Itt a jó idő, szaporodnak a jó kis lagzik. Talán nincs is olyan, aki ne ismerné a kardoskúti lagzis dinasztia oszlopos tagját, Barna Lászlót. Laci az esküvők és az állandó móka embere. Hosszú beszélgetésünk alatt volt időnk nevetni is bőven, de megismertük az esküvői marketinget is.
Annak, aki véletlenül nem ismerne, mutatkozz be, mit mondanál el magadról?
Sziasztok, 38 éves vagyok a családom Békés megyéből származik, 24 éve kerültem Hódmezővásárhelyre, a Kossuthban tanultam, 5 évig itt voltam kollégista, és már akkor több vásárhelyi ismerősöm volt, mint az itt születetteknek. 9 éves korom óta családi hagyományoknak megfelelően esküvőket vezettem szüleimmel a hagyományos stílusban, majd 15 éves korom óta egyedül. Hétvégenként, míg más diszkóba ment, én esküvőre. Szegedre jártam főiskolára, és közben elkezdtem munkát keresni Vásárhelyen. Az egyik híres helyi orvostechnikai üzemben és a helyi rádióban dolgoztam egyszerre, és egy reklámstúdióban. Szerintem akkor kezdődött a pörgés, az önfenntartás, azóta sem hiszik el sokan, hogy én aludni is szoktam.
“Gyüttmöntként” gyorsan beilleszkedtem a város életébe, időközben igyekeztem néhány újdonságot is csinálni a városban főleg internetes média területén, de volt egy mindenki által kedvelt kis programmagazinom is. 30 éves koromban megházasodtam (beléptem a klubba), és nevelt fiam Balázs mellé megszületett a fiam Benedek, és együtt élünk a belvárosban
Ekkor az esküvőket már főleg Szeged környékén csináltam és kezdtek felfedezni Budapesten is, sok ezer ismerősöm az esküvőkről van. Bármit csináltam az életemben az “esküvős srác” mindenkibe beleivódott, erről ismernek a mai napig. A fiatalabb korosztállyal találkozva vagy én vezettem sok éve az esküvőjét a szemben sétálóknak, vagy a feleségem a védőnője a gyereküknek. Jó pár éve már egyáltalán nem dolgozok vőfélyként, a ceremóniamesteri szakágban/ stílusban dolgozok, és inkább a saját stílusom alapoztam meg és építettem fel a “Lagziguru” márkanevet.
Mit csinálsz most, mivel foglalkozol?
Miután divatosan szólva “kimaxoltam” a lehetőségeimet a városban, én is a főváros felé vettem az irányt és kerestem a lehetőségeket, azt gondolva, hogy ott jobban ki tudok bontakozni a média területén. Akkor már rendszeresen dolgoztam be online cégeknek és az esküvői szakmában is kezdték megjegyezni a nevem a “Pöstiek”.
Kommunikációs integrált ügynökségünket vezetem, amely kreatív és integrált stratégiai kommunikációval foglalkozik. Cégeket, ötleteket, márkákat menedzselünk. Rendezvényeket és azok kommunikációját szervezünk és a cég alatt futnak az esküvők is. Több mint 4 éve ingázok Vásárhely és a főváros között, ami rengeteg energiát és pénzt emészt fel, és nem kevés kitartást kíván mindenkitől.
Hétköznapokon Budapesten dolgozom, hétvégenként járok haza, esküvős időszakban pedig alvás nélkül vasárnap a családé. Ilyenkor ebédelni megyünk, strandra járunk. Mindennek bele kell férni abba a pár órába. Amikor együtt vagyunk, azt intenzíven tesszük. Egy évre előre kiveszek egy szabad szombatot a szezonban, amikor elutazunk valahová.
Most jöttünk haza egy római hétvégéről, ahol október után most kettesben voltunk a feleségemmel. Innen, novemberig egy hétvégét töltünk majd együtt. Széleskörű esküvőmarketing tapasztalataim által az egyik leghitelesebb szemléletformáló szakemberré váltam az esküvőszakmában Magyarországon.
