Mintegy tízezer, a felülvizsgálat után is annak minősített rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra jogosult személy nem jut hozzá 35-50 ezer forint körüli juttatásához június óta – tudtuk meg Hegedűs Lajostól, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségének (MEOSZ) elnökétől.
Mint arról korábban beszámoltunk, a Napi Gazdaság információi szerint a problémát az okozza, hogy nem sikerült kialakítani azt az informatikai rendszert, amely lehetővé tenné a folyósítást. A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalnál (NRSZH) ugyanis „elsüllyedt” az a bázis, amelynek segítségével kinyomtatnák a határozatokat. A nyugdíjfolyósító igazgatóság viszont a dokumentumok hiányában nem utal.
Az NSZRH mindezt cáfolja. A hivatal szerint „a korábban is ellátásban részesülők a felülvizsgálatuk alapján kiadott határozat meghozataláig folyamatosan a régi ellátásukat kapják. Az új kérelmezők – akik korábban ellátást nem kaptak – a felülvizsgálatot követően előlegben részesülhetnek, így a rászorultak még egy esetleges késedelem esetén sem maradnak ellátás nélkül.” A rokkantsági és rehabilitációs jogosultságok kezelésére használt informatikai rendszer július 2-án, az eredeti terveknek megfelelően sikeresen megkezdte működését. A rokkantsági eljárás lefolytatására és a határozat meghozatalára az eljáró hatóságoknak 60 nap áll rendelkezésére – tudatták.
Ugyanakkor ennek ellentmondani látszik, hogy a MEOSZ-hoz több segítségkérő megkeresés is érkezett az elmúlt három hónapban. A szervezet elnöke lapunknak elmondta, azonkívül, hogy jelezték a panaszt az NRSZH felé, többet nem tehetnek. „Az illetékesektől mindössze azt választ kaptuk, hogy tudnak a dologról, és dolgoznak a problémán. Hogy ez mennyi időbe telik, nem tudni. Csakhogy közben emberi sorsokról és családok megélhetéséről van szó. Sokaknak ez a juttatás az egyetlen jövedelmük” – hangsúlyozta az elnök.
A korábbi struktúra a jelenleginél jóval egyszerűbben működött, a rokkantság százalékos arányában százalékosan folyósították a rokkantnyugdíjakat. A járandóság nyugdíj jellegét azonban megszüntették, így a komplex orvosi vizsgálatok után ezúttal már más alapon kigondolt kategóriákba sorolják az érintetteket.
Más rendszerhiba is van
A megváltozott munkaképességűek ellátásait átalakító tavalyi törvény szerint március 31-ig kellett jelentkeznie felülvizsgálatra annak, aki 2011. év végéig nem töltötte be az 57. életévét, és III. csoportos rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjas volt, illetve rendszeres szociális járadékot kapott.
Mint korábban a Hír24 megírta, a szabályozás sokak szerint extrém, a valóságos munkaképességnek nem megfelelő eredményeket produkál. Akinek az alsó végtagját combközépen amputálják, csak 36 százalékos a károsodása, nem számít megváltozott munkaképességűnek, sőt, mivel 40 százalék alatti a „funkciókárosodása”, semmilyen ellátásra sem jogosult.
Pénz nem, emléknap viszont jár
A kormány április 28-át a munkabalesetben elhunyt vagy megrokkant munkavállalók emléknapjává nyilvánítja – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium hétfőn.
Magyarország gazdagságának alapja a munka, és a munkavégzés sok esetben veszéllyel is járhat. Fontos, hogy a munkaadók a munkavédelmi szabályok betartása mellett mindent megtegyenek a munkavállalók életének és testi épségének védelméért, biztonságáért – emeli ki a minisztérium.
A közleményben a kormány felkéri a munkáltatókat és a munkavállalókat, hogy – a munkavégzés egészséget nem veszélyeztető és biztonságos feltételeinek megteremtéséhez fűződő össztársadalmi érdek hangsúlyozása mellett – minden évben április 28-án emlékezzenek meg a munkabalesetben elhunyt, valamint megrokkant munkavállalókról.
Az MSZP, az LMP és a 4K! is tiltakozik
A kormány átgondolatlan változtatásai „emberi tragédiák sorozatához” vezet – fogalmazott Korózs Lajos, az MSZP elnökségi tagja korábban sajtótájékoztatón. A kormány hiába próbálná munkára kötelezni az arra egyébként alkalmatlanokat, mivel gazdaságpolitikája miatt az egészségkárosodottaknak esélyük sincs elhelyezkedni – hangsúlyozta, megjegyezve azt is: a rokkantsági ellátásban részesülők is rosszabbul járnak, hiszen csak korábbi járandóságuk felében reménykedhetnek.
