Fehér Attila, a program nemzeti koordinátora, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának munkatársa elmondta. hogy az Európai Növénytudományi Szervezet (EPSO) azért hívta életre a Növények napját, hogy világszerte minél több ember rádöbbenjen a növényeknek a természetben és a mindennapi életben betöltött alapvető szerepére, szembesüljön a növénytudomány fontosságával a fenntartható mezőgazdaság, a kertészet és erdőgazdálkodás, a biztonságos és egészséges táplálkozás, valamint a növényalapú ipari tevékenységek – papír-, fa-, vegyipar, energiatermelés, gyógyszergyártás – megalapozásában. Ezen túl a program a figyelem középpontjába állítja a növényeknek a környezetmegőrzésben játszott fontos szerepét is.
A kezdeményezéshez 39 ország csatlakozott. Több mint 600 intézmény – tudományos intézet, egyetem, botanikus kert, múzeum, valamint növénytermesztéssel foglalkozó gazdálkodó és cég szervez ezen a napon olyan különféle családi, szakmai eseményt amely szorosan kapcsolódik a növényekhez akár a kutatáson, mezőgazdasági termelésen, természet- és környezetvédelmen, oktatáson vagy művészeten keresztül. A nagyközönség képviselői előtt megnyílik számos laboratórium, botanikus kert, üvegház, múzeum, kiállítás kapuja. Az érdeklődőknek módjuk nyílik arra, hogy találkozzanak a növénytudományok művelőivel, a növények termesztőivel és ismerőivel akikkel megvitathatják a növények és a növényekkel kapcsolatos kutatások szépségét, jelentőségét.
A növények a napfény energiáját cukorrá alakítják és ennek köszönhetően az élő anyag, a biomassza elsődleges előállítói a Földön. Ennek a jelentőségét mi sem jelzi jobban, mint hogy az állatvilág és az emberiség táplálékát – közvetlenül vagy közvetve – a növények biztosítják. A növények bolygónk szinte minden lehetséges élőhelyét benépesítették, és a különböző körülményekhez alkalmazkodva hihetetlen változatosságra tettek szert: a bolygónkon élő növényfajok számát jelenleg mintegy 250 ezerre becsülik.