Ceremóniamesterként és marketing szakemberként több éve figyelem az esküvőszakmai folyamatokat, a különböző szakmacsoportokat és szakmai irányvonalait. Aktív résztvevője és vagyok a különböző esküvőszakmai csoportok rendezvényeinek, rendszeres meghívott előadója, képzéseknek és esküvői kiállításoknak.
4 éve hívtam életre és azóta is szervezője az Esküvőipari Marketing Konferenciáknak. Három Online magazint is szerkesztek esküvői témában. Online kommunikációt és esküvőmarketinget oktatok egy Ceremóniamester képzésen és a Szegedi Tudományegyetem JGYPK UGEF budapesti központjában. Folyamatos jelölt vagyok a hazai “esküvős Oscar-on” értékdíj kategóriában. Nagyon sokat foglalkozok a témával, ami átszövi az életem minden óráját. Én vagyok az a pasi, akivel lehet az esküvőkről beszélgetni.
Jó is hogy mondod. Milyen ma ez az iparág, mekkora a lehetőség benne?
Több éve rendezvényeken és esküvői kiállításokon és cikkekben igyekszem megvilágítani, mi a különbség a vőfély, a ceremóniamester és az esküvőszervezők között. Az esküvőszervezés, az esküvői fotózás, lassan már a ceremóniamesterkedés is divatszakma lett Magyarországon.
Szakmai alázat, piac és szakmaismeret nélkül vágnak bele sokan, hiszen ez egy valóban izgalmas terület. 2012 óta fokozatosan veszek át esküvőszervezői feladatokat, amit én nem esküvőszervezésnek, hanem “esküvőmanager” feladatnak hívok. Az én Esküvőmanager Team-em olyan emberileg és szakmailag kompatibilis szolgáltatókból áll, akik az évek során a természetes szelekció által maradtak fenn, és szakmai fejlődésüknek köszönhetően kerültek – sokszor akaratukon kívül is – egy azonos profilú szolgáltatói körbe, és profilban azonos stílusú elképzelésekkel rendelkező pároknak szolgáltatnak.
Hogyan lettél te a lagziguru?
Én már “nyugdíjasnak” számítok a közel 30 év szakmában eltöltött éveim száma alapján, mégis próbálok újszerű és újító maradni. Az én nevemhez fűződik a “Ceró”, “Esküvőmanager”, “Esküvőmarketing” kifejezések bevezetése. 2013-ban például 42 jó fej pár választott Ceremóniamesterének. Míg más kollégáknál csökken az esküvők száma, én azzal “szórakozok”, hogy megmondom a következő évben milyen településeken és helyszíneken fogok esküvőzni. Nálam csak Chuck Norris csinál több esküvőt, illetve hát igazából mindet ő csinálja, nekem ennyi jut :)
Azt vallom, hogy egy esküvő napján sok kötelező dologból el lehet hagyni rengeteg mindent és a pár saját ízlésére lehet formálni. Ebben segítek a pároknak, ebbe viszem bele a sok tapasztalatot, a rugalmasságot, a tapasztalatot, a dinamizmust és az arányérzéket. Ezt egy szolgáltató barátom fogalmazta meg talán legjobban, mit is nyújtok a pároknak: Laci a ceremóniamesterek kaméleonja, “A Lagziguru”.Fiatalos megjelenése, kifogástalan eleganciája több évtizedes (igen, gyerekként kezdte a mesterséget – szülői hagyományt átvéve) tapasztalata nem csak biztonságos választássá teszi őt, hanem valóban széles spektrumú kérés-rengeteg megvalósítására alkalmassá is. Ő az aki vőfélybot nélkül is képben van a hagyományokkal, de a modern stílusokkal van igazán jó barátságban. Szinte teljesen egyedüliként a műfajban honosította meg az Esküvői Stand-up jelenségét, amit természetesen az ifjú párral egyeztetve, extra fűszerként tud az élmény dús lakodalmi buliba varázsolni. Nagyon szeretem az arányérzékét, hogy sosem “sok”, de mégis maximumot nyújt. Laci remek választás.
Milyen a mai trendek esküvők terén Pesten és itt “vidéken”?
