Belföld

Orbán elmondja, hova emelkedünk

A kormányfő vélhetően – mint mindig – sorra veszi az idei év kihívásait, ezúttal is a Millenárison, ezúttal is a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület felkérésére.

Az évértékelők koreográfiája állandó. Orbán Viktor az egyetlen főszereplő, beszédét csak felvezetik, arra senki nem reagál. A kormányfő legtöbbször nem jelent be konkrét intézkedéseket, politikája összefüggéseit magyarázza el kiválasztott hallgatóságának. Orbán Viktor egyébként idén kétszer mond évértékelőt. A kormányfő a tavaszi parlamenti ülésszak nyitányaként az Országházban már beszélt. Akkor azt ecsetelte, mekkora siker, hogy hazánk a következő hét évre a lehető legkedvezőbb pozícióba került az EU politikai és gazdasági sakktábláján, és Magyarországot immár mindenkinek egyenlő félként kell kezelnie.

Így kezdődött

Az évértékelést Orbán Viktor 1999-ben amerikai mintára honosította meg. Akkor a Vigadóban történelmi jelentőségűnek nevezte, hogy Magyarország belép a NATO-ba. Csökkenő államadósságot, egy számjegyű inflációt, gazdasági növekedést jósolt, és bírálta a Horn-kormányt, a Bokros-csomagot. Az ország helyzetéről szóló év eleji beszámolót ahhoz a szokáshoz hasonlította, amikor a szülők az ajtófélfára húzott vonásokkal mérik gyermekük növekedését. Ez a hasonlat a későbbi értékelőkben is többször előkerült.

2000-ben hangzott el az orbáni beszédek egyik legismertebb mondata: a „három szoba, három gyerek, négy kerék”. Ez szinte szállóigévé vált. Következő, 2001 elején mondott beszédében Orbán Viktor az előzőt a rendszerváltás utáni időszak legsikeresebb évének nevezte, és arról is beszélt, hogy „szeretnénk hétköznapjainkat az örökléthez igazítani”. A 2002-es választási évben az előző négy évben elért eredményeket hangsúlyozta.

Vissza az ellenzékbe

„A levegőbe emelkedett rakétát nem lehet visszaparancsolni a földre. Hasonlóképpen, Magyarországot sem lehet visszafordítani a múltba” – fogalmazott. Orbán a választási vereség után, 2003 elején már úgy vélte: a kormánynak rombolási kényszere van, mindenre ráront, ami 1998 és 2002 között jött létre. 2004-es beszédében – az ELTE lágymányosi kongresszusi központjában – azt állította, a családok zsugorodásának és összetöpörödésének éve volt az előző esztendő, az országban pedig bizonytalanság és szorongás uralkodik. „Ismét kisebbek lettünk” – ez volt az egyik fontos mondata a 2005-ben a Körcsarnokban tartott értékelésnek, amely új formát kapott, hiszen a beszédet értékelő beszélgetések előzték meg. Orbán Viktor korábban találkozott a választókkal, és nem pulpitusról, hanem minden oldalán székekkel körülvett színpadon beszélt. Az eseményen a két házigazda, Kudlik Júlia és Rákay Philip – az MTV jelenlegi intendánsa – tett fel kérdéseket.


Az Igenre kattintva az elmúlt 14 év évértékelői képekben! (Fotó: MTI / Kovács Tamás)

2006-ban, a választások évében a budapesti Syma-csarnokban Orbán Viktor azt mondta: az elmúlt esztendő a beletörődés éve volt, és csak akkor sikerülhet a következő néhány év, ha újjáélesztjük a magyar szolidaritást, ez a választások tétje, és ez lesz az új kormány feladata is.

„Egy az ország, egy a zászló”

A pártelnök 2007 februárjában a Millenárison, az „Egy az ország, egy a zászló” jelszót hirdette meg, valamint a kormánnyal szemben kialakult új többség és egy erős Magyarországért küzdő, minden magyar embert képviselő polgári oldal képét vázolta fel, de arról is beszélt, hogy a terrorfenyegetések és „álmerényletek” mögött szerinte valójában a kormányoldal trükkjei állnak.

