„Ha a közoktatási rendszert egy hatalmas hajóhoz hasonlítjuk, akkor azt kell mondjam, ez a hajó most teljes gőzzel egy jéghegy felé tart” – kezdte hétfői sajtótájékoztatóját a PDSZ elnöke. Mendrey László azt elismerte, hogy joga van a hatalmon lévőknek megváltoztatni a rendszerváltás óta, konszenzus útján kialakult közoktatást, de annak jelenlegi iránya és mértéke aggasztó jövőképet fest. E változás legfontosabb része, hogy az önkormányzati iskolafenntartást állami rendszer veszi át. Ennek részletei néhány hónappal a határidő előtt sem ismertek.
Éppen ez okból kezdeményezi a PDSZ egy erről szóló nyílt parlamenti vitanap megszervezését, illetve egy eseti bizottság felállítását. Minden országgyűlési képviselőnek, illetve Kövér László házelnöknek is megküldték az erről szóló levelet. Mendrey László szerint már a köznevelési törvény vitájában is látszott, hogy a szakmai érveket sokszor felülírták a politikai utasítások. Az elnök szerint a személyes megbeszéléseken a képviselők döntő része – 80-90 százaléka – az oktatás átalakításának irányát nem tartja jónak, még ha céljaival egyet is ért. Mégis, amikor szavazni kell, a legtöbben a személyes meggyőződésük és az általuk képviselt állampolgárok érdekei helyett a frakcióvezetői vagy a pártelnöki utasítás szerint nyomják meg a gombokat. Mendrey felhívta a figyelmet, hogy egyszer ezzel el kell majd számolniuk a képviselőknek. A most kiküldött levelek is erre a személyes felelősségre apellálnak.
A vitanap kitűzésének végső dátumát azért október 25-ben jelölték meg, mert a jelenlegi információk szerint október végéig el kell dönteniük a 3000 főnél nagyobb települések önkormányzatainak, hogy átvállalják-e az iskolák működtetését. Hogy milyen feltételekkel vállalhatják ezt fel, arról egyelőre nincsenek pontos ismeretek. A PDSZ-elnök azonban úgy tudja, hogy a különböző adóelvonások miatt rosszabbul fognak járni az önkormányzatok, mint eddig.
A kormány szerint az államosítás és a többi központosítási törekvés arra irányul, hogy minden gyerek azonos színvonalú oktatáshoz jusson, a kistelepüléseken is megkapják ugyanazt a (köz)szolgáltatást, mint a fővárosban. Mendrey ugyanakkor azt vetíti előre, hogy a tervezett rendszer lefelé fog nivellálni, azaz a jó iskolák színvonalesése nagyobb lesz, mint a ma rosszabb helyzetben lévők színvonalának emelkedése.
Az államosítás költségei nem látszanak a költségvetésben. A pedagógus életpályamodellre elkülönítettek ugyan 70 milliárd forintot, de ugyanilyen nagyságrendű forrásra van szükség a központosítás egyéb kiadásaira is, s ezt nem tervezték be a 2013-as büdzsébe. Hogy erre honnan lesz pénz, azt nem lehet tudni. „Senki nem cáfolta például azt a pletykát, hogy az IMF-tárgyalások áldozata lehet az életpályamodell” – mondta Mendrey. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a kialakítandó Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 170-190 tanterületre kialakított hivatalrendszerének – a helyi viszonyok pontos ismeretével nem rendelkező – munkatársai fognak dönteni az iskolabezárásokról, iskola-összevonásokról.
A PDSZ azt is kéri a kormánytól, s erre is alkalmas lehet a vitanap, hogy ossza meg a nyilvánossággal, hány intézménnyel, hány pedagógussal számol pontosan. Ha ezt eddig azért nem tette, mert ő maga sem tudja, az még rosszabb, mert „ez esetben így adta ki a parancsot a száguldásra a jéghegy felé”.
Mint írtuk, a múlt héten a másik nagy pedagógus szakszervezet, a PSZ is hasonló kezdeményezéssel fordult a képviselőkhöz, igaz, ők nem jelöltek meg végső időpontot a vitanapra.
