Belföld

Nem kell tudnia a főnöknek, ki terhes

Az ombudsman szerint sérti a terhes nők emberi méltóságát, ha csak úgy védekezhetnek elbocsátás ellen, ha bejelentik munkaadójuknak, hogy gyereket várnak.

Az alapvető jogok biztosa szerint alkotmányosan aggályos az új Munka Törvénykönyvének azon előírása, amely szerint a felmondással szembeni védelemre a várandós munkavállaló csak akkor hivatkozhat, ha terhességéről a munkáltatót a felmondás előtt tájékoztatta. Szabó Máté szerint az előzetes bejelentési kötelezettség sérti a gyermeket váró nők emberi méltóságához és magánszférájához való jogát, ezért az Alkotmánybírósághoz fordult felülvizsgálatért.

Egy panaszos kérésére vizsgálta a kérdést az ombudsman. Szabó Máté az alkotmánybírósági és a nemzetközi gyakorlat alapján is megalapozottnak találta a kérelmet, és a kifogásolt rendelkezés megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.

A gyermeket váró, illetve a gyermekes nők védelmét ugyan szövegszerűen nem tartalmazza az Alaptörvény, annak több rendelkezéséből mégis levezethető az állam jogvédelmi kötelezettsége. A munka világában a felmondás tilalma ennek a jogvédelemnek az egyik legjellemzőbb és legáltalánosabb eszköze, amely mindig magára az állapotra, azaz a várandósságra figyelemmel illeti meg a munkavállaló nőt – fogalmazta meg az alapvető jogok biztosa.

A várandós anyák fokozott munkajogi védelmével kapcsolatos feladatokat, a felmondás elleni védelmet tartalmazzák a Magyarország által vállalt nemzetközi emberi jogi, valamint az uniós jogvédelmi kötelezettségek is – áll a közleményben.

A törvény alapján járó jogosultságok, például a munkaidő kedvezmények értelemszerűen a várandósság bejelentéséhez kötöttek, de a kedvezmények igénybe vétele itt a munkavállaló szabad döntésén múlik. A felmondásvédelem nem ilyen jellegű jogintézmény, nem igényel speciális munkáltatói intézkedést, csak akkor “aktiválódik”, ha a munkáltató el kívánná bocsátani a gyermekét váró munkavállalót – mutatott rá az ombudsman.

Szabó Máté szerint a bejelentés előírását a jogalkotónak alkotmányosan alá kell támasztania, mivel a munkavállaló nő legszemélyesebb belső szférájával, az egészségügyi és családi állapotával kapcsolatos információról van szó. A fogantatás utáni első három hónapban – többféle okból – megszakadhat a terhesség. Ilyen esetekben az előzetes bejelentés előírása indokolatlanul megalázó, a legbelsőbb magánszférát sértő helyzetet eredményezhet, mivel munkáltatót a várandósság megszakadásáról is tájékoztatni kell.

A biztos szerint a szabályozás döntési kényszerhelyzetbe hozza a várandós nőt, ami sérti a méltóságát. Az ombudsman úgy látja, hogy a bejelentés előírása az esetleges visszaélések megelőzésére sem alkalmas, nincs racionális indoka, legitim célja sem.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik