Hivatalból lefolytatott vizsgálatában az ombudsman megállapította, hogy elégtelen volt a hivatásos szervek előzetes figyelemfelhívása és a lakosság tájékoztatása az események közben. A hagyományos médiafelületeken sem volt elég gyors az információáramlás, nem jutott el a szükséges módon a lakossághoz. Az alapvető jogok biztosa egyebek között ezt állapította meg, miután írásos tájékoztatást kért és kapott az illetékes intézményektől. Szabó Máté felhívta a figyelmet, hogy a közösségi oldalak – pl. Facebook, Twitter, blogok, okostelefonra letölthető alkalmazások – ugrásszerű fejlődése és elterjedése következtében a katasztrófavédelmi szervek sem a lakosságfelkészítés, sem pedig a kríziskommunikáció esetében nem támaszkodhatnak csupán a hagyományos médiára és kommunikációs eszközök használatára.
Fotó: MTI / Kovács Attila
A régi már nem az igazi
Az új kommunikációs csatornák megfelelő használata alkalmas lett volna a lakosság teljesebb tájékoztatására, legalábbis részben segített volna a krízis megelőzésében, illetve következményeinek mérséklésében, végső soron az állampolgárok nagyobb csoportjának alapvető jogaival összefüggő visszásságok megelőzésében. A biztos felhívta a hivatásos állományú szervek (Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, Országos Rendőr-főkapitányság) figyelmét arra, hogy a belső kommunikációjukban számos fennakadás volt érzékelhető, ami megnehezítette a mentés összehangolt irányítását.
Az ombudsman a közlekedési fennakadások vizsgálatánál megállapította, hogy az autópályákon a mentési munkálatokat – a hófúvás, illetve a sorozatos balesetek mellett – nagymértékben megnehezítette, hogy nem alakították ki a KRESZ-ben ilyen helyzetekre előírt mentősávokat. Az ombudsman jelentésében kiemelte azt is, hogy az M1 autópályán a fennakadások mérsékelhetőek lettek volna, ha az Állami Autópálya Kezelő Zrt. a felhajtóknál, illetve a pálya mentén lévő táblákon megfelelően tájékoztatta volna az autósokat az út járhatatlanságáról.
A közösségi közlekedés zavarai elsősorban a vonatközlekedést érintették. Az ombudsman kiemelte, hogy a MÁV a hóhelyzet napjaiban nem megfelelően tett eleget az utastájékoztatás kötelezettségének, nem volt felkészülve a fennakadások miatti késésekre, és arra, hogy ilyen helyzetben gondoskodni kell az utasok ivóvíz- és élelmiszer-ellátásáról, a jegyek visszaváltásáról.
Az alapvető jogok biztosa felkérte a belügyminisztert, hogy tekintse át az egyes beavatkozó szervek kárhelyi, és bevetésirányítási kommunikációjának tapasztalatait, továbbá vizsgálja meg annak jogszabályi lehetőségét, hogy az alárendeltségében működő szervezetek a kríziskommunikációs tevékenységükbe miként tudnak bevonni közösségi médiakommunikációban jártas önkéntes szervezeteket és személyeket.
Szabó Máté azzal is megkereste a belügyminisztert, hogy a nemzeti fejlesztési miniszterrel együtt vizsgálja meg a gyorsforgalmi úthálózat mellett védelmi rendeltetésű erdők telepítését, valamint a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy dolgozza ki kombinált (vasúti és közúti) áruszállítás lehetőségét. Az ombudsman kezdeményezte továbbá, hogy a katasztrófavédelmi főigazgató tekintse át a lakossági riasztási rendszer hatékonyságát, illetve fektessen nagyobb hangsúlyt arra, hogy felkészítsék a lakosságot a rendkívüli időjárási körülmények miatt kialakuló katasztrófahelyzetekre.
