampányra fókuszál, az egyéb lépések kapcsán a kommunikáció lemaradt az események mögött” – Tarjányi Péter azonban biztos benne, hogy ez nem fog így maradni, mivel a kormány lépéskényszerben van. Minél precízebb információkat kapnak az emberek, úgy csökken az összeütközések kockázata, úgy mérséklődik a feszültség – mondja.
Emlékeztet: világszerte jellemző hogy a szükség- illetve katasztrófahelyzeteket követően a lakosság tájékoztatása akadozik. Így történt ez az Egyesült Államokban is: a Katrina-hurrikán pusztítása után az amerikai kormány kommunikációja “az első napokban katasztrofális volt.”
A kormány a saját csapdájába esett
Egyértelmű, hogy a kormányra nem vet jó fényt, hogy sarokba szorítottak két kistelepülést, azonban náhány kritikus hang szerint még ebből is hasznot húzhatnak: a növekvő feszültség a menekültekhez kötött, valójában nem vagy elhanyagolható jelentőségű bűncselekményekre irányítja a figyelmet. Ez pedig a Fidesz-KDNP malmára hajtja a vizet: legitimálja a sokat vitatott óriásplakát-kampányt és annak menekültellenes üzenetét.
Nem így látja Rajnai Gergely, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa. “Egy demokráciában általában a kisebbség – jelen esetben a két falu – jogait védelem illeti meg. Egy liberálisabb demokráciafelfogással rendelkező kormányzat komoly hangsúlyt fektetett volna az előkészítésre, a jelenlegi vezetés azonban a gyors és hatékony megoldásokat részesíti előnyben a kisebbségek védelmével szemben” – állítja a politológus. Hónapokat csúszhatott volna a befogadóállomások kiépítése, ha a kormány konzultációba, alapos tájékoztatásba kezd, így pedig olyan megoldást találtak, amely a törvények betartásával a lehető leggyorsabban vezet eredményre.
A szakember egy másik szempontot is felvillant: a kormány valószínűleg nem számított arra, hogy a Magyar Közlönyből ennyire gyorsan kiderül, hová tervezik a táborokat.
“A kormány abból a szempontból saját csapdájába esett, hogy a hónapok óta tartó menekültellenes kampány az eltérő kulturális háttérről és az ebből fakadó esetleges veszélyekről szól. Hogyan is lehetne most megmagyarázni a martonfaiaknak és a sormásiaknak, hogy mégsem olyan nagy a baj, hogy hozzánk a legmagasabban képzett személyek jönnek és nem kell félni attól, hogy terroristák özönlik el őket?”
A politológus hozzáteszi: ha egy héttel a bejelentés előtt nekifognak a lakosság érzékenyítésének, felvilágosításának, akkor sem valószínű, hogy örömmel fogadták volna a beruházás ötletét. “Ez egy természetes reakció a lakosság részéről. A kormánynak pedig bár vannak bizonyos ideológiai meggyőződései, alapvető érdeke az ország biztonsága, így az a feltételezés, hogy szándékosan akarnak feszültséget kelteni a menekültek és a lakosság között, túlzott cinizmust és felelőtlenséget feltételez a vezetésről.”
A lakosság tájékoztatásával kapcsolatos kérdéseinket reggel elküldtük a Belügyminisztériumnak, válaszukra még várunk.
