Kikerül az alaptörvényből az a passzus, amely szerint ha az államnak váratlan fizetési kötelezettsége támad az Alkotmánybíróság, az Európai Bíróság vagy más nemzetközi bíróság döntése miatt, adót vethet ki ennek finanszírozására – jelentette be a külügyminiszter. (Brüsszeli források szerint egyebek között ez is egyike volt azon pontoknak, amelyeket José Manuel Barroso korábban aggályosnak talált.). Martonyi János közölte: az Európai Bizottság kifogásolta, hogy külön hivatkoznak az európai és más nemzetközi bíróságokra, ezért törlik a vonatkozó részt. Ehelyett a gazdasági stabilizációról szóló törvénybe iktatnak be egy olyan rendelkezést, amelynek értelmében, ha váratlan pénzügyi kötelezettsége támad az államnak, amire a költségvetés nem nyújt fedezetet, hozzájárulást szab ki – mondta. A tárcavezető szerint ez “kielégítő megoldás”, mert kiesik a hivatkozás a bíróságokra.
Szintén kikerül az alaptörvényből a bíróságok közötti ügyáthelyezés lehetősége – tette hozzá Martonyi János, aki szerint egyes ügyek elhúzódása elfogadhatatlan, de megfelelő szervezeti és szerkezeti átrendezéssel igyekszik megoldani a kormány a helyzetet.
A magyar diplomácia vezetője közölte: nem veszik ki a korlátozások alól az európai parlamenti választási kampányokat, azok szabályozása hasonló marad a magyar parlamenti választásokéhoz. Noha az Európai Bizottság érdeklődött, de az uniós végrehajtó testület “nyilvánosan és egyértelműen” azt az álláspontot foglalta el, hogy ez a kérdés nem tartozik az EU hatáskörébe, a tagállamok ezzel kapcsolatos döntéseiket szabadon hozzák meg. Az ügyben így marad az alaptörvény rendelkezése – mondta Martonyi János.
Orbán Viktor korábban a José Manuel Barroso által megjelölt, a negyedik alkotmánymódosítást érintő három kérdés közül egyikben sem osztotta a bizottsági elnök álláspontját. Ugyanakkor a közrádióban azt mondta, „kettőnek nincs jelentősége, ezért semmilyen fájdalmat nem okoz nekünk elfogadni az ő – szerintem – hibás álláspontját”. E két téma egyike a választási kampánykiadások korlátok közé szorítása, amelyről Barroso azt mondja, ez európai ügy is, mert érinti az EP-választásokat, ezért meg kell vizsgálni. Orbán Viktor akkor úgy vélte: szívesen tesznek egy kivételt, hogy ezek a szabályok ne vonatkozzanak az EP-választásokra”. A másik ilyen kérdés a bírósági ügyek áthelyezése, amelyben „ha azt akarják, hogy olyan ügyek, amelyek EU-s ügynek minősülnek, ne legyenek áthelyezhetőek, akkor mi erre is adunk szívesen megoldást”.
A magyar kormányfő az úgynevezett költségvetési hiányfékről azt mondta: a magyar kabinet nem hátrál meg, le akarja folytatni a vitát, akár az európai bíróság előtt is. Ennek lényege, hogy „ne állhasson elő olyan helyzet, hogy bármilyen nemzetközi fejlemény – mondjuk, Magyarországot elmarasztaló ítélet vagy kártérítés – miatt a költségvetési hiány növelésének az árán tegyünk ezeknek eleget”. Ilyen esetben a büdzsében meglévő pénzeket kell felhasználni, ha pedig azok nem elegendők, adót kell kivetni – szerinte ez szükséges, európai szellemiségű szabály.
