A szív- és érrendszeri betegségek áldozatainak aránya csaknem kétszerese az uniós átlagnak, a diabétesz miatt elhunytak aránya a legmagasabbak közt van Európában. Az Első 1000 Nap program betegek világnapja alkalmából készített – hazai és nemzetközi adatokat feldolgozó – elemzése szerint több népbetegségre a hajlam fokozódhat az élet első két évében. Az ok az egészségtelen táplálkozás és életmód. A népbetegségek közül Magyarországon különösen gyakori az elhízás, a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri megbetegedés, csontritkulás.
A 15 év felettiek 29%-a elhízott
Ez több mint másfélszerese az OECD tagállamok átlagának. Az elhízás általános probléma, de a nők körében gyakoribb (mintegy 30%), a férfiaknál ez az arány 26%. Az elhízás számos súlyos következménnyel járhat, egyebek mellett 44%-ban ez a cukorbetegség oka, 23%-ban pedig a kardiovaszkuláris betegségek előidézője. A cukorbetegek arányát tekintve kicsit biztatóbb az összevetés. A 20 és 79 év közöttiek körében csupán 6% a diabéteszesek száma. Ez kedvezőbb az OECD átlagánál, de Európában még így is középmezőnybe tartozunk, a betegség halálos áldozatainak aránya pedig aggasztó, az EU-ban csak Cipruson, Portugáliában rosszabb a helyzet. A statisztikát árnyalja, hogy becslések szerint Magyarországon a fel nem ismert diabéteszesek száma nagyságrendileg megegyezik a diagnosztizáltakkal (kb. 800 ezer fő). Ráadásul az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint az érintettek száma 2030-ra 30%-kal emelkedhet 2000-hez képest.
A magyar halálozási statisztikák élmezőnyében – csakúgy, mint a fejlett országokban – a szív- és érrendszeri betegségek állnak. Az ischaemiás szívbetegek száma meghaladja az egymilliót, a magas vérnyomással élőké megközelíti a 3 milliót. Ráadásul mindkét betegségcsoportban csaknem megduplázódott a regisztrált esetek száma az évezred eleje óta. A keringési rendszer betegségei miatt évente 60-70 ezer magyar ember hal meg. Mindez Európában is kiugró. A magas vérnyomás és az ischemiás szívbetegségek áldozatainak aránya mintegy kétszerese az uniós átlagnak. A csontritkulás a WHO szerint a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos betegségek mellett a legnagyobb népegészségügyi gond. Becslések szerint a 60-70 évesek mintegy egyharmadát, a 80 év felettiek kétharmadát sújtja. Magyarországon 800 ezer-1 millió a betegek becsült száma, akiknek a kétharmada nő. A betegség miatt évente mintegy 30-40 ezer csigolyatest törés, 10 ezer csípőtáji törés, 25-28 ezer csuklótáji törés történik hazánkban.
Ezért fontos az első 1000 nap
„Az egészségtelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód mellett az örökölt génállomány csak kismértékben felelős e betegségek kialakulásáért. Annál nagyobb jelentősége van annak, hogyan táplálkozunk életünk fogantatástól számított első 1000 napjában. Ebben az időszakban alakul ki az elhízásra és a cukorbetegségre való hajlam is, amelyek számos további betegség – köztük a kardiovaszkuláris betegségek – okozói lehetnek” – figyelmeztetett a Magyar Primer Prevenciós Orvosi Egyesület elnöke az elemzés kapcsán. Dr. Takács István szerint a csontritkulás megelőzése szempontjából is kritikus ez az életszakasz, hiszen a csontállomány megfelelő fejlődéséhez már ekkor is megfelelő kalcium bevitel szükséges. Különösen fontos, hogy a gyermekek táplálására már a várandósság alatt is odafigyeljenek a szülők. E korai életszakasz jelentőségére hívja fel a figyelmet az Első 1000 nap program. A gyermekek ekkor az egész életüket meghatározó fejlődésen mennek át.
Fotó: Thinkstock
A legújabb tudományos eredmények szerint ez az időszak rendkívüli jelentőséggel bír, a gyermek jövőbeni egészségének alapjait teremti meg. Kutatások bizonyítják, hogy a genetika jelentősége a felnőttkori egészségi állapot, a betegségekre való hajlam szempontjából kisebb, mint azt korábban gondoltuk. Az élet első 1000 napjában a legintenzívebb a kognitív területek – mint a gondolkodás, a nyelvi képességek, az emlékezet – fejlődése, de ebben az időszakban alakul ki a bélflóra és az immunrendszer is. Ekkor válik véglegessé a zsírsejtek száma, ami döntő a későbbi elhízásra való hajlamnál. Az első 1000 nap kritikus a felnőttkori csontsűrűség, magasság és vérnyomás szempontjából is, azaz hosszú távon ez az időszak döntően befolyásolja a gyermek későbbi életét, egészségét. Megfelelő táplálkozással csökkenthető például a szív- és érrendszeri megbetegedések, illetve a cukorbetegség kialakulásának kockázata is.
Az „Első 1000 nap” nevű program a problémák felvetésén túl szeretne segítséget nyújtani azok megoldásában is – például a megfelelő kisgyerekkori táplálkozás támogatásán keresztül. A programot a Magyar Primer Prevenciós Orvosi Egyesület hívta életre. Az Egyesület célja, hogy – szigorúan tudományos alapon – kutassa a genetikai faktorok, a környezeti tényezők, az étrend és a mozgás egészségre gyakorolt hatását, és az ezekkel kapcsolatos információkat eljuttassa mind a szakmai, mind pedig a laikus közönséghez. További részletek itt.
Szekszárdnyi magyar hal meg évente a rák miatt – írtuk néhány napja. A legfrissebb statisztikák szerint Magyarországon minden évben legalább 50 ezer új daganatos beteget diagnosztizálnak. Többségük tüdőrákban szenved: évek óta ez a leggyakoribb daganatos megbetegedés Magyarországon, az összes rákos eset 18%-a, az EU összesítésében ez a betegség “csak” negyedik: az összes megbetegedés 11,8%-át teszi ki. Magyarországon a második legelterjedtebb daganatfajta a vastagbélrák, míg a harmadik – az egész Európában egyre nagyobb gondot okozó – mellrák.
