Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a múlt héten érdemi egyeztetés nélkül módosította a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló kormányrendeletet, és nem adott helyt semmiféle észrevételnek. A jogszabály szerint 2020-tól minden felvételiző számára kötelező lesz az emelt szintű érettségi és a középfokú nyelvvizsga.
A Népszabadság szerint a kormány valódi szándéka nem a felsőoktatás kiszélesítése és a hátrányos helyzetű diákok bevonása, hanem ennek ellenkezője, hiszen arra is készül, hogy drasztikusan csökkentse az érettségit adó középiskolai helyek számát. Ugyanakkor nemcsak a felvételihez szükséges érettségi megszerzését nehezíti meg, hanem a közoktatásban sikerrel nyelvvizsgához segítő iskolákat, a két tanítási nyelvű intézményeket is ellehetetleníti.
Radó Péter, oktatáskutató, szociológus szerint a felsőoktatási felvételi kritériumok tervezett szigorítása mögött részben egy idejét múlt felsőoktatási minőségfelfogás, részben pedig a szociális alapú szűrés szándéka áll. A terv ráadásul hosszú távon rombolja a felsőoktatás minőségét, mivel a keményedő belépési feltételek nem kényszerítik az intézményeket az általuk nyújtott oktatás minőségének fejlesztésére.