2008-ban a közelgő népszavazás volt a fő téma. A Fidesz elnöke a Syma-csarnokban azt mondta, hogy a népszavazáson az igenek győzelme egy új korszak nyitánya lesz, március 9-én Magyarország elindulhat a változás útján. Új irány, Magyarország, új irány, magyarok! – ezt a jelszót hirdette meg a Fidesz-elnök 2009-es értékelőjében, amelyet a Millenárison mondott el. Orbán Viktor nemzedéki összefogásra buzdított, és a józan piacgazdaság korszakát jósolta.

2010-ben, a választások előtt néhány héttel – ismét a Millenárison – Orbán Viktor közölte, ő és pártja készen áll a nemzeti ügyek kormányának vezetésére, amelynek alapját a munka, az otthon, a család, az egészség és a rend értéke jelenti. A legfontosabb nemzeti ügynek a gazdaság talpra állítását nevezte.

Újra kormányfőként

2011-ben immár újra kormányfőként programot hirdetett. Azt mondta, hogy 2011 a megújulás, 2012 a változás, 2013 az emelkedés, 2014 a gyarapodás éve lesz. Orbán szerint mindenkinek dolgoznia kell, a sikerhez vezető út a megújuláson át vezet, amihez „a fejéről a talpára kell állítani a magyar életet”, és amihez új alkotmány kell, mert a megújulásból az új alkotmánnyal lesz újjászületés.


Orbán 2012-ben (Fotó: Kummer János)

Tavaly – vagyis a változás évében – a kormányfő azt mondta: nem kell megijedni attól, hogy sokan nem értik, mit miért teszünk, haladni kell tovább a megkezdett úton. 14. értékelőjében hosszan sorolta az általuk szerinte elért eredményeket. Többször jelezte, hogy a kormány az eddiginél kompromisszumosabb politizálásra készül, de rögtön hozzátette, számára a megegyezés eszköz, és nem cél.

Orbán Viktor tavalyi beszédét azzal zárta, hogy „ne törődjünk az értetlenséggel, az európaiak okoskodó aggodalmaskodásával. (…) Ne kullogjunk a dolgok után.” A legvégén Wayne Gretzky amerikai hokisztárt idézte: „Ne oda korcsolyázz, ahol a korong éppen van, hanem ahol lesz.”

Most jön a tizenötödik

Egyelőre az kérdés, hogy 2013-ban – vagyis az Orbán-naptár szerinti „emelkedés évében” – mit mond a kormányfő. Egy dolog a korábbi forgatókönyvek alapján biztosnak tűnik. Az idei évértékelésen is ott lesz mindenki, aki számít a Fidesz vezérkarának. A szellemi holdudvar, a gazdaság nagyágyúi és olyan független intézmények első emberei, mint a Legfőbb Ügyészség, a Magyar Tudományos Akadémia.

Korábban csokorba szedtük Orbán Viktor évértékelőinek kulcsszavait, szófelhőket készítettünk az egyes beszédekből – ezekben a legsűrűbben elhangzott szavak jelennek meg, minél nagyobb a méretük, annál többször használta őket a miniszterelnök. Első, 1999. február 4-én elmondott évértékelőjében az 1999-ben elvégzendő teendők, míg 2000-ben már a sikerek kerültek kiemelt helyre. A (már ellenzékben töltött) 2003-as esztendő kulcsszavai az ellenzék, a nemzeti és a polgári, míg a 2011-es kormányzati visszatérés egyik legnagyobb szava a megújulás volt. A galériában található képek a jobb alsó sarokban található nagyító kattintásával teljes méretükben is megtekinthetőek – jó szemezgetést kívánunk.

Két korábbi miniszterelnök, Bajnai Gordon és Gyurcsány Ferenc már megtartotta évértékelőjét. Ezekről itt és itt olvashat részletesen.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik