Néhány hét múlva emberek tízezrei maradnak egészségügyi ellátás nélkül, miután a munkáltatók finanszírozási gondok miatt kénytelenek lesznek felmondani az alapellátásban dolgozó alkalmazottaiknak – legalábbis ezt állítja Kórozs Lajos szocialista politikus. Az MSZP elnökségi tagját annak kapcsán kérdeztük, hogy szerdán az Országgyűlés egészségügyi bizottságának ülésén ismertették az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) elmúlt kétéves működésének számait.
Mint arról korábban beszámoltunk, Sélleiné Márki Mária, az OEP főigazgatójának beszámolója szerint jelenleg Magyarországon csaknem 3,9 millió biztosított fizeti 9,6 millió ember ellátását, és 2007 óta 1,2 millióról a harmadára csökkent a rendezetlen jogviszonnyal rendelkezők száma. Az azonban, hogy mi lett a 800 ezer „tb-potyautassal” (kiestek a rendszerből vagy időközben jogosultak lettek az ellátásra), nem derült ki. Mint ahogy az sem, hogy mi történik a csaknem 300 ezer járulékot nem fizető – így jogviszonnyal nem rendelkező – állampolgárral egy azonnali, egészségügyi ellátást igénylő helyzetben.
Siránkozás helyett foglalkoztatás
Kórozs Lajos szocialista politikus szerint bár a 800 ezres csökkenés mindenképpen pozitív változás, még nem feltétlen jelenti azt, hogy az öt év alatt ennyien gondolták meg magukat, „tértek jó útra”, és döntöttek úgy, hogy ezentúl fizetnek járulékot. A rendszer ilyen mértékű „felszabadulása” egyszerű lakcímváltozás, illetve a foglalkoztatók fizetéskötelezettségi magatartásának javulása esetén is bekövetkezhet.
„A rendezetlen jogviszony nem azt jelenti, hogy ezek az emberek korábban csalók, ingyenélők voltak, és soha nem fizettek társadalombiztosítást. Hanem például megváltozott a lakcíműk, és ezt nem adminisztrálták megfelelő módon, vagy a vállalat, ahol dolgoztak, nem fizette be utánuk rendesen a járulékot. A 9,6 milliós tb-igénybevevői szám az összlakosságot figyelembe véve többé-kevésbé rendben van. Inkább azt kellene megvizsgálni, illetve azon kellene aggódni, hogy mi lesz azzal a 300 ezer emberrel, akik nincsenek biztosítva” – mondta lapunk megkeresésére a politikus.
| Csak fényképpel! |
| A Világgazdaság információi szerint jövőre előírnák, hogy a tajkártya mellett arcképes igazolványt is kötelező lesz bemutatni az orvosnál – így szűrnék ki azokat, akik úgy veszik igénybe az egészségügyi ellátást, hogy nem jogosultak rá. A lap szerint a társadalombiztosítási potyautasok valós száma nem ismert, ugyanis sokaknál ki sem derül, hogy nem fizetnek járulékot, mert nem saját tajkártyájukat használják. Ezért vetődött fel az arcképes tajkártya bevezetése. |
Kórozs Lajos szerint jelenleg Magyarországon rengetegen vannak olyanok, akik mivel elveszítették a munkahelyüket, rendszeres jövedelem híján már nem tudják befizetni maguk után a jogosultságot jelentő havi 6390 forintot. Ez pedig – véleménye szerint – a kormány felelőtlen foglalkoztatáspolitikájának köszönhető. Így „ahelyett, hogy a főigazgató asszony azon siránkozik, hogy közel 3,9 millió járulékot fizető biztosítottra több mint 9,6 millió igénybevevő jogosult jut, inkább azzal kellene foglalkozni, hogy a foglalkoztatást növeljék”.