Pintér szerint minden nagyon szép, minden nagyon jó volt
Az már korábban kiderült, hogy Pintér Sándor belügyminiszter jelentése nem tartalmazott sem személyi, sem szervezeti felelősségre vonással kapcsolatos javaslatot, megállapítást. A dokumentum nem tért ki azokra a hiányosságokra és hibákra, amelyekről a mentésben részt vevők számoltak be a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének honlapján. A levelek tanúsága szerint március 14-én, 15-én teljes volt a fejetlenség, az irányítók azt sem tudták, hová vezényelték mentésre embereiket. A szakszervezet a leveleket nemcsak a belügyminiszternek küldi el, hanem az ombudsmannak is, hogy segítsék a vizsgálatát. Az állásukat féltő tűzoltók névtelenül számoltak be tapasztalataikról, de egy nyugdíjas tűzoltó alezredes névvel írt és olvasott be.
Orbán Viktor a minap azt állította, hogy nem lehetett gyorsabban kimenteni az utakon rekedt embereket. A múlt heti rendkívüli időjárás miatt kialakult katasztrófahelyzet elhárításával kapcsolatban a kormányfő a Kossuth Rádióban azt mondta, a mentés első számú célja megvalósult, mert az emberi élet biztonságát garantálták, és az állapotokhoz képest a vagyoni kár is elfogadható mértékű volt. A bajt egy módon lehet megelőzni, ha az emberek józan megfontolás alapján együttműködnek a hatóságokkal – jelentette ki Orbán Viktor, hozzátéve: „ha felmentünk a sztrádára, onnantól kezdve a Jóisten kezében vagyunk, hogy beleszorulunk-e egy ilyen helyzetbe, vagy pedig időben sikerül lemenni”.
Korábban az MSZP-frakció szembesítő jelentést készített és törvénymódosítási javaslatot nyújtott be a hóhelyzet miatt. A Harangozó Tamás által jegyzett javaslat büntetné az autóvezetőket, akik vétkesek a katasztrófahelyzetekben kialakuló közúti torlódásokért. A szabálysértési törvény úgy módosulna, hogy rendkívüli időjárási helyzetben (intenzív havazás, ónos eső, hófúvás) a torlódások kialakulásért vétkesen felelős kamionsofőrök és a mentési munkákat ellehetetlenítő, a leállósávokat elfoglaló gépjárművezetők jogosítványát elvennék.
Szembesítő
A javaslat indokolása szerint a március 14-re virradóra elkezdődött szakadó hóesés és viharos szél miatt azért is rekedtek emberek ezrei Magyarország országútjain és autópályáin, mert a mentés szervezetlen volt, de a káoszban a tapasztalatok szerint közrejátszottak az előzési szabályokat figyelmen kívül hagyó kamionsofőrök és a leállósávot szabálytalanul használó gépjárművezetők.
Harangozó Tamás tudatta: az MSZP “szembesítő jelentést” készített a márciusi katasztrófahelyzetről. Szerintük a kormánynak összeállított belügyminiszteri dokumentum alkalmatlan a helyzet elemzésére, a tanulságok levonására, az esetleges személyi felelősség megállapítására. A szocialisták dokumentuma “nagyon súlyos megállapításokat tesz” – tette hozzá a frakcióvezető-helyettes. Mint mondta: a kormány felelős szervei tételesen törvényt sérthettek, amikor meg sem kísérelték a katasztrófahelyzetek kezelésére előírt szabályokat, eljárásokat alkalmazni, így maguk is hozzájárultak a kialakult helyzet súlyosságához.
A belügyminiszter előzőleg azt mondta: azok, akik a saját bőrükön érezték a márciusi rendkívüli hóhelyzet nehézségeit, jónak, vagy kiválónak ítélték meg a mentésben részt vevők tevékenységét. Pintér Sándor az Országgyűlési honvédelmi és rendészeti bizottságának ülésén közölte: a számos európai országot sújtó rendkívüli időjárás miatt Magyarországon volt a legrosszabb a helyzet. Ehhez képest rendkívül gyorsan és hatékonyan sikerült kiszabadítani az elzárt településeket, járhatóvá tenni az útvonalakat, s helyreállítani az áramszolgáltatást. Pintér külön felmérést végeztetett arról, hogy az állampolgárok hogyan ítélték meg a mentési munkálatokat. Az állampolgárok ítélete szerint a legrosszabb eredmény is közepes lett – ismertette.
