Az Európai Bizottság várhatóan 2017-ben vizsgálja meg, teljesítette-e Magyarország a 4-es metró építésére kapott uniós támogatás fejében tett vállalásait – tájékoztatták a Népszabadságot Brüsszelből.
A 4-es metrót két nemzetközi, az Európai Unió által is méltányolt szervezet, a CEE Bankwatch és a Föld Barátai Európa két éve besorolta az unió által támogatott, ám környezeti szempontból a legkárosabbak közé tartozó beruházások közé. Mint rámutattak: a 4-es metró a maga 12,7 kilométer hosszú nyomvonalával és 16 állomásával – ebből csak az első szakasz épült meg tíz állomással és 7,3 kilométeres pályahosszal – „a rosszul felhasznált közpénzek iskolapéldája”.
Az unió és a főváros eredetileg úgy számolt, hogy a dugódíj, a felszíni hálózat csökkentése, a kelenföldi csomópont és a P+R parkolók miatt többen választják majd az új földalatti közlekedést, így a beruházás megtérülését is ehhez mérték. Ezekből az intézkedésekből azonban semmi nem teljesült.
A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) korábbi adatai szerint az új vonal napi utasforgalma alig ötöde a támogatási szerződésben vállalt 474 ezer utazásnak. Az új vonalon egyelőre alig 100-110 ezer utast számlálnak. A BKK szerint ez a szám csak előzetes eredmény. A fővárosi közlekedésszervező cég a nyári szünet után lassú emelkedésre számít. Bár az átadás után mért 200 ezerhez képest ez visszaesés. Félmillió utasra azonban már régóta nem számít senki.
