Belföld
szabó máté (szabó máté)

Az ombudsman megsemmisíttetné az alaptörvény módosításait

Az alapvető jogok biztosa az Alkotmánybírósághoz fordult a negyedik alaptörvény-módosítás miatt, és kérte, hogy az általa kifogásolt szabályokat a testület semmisítse meg.

Korábban a témában:

Szabó Máté felülvizsgálatot kezdeményezett egyes rendelkezések miatt. Az alapvető jogok biztosának hivatala tudatta, hogy az április 1-jétől hatályos rendelkezések kapcsán felmerült, hogy azok nem felelnek meg bizonyos formai, illetve eljárási feltételeknek. Az ombudsman súlyos eljárási hibának tartja, hogy az alaptörvény-módosítás egyes rendelkezéseiről nem folyt plenáris vita. Az alapjogi biztoshoz több olyan beadvány is érkezett, amelyekben az alaptörvény 2013. március 11-én elfogadott és 2013. március 25-én kihirdetett negyedik módosítása egyes rendelkezései Alkotmánybíróság előtti felülvizsgálatának kezdeményezését kérték.

Több beadványozó hasonló tartalmú felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. Az Alkotmánybíróság az alaptörvény módosítását a megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az alaptörvényben foglalt eljárási követelmények tekintetében vizsgálhatja felül, ennek kezdeményezésére a kihirdetéstől számított harminc napon belül pedig az alapvető jogok biztosa is jogosult. A biztos a beadványok érvei alapján úgy vélte, hogy a negyedik alaptörvény-módosítás egyes rendelkezései ellentétesek az alaptörvény korábban megalkotott szakaszaival, illetve sérültek az elfogadásra, megvitatására vonatkozó garanciális szabályok is. A jogalkotási eljárás alaptörvénybe ütköző hibája mellett formai hiba (közjogi érvénytelenség) az is, amikor az alaptörvény-módosítás következtében belső ellentmondás keletkezik az alaptörvényben, így az indítvány ezekre is kiterjed.


Szabó Máté
Fotó: MTI/Kovács Attila

Az ombudsman szerint súlyosan aggályosak az alaptörvény-módosítás azon elemei, amelyek esetében az Országgyűlés egy korábbi alkotmánybírósági döntésben az alaptörvény alapján kifejtett elvi tételt kíván felülírni, „felülalkotmányozni”. Ilyenek az alaptörvényben rögzíteni kívánt életvitelszerű közterületen tartózkodás tilalma, a felsőoktatási intézmények gazdálkodásának kormányzati felügyelet alá rendelése, az egyházügyi szabályozás, a visszamenőleges hatályú, a büntetőjogi elévülést kizáró egyes rendelkezések és a politikai reklámok szabályozása a választási kampányban. Bizonytalanságot okoz továbbá a jogalkalmazásban a korábbi alkotmánybírósági határozatok hatályon kívül helyezése is.

Szabó Máté indokolásában emlékeztetett rá, hogy „az Alkotmánybíróság az alaptörvényt és az alaptörvény módosítását csak a megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az alaptörvényben foglalt eljárási követelmények tekintetében vizsgálhatja felül”. Vizsgálni kell tehát  jelen esetben, hogy mi az Alkotmánybíróság mozgástere, milyen követelmények sérelme esetén van lehetősége az alaptörvény-módosítás felülvizsgálatára. Az ombudsman szerint az alkotmánybírósági eljárás, és ezzel összhangban az alapvető jogok biztosának indítványozási jogköre arra viszont kiterjedhet, ami tartalmi értékelés nélkül, objektív mérce szerint megítélhető. A szűkebb közjogi érvénytelenség (a jogalkotási eljárás alaptörvénybe ütköző hibája) mellett ilyen esetkör az is, amikor az alaptörvény-módosítás miatt belső ellentmondás keletkezik az alaptörvényben.

Az ombudsman által benyújtott indítványról az Alkotmánybíróság soron kívül, de legkésőbb harminc napon belül határoz.

Alkotmánymódosítás – az ET is aggódik

Valamennyi választásra vonatkozó, egységes szabályozást kell bevezetni a politikai reklámok területén – mondta Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács (ET) főtitkára a Der Tagesspiegel című német liberális lapban kedden megjelent interjúban. A strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet vezetője az Európai Bizottság vonatkozó kifogásával kapcsolatban kidolgozott magyar javaslatról szólva elmondta: olyan szabályozást kell kialakítani, amely „minden médiumra és valamennyi választásra érvényes, (…) függetlenül attól, hogy önkormányzati, országgyűlési vagy európai parlamenti választásokról van szó”.

A magyar parlament a negyedik alaptörvény-módosítással úgy döntött, hogy az országgyűlési és az európai parlamenti választást megelőző kampányidőszakban a listát állító pártok reklámjait kizárólag a közmédia teheti közzé. Az Európai Bizottság kifogásolta ezt a szabályt, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium pedig a bírálatra reagálva kidolgozott egy javaslatot, amely szerint a pártok a kereskedelmi médiában is hirdethetnének az európai parlamenti választás előtt.

Thorbjorn Jagland a negyedik alkotmánymódosításnak az igazságszolgáltatási szervezetet érintő vitatott elemeivel kapcsolatban a Der Tagesspiegelnek elmondta: a módosítás egy pontja „aggodalomra ad okot”, ezért az ügyet a Velencei Bizottság, az ET alkotmányjogi szakértői testülete is vizsgálja. Az ET főtitkára a magyarországi véleményszabadság állapotára vonatkozó kérdésre elmondta: az erről folytatott vitát sikerült lezárni. Úgy vélte, „a véleményszabadság most biztosított, a sajtó korlátozás nélkül dolgozhat”.

Címkék: alaptörvény

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.