„Nem kell sokat várnunk, és ezrével, tízezrével lesznek elbocsátások, tömeges leépítések, miután a vállalkozások szolgáltatások tucatjait lesznek kénytelenek beszüntetni, – így például a házi segítségnyújtást -, mert nem jönnek ki a tervezett narratívából. Sorozatosan fogják bedobni a törölközőt az alapellátásban dolgozók, ezzel pedig ismét tízezrek maradnak ellátás nélkül” – magyarázza.
Ügy lett a nyugdíjak megadóztatása
Az egészségügyi konferencia első előadójaként, Bodrogi József – a Semmelweis Terv végrehajtásának egykori koordinálásáért felelős miniszteri biztosa – a szerdai tanácskozáson arról beszélt, hogy meg kellene oldani, hogy a nyugdíjasok társadalombiztosítási járulékot fizessenek. Valamint – közölte – célszerű lenne szűkíteni a tb-járulékok ellenében kínált egészségügyi szolgáltatások körét is.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Kormányszóvivői Iroda a nyitó előadás után szinte azonnal közleményben cáfolta volt megbízottjuk mondatait. „Nincs a kormány napirendjén a nyugdíjasok társadalombiztosítási járulékfizetésének bevezetése, sem az egészségügyi szolgáltatási csomag tartalmának szűkítése. Bodrogi József miniszteri biztosi megbízatása 2012. november 13-án lejárt. Ettől a dátumtól kezdve megszólalásaiban nem az Emberi Erőforrások Minisztériumának hivatalos álláspontját közvetíti, pusztán független szakértőként nyilatkozik” – írták.
Kórozs Lajos szerint azonban „ha valaki két éven át dolgozik a kormány megbízásából, akkor attól még, hogy közben lejár a megbízatása, nem fogja az általa elmondottakat hirtelen magánemberként vagy független szakértőként gondolni. És nem fog mást mondani, mint amin ez alatt az idő alatt feltehetően dolgozott.”
Kiszűrnék a jogosulatlanokat – Fotó: Kummer János
„A kormány képviseletében hívták meg az előadót, így érthetetlen a minisztérium magyarázata. Borzasztó nagy felelőtlenség lenne az egészségügy finanszírozási gondjait a nyugdíjasok nyakába varrni. Ráadásul ezek az emberekre aktív munkavállalóként egyszer már fizettek az ellátásért. Hányszor akarják még kifizettetni velük? Ha kevés a 3,9 millió járulékfizető, akkor első lépésben a nyugdíjasokkal, majd második körben a gyerekekkel fizettetik majd ki? Sajnos bármilyen hihetetlennek tűnik, az elmúlt hónapok bebizonyították, hogy ha egyszer valamin el kezdenek dolgozni a Matolcsy-féle boszorkánykonyhában, akkor az előbb-utóbb meg is valósul” – tette hozzá az MSZP-s képviselő.
„Piros lámpások” vs. NAV
Kerestük az Országos Egészségbiztosítási Pénztárt, hogy a fentebb ismertetett kérdéseinkre választ kapjunk. Lapunk szerkesztőségének küldött válaszukban azt írják, pozitív eredményként értékelik, hogy 400 ezerre csökkent a rendezetlen jogviszonyúak száma. Ismertetik: közülük „270.000 fő vett igénybe valamilyen egészségügyi ellátást/szolgáltatást. Ezen „piros lámpások” ellátása jogszabály alapján kötelező az egészségügyi szolgáltató számára. Az ő jogviszony rendezésükről a NAV intézkedik. A fennmaradó 130.000 fő nem vett igénybe egészségügyi szolgáltatást, így ők elképzelhető, hogy tudomással sem bírnak jogviszonyuk rendezetlenségéről, viszont az E. Alapot nem terhelik, hiszen ellátást nem vettek igénybe.”
Az OEP hangsúlyozta: a körülbelül 300 ezer, biztosítást egyáltalán nem fizető járulékkerülő sem marad ellátás nélkül, „a kockázatközösségen alapuló szolidaritás elve és a kötelező állami egészségbiztosítás elve alapján jogszabály erejénél fogva jutnak a természetbeni egészségügyi szolgáltatásokhoz” – írták.