Az esküvőszakmát homogenizálta az internet. A párok már ott tájékozódnak és gond nélkül rendelnek – “töltenek le” szolgáltatókat az Internetről. Sok hagyományos esküvő van még természetesen és budapesti önjelölt sztár kollégáknak nem győzöm mondani, hogy ezeket a stílusú esküvőket, párokat, szolgáltatókat igen is tiszteletben kell tartani, sőt sokat tanulhatnának tőlük, szakmailag és emberileg is, nem beszélve a szakmai alázatukról.
Azt látom és tapasztalom, hogy a megye egyáltalán nincs elmaradva, hiszen egy urbánusabb szegedi esküvő nem igazán különbözik egy budapesti éttermes esküvőtől. A hagyományos szegedi esküvői kiállítás is mindig ezt bizonyítja, de az esküvőkön a dekorációk minősége stílusa is világszínvonalú. Persze ez sokszor pénz kérdése, ám mégsem a székszoknya masnijának a színétől lesz szép vagy jó egy esküvő. A párnak meg kell tudnia élnie ezt az egész felkészülési folyamatot, és az esküvő napját, ami minden szempontból nagy nyomást jelent. Éppen ezért nehéz kiválasztaniuk a megfelelő szolgáltatókat.
Pár év edukációs folyamat után elérkezett az országban a párok részéről egy olyan “bumm” ami elfogadottá , és hatalmas vállalható igényé tette a “nemvőfély” kategóriát, amelyet jelen pillanatban a Ceremóniamester fogalomban keresnek a párok.
Az eddig néhány éve a piacon ismert ceremóniamesterek, főleg az elegáns szállodai bulikon, külföldi-magyar esküvőkön vezették a műsort , viszont szakmai tapasztalatuk, ember és helyismeretük korlátozta az országos mozgásukat, valamint szándékosan és tudatosan próbálták főleg a vőfélyektől való megkülönböztetés miatt hangsúlyozni a különbségeket, hogy vidéken lehetőleg nem szolgáltatnak.
Így egy fővárosi ceremóniamester legtöbbször tapasztalatlanul mozoghat egy környékünkön tartott esküvőn és stílusidegen lesz. Nálam is egy küzdelmes folyamat volt mikor még vőfélyként dolgozva, a pár kérésére elhagytam a kötelezően tőlem elvárt dolgokat. De legalább értettem az embereket, és most is értem, így talán sosem volt akkora értékem és akkora szükség rám, mint most az öltönybe öltözött vőfélyek és a kiközvetített 5 esküvőt látott ceremóniamesterek korában.
Az utóbbi 3 évre jellemző, hogy megjelentek a ceremóniamester klónok (nem érek rá de van egy emberem) , a szakmai indíttatás és piacismeret nélküli “kell egy intelligens nyelvet beszélő ember” ceremóniamesterek, akik sajnos a ranglétra megmászása és a széles hazai esküvőszakma visszajelzései nélkül, a már eddigi árpozicionálást felborították, és tapasztalat nélkül kezdtek a kétnyelvű magas budget-tel rendelkező esküvők és esküvőszervezők által biztosított munkák által profi, magas áron dolgozni. (34.000 házasságkötés van és ha egy ezrelékük, azaz 34 pár megrendeli akkor már nagyon jó neki)
Sajnos, de tényleg sajnos, a párok és az esküvőszakmai szolgáltatók visszajelzései alapján nem a túlárazott “úgyiskifizetik” kollégák miatt van most probléma, hanem a terepre dobott kollégák rossz ár/érték aránya miatt. A Ceremóniamester fogalmán és tevékenységén hirtelen tetten érhető csorba esett, és ez a folyamat túl gyorsan lezajlott a “droidok” tevékenysége nyomán. Nem kell azon sem csodálkozni, hogy megjelentek a DJ/Ceremóniamesterek.
A bulis esküvőkre hívott DJ-k végigkövették a hotel kertjében kezdődő és lezajló szertartáson megjelenő “0”km-es Ceremóniamester téblábolását, aki még az este is a kollégák segítségére szorult, majd hajnalban dupla annyiért írta meg a számlát mint a DJ.
