A pedagógusok idegeit azzal borzolja éppen a kormányzat, hogy az IMF követelései miatt el kell halasztani a pedagógus életpálya modell bevezetésével járó összesen 73 milliárdos, 2013 szeptemberében esedékes béremelést – írja Radó Péter az OktpolCafén. A szerző hozzáteszi: mindebből csak az nem igaz, hogy az IMF ezt követeli, hogy a béremelés egy életpálya modellhez kapcsolódik, hogy 73 milliárdba kerül, s hogy valóban béremelésről van szó.
A bejegyzés tételesen bizonyítja a fenti megállapításokat. Itt csak azt emelnénk ki a cikkből, hogy Radó Péter szerint a – kormányzati kommunikációban rendre csak a bérkorrekcióra redukált életpálya modell bevezetésének funkciója kizárólag a legkülönbözőbb szabályozók által generált munkateher növekedés kompenzálása.
Az államosított és központosított közoktatási rendszerben az alapfinanszírozáshoz szükséges költségvetési keretekből hiányzó bődületes összegekhez képest a szeptemberi béremelés 73 milliárdos tétele nem tűnik jelentős összegnek. Már csak azért sem az, mert költségvetési egyenleget rontó hatását tekintve ez a 73 milliárd valójában csak 25-30 milliárd, a többi visszamegy a költségvetésbe különböző adók és járulékok formájában. (A félkarú rablók betiltásával a kormány ennél nagyobb bevételről mondott le.)
Mire lenne ez a pénz elegendő? Ha figyelembe vesszük, hogy a 2008-as bérbefagyasztás óta csak az infláció miatt mekkora jövedelem veszteséget szenvedtek el a pedagógusok, ha figyelembe vesszük, hogy 2013 szeptemberétől a 32 órás szabály miatt megszűnik szinte minden alapbéren felüli – például túlmunkáért, helyettesítésért fizetett – pénz, s ha figyelembe vesszük azt is, hogy a pedagógusok munkaterhelése döntő valószínűséggel növekedni fog, ez az összeg valószínűleg éppen csak a jövedelmek szinten tartására lenne elegendő. (Vagy arra sem.) A lényeg tehát: „béremelésről” beszélni enyhén szólva is eufémizmus. A fizetésemelés elhalasztása a gyakorlatban fizetés- és jövedelemcsökkentést jelent – írja Radó.
A bejegyzés kiegészítéséből az is kiderül, hogy Magyarországon a 2011-ben az érettségivel rendelkező munkavállalók átlagfizetése havi bruttó 163 ezer forint, a főiskolai végzettséggel rendelkezőké 283 ezer forint, az egyetemi végzettségűeké pedig 325 ezer forint. Ehhez képest a jellemzően főiskola végzettséggel rendelkező általános iskolai pedagógusok átlagfizetése 154 ezer forint, ami 9 ezerrel kevesebb, mint az érettségizettek, és 129 ezerrel kevesebb, mint a főiskolai végzettségűek átlagfizetése. A középiskolai tanárok átlagfizetése (164 ezer forint) lényegében megegyezik az érettségizettek átlagfizetésével és 161 ezerrel kevesebb, mint az egyetemi diplomával rendelkezők átlagfizetése.
A béremelés elhalasztása tehát nem csak, hogy ezt az (utóbbi évtizedek alatt kialakult) méltatlan helyzetet konzerválja, hanem még „rá is tesz egy lapáttal”: tovább rontja a tanárok jövedelmi viszonyait.
