Makláry András ügyvéd, az egyik alperes jogi képviselője közölte: Egy szegedi vállalkozó társasházak építésére projektcégeket hozott létre. A vállalkozások összességében 450 millió forint értékben hitelszerződéseket kötöttek a Raiffeisen Bankkal, amely keretbiztosítéki jelzálogot jegyzett be az ingatlanokra. A hitelszerződésekben rögzítették többek között a lakások minimális eladási árát, s azt is, hogy a vételárat a vevők a projektcégek pénzintézetnél vezetett számláira fizetik be.
A legtöbb esetben azonban ez nem így történt, a vevők készpénzben fizettek, a vállalkozó pedig csak az összeg egy részét juttatta el a bankba. Bizonyos ingatlanoknál az adásvételi szerződésben szerepelt a bank jelzálogjoga, a vállalkozó azonban kötelezettséget vállalt arra, hogy tehermentesíti a lakást, ami azonban nem történt meg. Akadt olyan vevő is, aki csak akkor tudta meg, hogy az általa vásárolt, a szerződés alapján per- és tehermentes ingatlanon banki jelzálog van, amikor megkapta a földhivatali bejegyző okiratot.
Az elsőfokú ítélet alapján a lakások tulajdonosai kötelesek tűrni, hogy a pénzintézet ingatlanukból elégítse ki követelését. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy – az ítélet jogerőre emelkedése esetén – a bank elárverezheti a lakásokat – közölte az ügyvéd. A jogi képviselő tájékoztatása szerint Lakatos Péter bíró az ítélet indoklása során kifejtette, ha valaki keretbiztosítéki jelzáloggal terhelt ingatlant vásárol, annak számítania kell arra, hogy a zálogjogosult érvényesítheti követelését.
Makláry András tudatta, fellebbeznek a döntés ellen, így az ügy a Szegedi Ítélőtáblán folytatódhat.
Szenti Szabolcs, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője az MTI érdeklődésére elmondta, az ügy kapcsán büntetőeljárás indult.
