Ezt Radó Péter oktatáspolitikai szakértő mondta a Napi Gazdaságnak. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KIK) rendelkezésére áll ugyan több mint 400 milliárd forint, de csak a bérekre becslések szerint még 130−200 milliárd kellene. Olyan hiány jelentkezett a január 1-jétől kialakított, államilag központosított struktúrában, hogy a szeptemberre várt pedagógus-életpályamodell bevezetéséhez ígért 75 milliárd duplája sem lenne elég az eddigi tanítási gyakorlat zökkenőmentes folytatásához. Ráadásul a központi költségvetésben „egyszerűen nem látni” az oktatási kabinet által többször emlegetett összeget sem.
A szakértő szerint elképzelhető, hogy van pénz a modell első lépésének bevezetéséhez, csak a büdzsé számsoraiban nem látni, hol van elrejtve. 2010 óta folyamatosan csökken az összes oktatási kiadáson belül a központi költségvetési támogatások aránya (a kilencvenes évek közepén jellemző több mint 70 százalék helyett most már alig több mint 40 százalék). A rendszer több sebből vérzik. Nem csak a pénzhiány fenyegeti elbocsátásokkal a pedagógusokat, a Napi Gazdaság szerint egyre több − neve elhallgatását kérő − tankerületi vezető is panaszkodik arra, hogy „őket nem bérszámfejtésre vették fel”, feladatuk azonban az első egy hónapban többnyire ebből állt, miután az állam által átvett intézményeknek nincs már saját kasszájuk.
A szakmai észrevételeket figyelmen kívül hagyó, légüres térben megszavazott köznevelési törvénymódosítás után az oktatási kormányzat egy „tavaszi nagy átvilágításra” készül az államilag átvett iskoláknál − állítják szakértők −, hogy kiderüljön, mennyi pénz van még a rendszerben a szeptemberi évkezdéshez, amikor az új kerettanterveket is bevezetik. Van olyan javaslat, mely szerint az általános iskola hetedik osztályában eggyel csökkentik a heti magyar-, illetve matematikaórák számát a testnevelés javára, ott is, ahol erre nincs megfelelő tornaterem.
Mint a minap az FN24 megírta, a fenntartó több nyíregyházi szakközépiskolából válogatott bútort, számítógépet belvárosi irodái berendezéséhez. Csak az újabb, szebb darabokat tették járműre. Nevük elhallgatását kérő pedagógusok elmondták: vitték a szőnyeget, asztalokat, székeket, szekrényeket, tároló szekrényeket, a pultot – csak a függönyt hagyták az irodában, mert az nem tetszett. A közoktatási intézmények állami átvétele az oktatási államtitkárság szerint sikertörténet, ám mind az iskolaigazgatók, mind egyes tankerületek munkatársai számos bizonytalanságról számolnak be a napi működésben. Sok tankerületi irodában mind a mai napig nincs felszerelés, bútor, nincs telefon, e-mail cím, sőt magát az irodát sem állították fel mindenütt.
Az iskolák problémáinak jó része a „duális irányításból” adódik, azaz abból, hogy nem mindig tisztázott, hogy egy-egy probléma a működtetésért felelős önkormányzat vagy a fenntartásért felelős KIK kompetenciája. Ezt az egyik budapesti iskola igazgatója, Rósa Viktor magyarázta el a legszemléletesebben lapunknak. Mint beszámoltunk róla, a problémát érzékelve a KIK ezért egy sorvezetőt küldött az intézmények vezetőinek, amelyből néhány „x” alapján kell kibogarásznia az iskolaigazgatóknak, hogy egy adott típusproblémával hova kell fordulniuk.