Ezek után miért ne gondolhatta volna az a DJ, hogy ezt ő is meg tudja csinálni?? Bár tény, hogy más a feladatkör, nincs templom, fiús-lányos ház, ahol a DJ nyilván nincs ott – és pont ezért nem létezik teljes feladatkörében DJ/ceremóniamester sem. Szegeden is többször dolgozok 5-10 fős, bulis zenét játszó party zenekarokkal és speciális esküvői DJ-kel.
Nem eljátszani megyek a menő Ceremóniamestert, hanem kiszolgálni és összehangolni a többi szolgáltatót a pár igényének és a pillanatnyi állapotokhoz igazodva. Nekem nem derogál lehajolni valamiért, felemelni egy hangfalat, és nem ciki beállni eltáncolni a Gangnam style-t sem ha a hangulatot fokozza. Kicsit őrültnek is tartanak, de ezt csak így lehet csinálni!
Ezen előzmények miatt hatalmas szakadék tátong a vőfélyek és a teljesen kezdő és túlárazott alig 3-4 éve kezdő “műsorvezetők” között. Rengeteg kolléga kérdezi évek óta, miért nincsenek nekem is “droidjaim?”
Eddig a szakmai és etikai elveim miatt nem mertem felvállalni senkit, de látva a piaci szomorú helyzetet, és látva a következő évi péntek-szombatos esküvők várható számát, elhatároztam, hogy éltere hívok és kinevelek néhány olyan hiteles ceremóniamestert, aki az ország pontján bárhol bevethető.
Így 2014-ben indul 4-6 fővel a saját Ceremóniamester akadémiám, ahol az esküvőszakma “Kozsójaként” nem egyenruhás droidokat, hanem egyéniséggel rendelkező frontembereket nevelek ki.
Melyik volt a legkülönlegesebb, legemlékezetesebb eseted?
Mindegyik esküvő izgalmas és különleges. Magamnak is én jelentem az izgalmat, mivel nem mondok verseket, a stand-up stílusban a beszédeknél akadhat egy gag amibe kapaszkodok vagy amire építek, mindig izgulok.
Két hete 9 éves kislánnyal aki az aznapi állandó asszisztensem volt, bűvészkedtem. Egyet kért csak, hogy ne fűrészeljem ketté! Tavaly volt egy érdekes rendőrös esküvő, retro-rendőrautóval, mindennel ami kell. A ceremóniamestert is meg kellett bilincselni.
A cabriókban és oldtimerekben utazás, a részeg menyasszonyrablók, a sportautóval gyorsulás a Lánchíd melletti alagútban, a Bazilikából 7 perce késő anyuka a gyűrűkkel, a rossz CD miatt a netről streamelt telefonról bejátszott bevonuló zene, a váratlan ötleteim, mind furcsa és izgalmas pillanatot varázsol. Ültem már mindenféle járművön, de Szegeden előző évben én voltam a menyasszonyos autó sofőrje is, és telefonnal kameráztam a hátul bulizó párt.
Van még hová fejlődni? Mik a terveid?
Fejlődni mindig lehet, én inkább az alkalmazkodást tartom főbb célnak és erénynek. Boldognak lenni és azt csinálni amit szeretek, ez lehet a legfőbb cél. Míg a médiában a külső körülmények irányítanak, addig az esküvők világában én mondom meg mit fogok tenni, és ez nagy húzó érv amellett, hogy beletegyek 15-20 évet még ebbe.
A cégünk üzleti terveinek megvalósítása mellett saját ceremóniamester akadémia, a esküvőszakma és annak jobbá tétele lehet szakmai cél. Szeretném ha a család együtt tudna lenni a hétköznapokon, ehhez próbálom megteremteni a hátteret. Ehhez kívánok magunknak kitartást, mert ehhez az életmódhoz kell egy megértő feleség és türelmes gyerekek.
Egyre többször fogalmazódik meg bennem az, hogy mennyit jelent az esküvőszakmában dolgozóknak a család támogatása, és mennyit nyerünk vagy veszítünk ezzel. Az elmúlás gondolata természetesen nem foglalkoztat, a több mint 500 esküvő után van bennem energia és lendület. Az ezredik után készen állok egy új interjúra és beszámolok a tervek megvalósulásáról!
Úgy legyen! Köszönjük és további sok sikert!
