Az egészségtudatosság, az egészségmegőrzés egyre több magyarnak fontos. Csökken a káros szenvedélyek rabjainak száma. Egy évtized alatt az uniós átlaggal megegyező mértékben, 12 százalékkal csökkent azok aránya, akik naponta dohányoznak, de így is a felnőttek több mint egynegyede füstöl rendszeresen. Ez csak kissé haladja meg az uniós átlagot, de a görög, horvát, bolgár és a lett után a legrosszabb adat az EU-ban. A 7. helyen állunk Európában az egy főre jutó, évente 11,4 literes alkoholfogyasztással. Ez 1,3 literrel meghaladja az uniós átlagot, de 3,5 literrel alacsonyabb a két évtizeddel korábbi magyar adatnál. A lakosságszámhoz viszonyított ismétlődő, káros mennyiségű alkoholfogyasztással világviszonylatban is az elsők közé tartozunk, a magyar felnőttek 19,3 százaléka érintett.
Az egészséges táplálkozásnál felemás a helyzet. Az uniós átlaghoz képest Magyarországon mintegy 8 százalékponttal magasabb azok aránya, akik naponta esznek gyümölcsöt, a zöldségfogyasztás terén viszont lemaradásban vagyunk az EU-hoz képest. Nagy gond, hogy a felnőttek fele egyáltalán nem végez intenzív testmozgást, harmada még mérsékeltet sem, sőt, egyötödük napi 10 percet sem gyalogol. Ennek is jelentős a szerepe abban, hogy Magyarországon a 15 év feletti lakosság 29 százaléka elhízott. Ez több mint másfélszerese az OECD tagállamok átlagának. Ezzel az adattal az unión belül is az „élmezőnybe” tartozunk. A prevencióban fontos szerepet játszó orvosi vizsgálatokra nem mindig fektetünk megfelelő hangsúlyt, az európai átlagtól jelentősen elmarad a méhnyakrák, illetve végbélrákszűréseken részt vevők száma, mammográfiai vizsgálatokon is kevesebben vesznek részt hazánkban.
„Ezek az adatok is alátámasztják, hogy a magyaroknak az egészségügyi öngondoskodás terén sokat kell még fejlődniük. Ez nemcsak az egészségtudatos életmódra, a prevencióra vonatkozik, hanem az egészségügyi kiadások finanszírozására is” – hívta fel a figyelmet a CIG Pannónia Életbiztosító vezérigazgatója. A magyarok összes egészségügyi kiadásuk 29 százalékát saját zsebből fizetik. Ez az uniós átlagnál (21%) is magasabb. “A magán egészségbiztosítások révén viszont csak 2,7%-át finanszírozzák ezeknek a költségeknek, ami elmarad az európai átlagtól. Pedig az egészségbiztosítások révén nemcsak a pénztárcájukat kímélhetik meg az ilyen kiadásoktól, de akár gyorsabban és magasabb színvonalú egészségügyi ellátáshoz juthatnak hozzá, vagy bizonyos speciális konstrukciók révén világszínvonalú külföldi gyógykezelést is igénybe vehetnek” – emlékeztetett Kádár Gabriella.
Fotó: MTI/Balázs Attila
