Doncsev András arról beszélt, Európa számára a társadalom elöregedése a következő évtizedekre súlyos demográfiai, gazdasági gondokat vetít előre. Kutatók szerint a következő 50 évben az Európai Unió népessége – a jövőben csatlakozó országokkal együtt is – várhatóan 30 millióval, 455 millióra csökken majd. Az államtitkár szerint egy társadalom érettségét jól mutatja, hogyan bánik az idősekkel, mennyire becsüli, tiszteli őket. Ezzel összefüggésben Doncsev András felidézte az eddigi kormányzati intézkedéseket, amelyek szerinte az időseket pozitívan érintették.
Fotó: MTI / Kovács Tamás
Zugló polgármestere közölte: céljuk, hogy az időseket integrálják a társadalomba, és biztonságos, aktív életet adjanak a számukra. Utalt arra, hogy a XIV. kerületben élők 40 százaléka 50 év feletti, 30 százalékuk pedig egyedülálló nő. Papcsák Ferenc elmondta, az önkormányzat ezért egyebek mellett lehetővé tette, hogy minden idős zuglói bekapcsolhassa a lakását a távfelügyeleti rendszerbe, ingyen felszerelik az ajtókra a hevederzárakat, valamint házi gondozó segítségnyújtó rendszert is kiépítettek, továbbá megelőző szűrőakcióikat már a 40–50 éves korosztályban megkezdik.
Jeneiné Rubovszky Csilla, az Emmi nemrég kinevezett miniszteri biztosa arra hívta fel a figyelmet, hogy 477 ezer 80 év feletti él jelenleg az országban, és tíz év alatt 18 százalékkal nőtt meg az arányuk. A szakember, aki egyben az V. kerület alpolgármestere is, ismertette az általa kidolgozott belvárosi mintaprojekt fontosabb elemeit, melyben nagy hangsúlyt kap az önkéntesség, a civil segítők, illetve diákok bevonása. A cél az, hogy az idősek lehetőleg ne bentlakásos intézményekben, hanem saját otthonukban, segítők szerepvállalása mellett tölthessék el nyugdíjas éveiket – tette hozzá.
Monspart Sarolta, az Idősügyi Tanács tagja a magyar társadalom elöregedésével kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy egy 2010-es felmérés szerint a világon élő mintegy 7 milliárd ember átlagéletkora 28 év. „Legyünk nagyon boldogok, hogy Európába születtünk”, és nem a világnak olyan térségébe, ahol nincs élelem, ivóvíz, és már kisgyerekkorban dolgozni kell. Magyarországon az első világháború után 400 ezer özvegyasszony volt, a második után 600 ezer, míg 2009-ben, két évtizeddel a rendszerváltás után már 814 ezer özvegyasszony élt az országban. „Ki a gyengébbik nem, ki nem bírta a rendszerváltás nehézségeit (…), de ki nem vigyázott a férfiakra, ki nem tartotta meg őket egészségben?” – vetette fel, a nők családban betöltött szerepére utalva.
Győri-Dani Lajos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat ügyvezető alelnöke arról beszélt, nemcsak azért öregedik el a népesség, mert kevés gyermek születik, hanem azért is, mert a szolidaritásra épülő társadalom a jó egészségügyi és szociális ellátással hosszabb életkort tud biztosítani. Jelezte azonban: elérkezik az a pillanat, amikor ez megváltozik, amikor a társadalomnak elfogy az ereje, és olyan mértékűvé válik az idősek aránya, hogy a szolgáltatásokat már nem tudják fenntartani. Ezzel a problémával küszködik most Európa – fűzte hozzá. Ezzel összefüggésben arra hívta fel a figyelmet, hogy a családoknak vissza kellene venniük a feladatukat az idősek ellátásában, ám a tapasztalatok szerint problémát okoz a hozzáértés hiánya, ezért fontosnak mondta a laikus segítők képzését. Erre utalva bejelentette, rövidesen egy „webnővér” szolgáltatást indítanak az interneten, ahol az érintetteknek segítenek az alapvető ápolási feladatok elsajátításában.
A magyarok 72 százaléka úgy gondolja, nem lesz elég az állami nyugdíja a tisztességes megélhetéshez idős korában. Ennek ellenére a bankszámlával rendelkezők 11 százaléka tervezi csak, hogy a következő négy-öt évben anyagi tartalékot képez nyugdíjas éveire – derül ki a legfrissebb OTP Öngondoskodási Indexből. Kovács Antal, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese szerint az öngondoskodás gátja, hogy „ma az emberek fele nem képes a havi bevételéből félretenni”, de a válság pozitív mellékhatása, hogy egyre többen ismerik fel a saját felelősségüket a jövőjük anyagi biztonságával kapcsolatban.