Fotó: Neményi Márton
A szocialista politikus felszólította a kabinetet arra, hogy hagyja abba a „rokkantakat lejárató propagandát”, mivel szerinte nem igazolódott be az a változtatások indokaként emlegetett kormányzati feltételezés, hogy hatalmas visszaélések jellemezték volna a rokkantnyugdíjrendszert.
Az LMP már az ellátások átalakításáról szóló törvény vitájában elmondta: az érintettek esélyegyenlőségét súlyosan korlátozó és a tömeges elszegényedésüket okozó rendszert vezetnek be. A rokkantellátások jövedelempótló ellátássá alakítása és az emelletti munkajövedelem-szerzés szigorú korlátozása súlyos csapás a rokkantak esélyegyenlőségére. Ahhoz, hogy ők nagyobb esélyekkel vehessenek részt a társadalom életében, az államnak hozzá kell járulnia hátrányaik kompenzálásához, és megfelelő ösztönzést kell teremtenie a foglalkoztatásukhoz – hangsúlyozta Szél Bernadett országgyűlési képviselő.
A 4K! is tiltakozik a rokkantakat sújtó intézkedések ellen, és egyúttal végtelenül képmutatónak tartja a kormány kezdeményezését, hogy április 28-át a munkabalesetben megrokkant munkavállalók emléknapjává nyilvánítsa – írják közleményükben. A párt szerint a kiszolgáltatott helyzetben élőknek nem megemlékezésre, hanem a tisztességes élet lehetőségére van szükségük.
Az ombudsman vizsgálódik
Az alapvető jogok biztosa augusztus elején az Alkotmánybíróságnál kezdeményezte a megváltozott munkaképességű emberek ellátásáról szóló törvény egyes rendelkezéseinek felülvizsgálatát. Szabó Máté szerint ugyanis a rokkantsági ellátórendszer 2012-es átalakításánál nem biztosították a szerzett jogok fenntartásába vetett bizalom védelmét, továbbá az alacsony összegű ellátás melletti munkavállalás lehetőségének korlátozása miatt sérül az esélyegyenlőség elve is.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint azonban ez koránt sincs így. Mint azt közleményükben írták: a rokkantsági ellátások új rendszerének megtervezésénél a jogszabályalkotók a legnagyobb körültekintéssel jártak el, az európai uniós gyakorlatot alapul véve. Álláspontjuk szerint Szabó Máté kifogásaira az Alkotmánybíróság régebbi döntései egyértelmű válaszokat adnak.
Közölték továbbá, biztosak abban, hogy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes jogszabályok módosításáról szóló törvény vizsgálata során az AB megalapozatlannak találja majd Szabó Máté alkotmányossági aggályait.
190 milliárdot remél a kormány
Miközben a megváltozott munkaképességűek megélhetési problémákkal küzdenek, az állam mintegy 190 milliárd forintot remél a tavaly megkezdett rokkantnyugdíjrendszer átalakításától. Soltész Miklós, az akkkori Nemzeti Erőforrás Minisztérium szociális, család- és ifjúsági ügyekért felelős államtitkára a Hír TV Rájátszás című műsorának egyik korábbi adásában azt mondta, a jelenlegi szabályok megváltoztatásával néhány éven belül a felére csökkenhet a rendszerbe belépők aránya, és 2015-ig mintegy 190 milliárd forintot takaríthat meg az állam az új rokkantnyugdíjrendszerrel.
Előzmény
Az Országgyűlés december 20-án fogadta el a megváltozott munkaképességűek ellátásainak átalakításáról szóló törvényt, mely szerint január 1-jétől az lesz jogosult a megváltozott munkaképességűek ellátásaira, akinek az egészségi állapota – a rehabilitációs hatóság komplex minősítés alapján – 60 százalékos vagy kisebb mértékű. Ez az egészségkárosodás mértékének mostani meghatározása szerint azt jelenti, hogy az ellátásokra a legalább 40 százalékban egészségkárosodottak szerezhetnek jogosultságot.
Azoknak, akik a jelenlegi III-as csoportú egészségkárosodási rokkantsági nyugdíjban részesülnek, felülvizsgálatra kell jelentkezniük. A vizsgálatok eredményeképpen, akik rehabilitálhatók, rehabilitációs ellátást kapnak majd, akik nem, azok pedig rokkantsági ellátást. Ugyanez vonatkozik a rendszeres szociális járadékban részesülő 84 ezer emberre.
A hatóság a felülvizsgálatokat 2013 végéig végezheti el. A vizsgálat időpontjáig, majd a felülvizsgálati kérelemről szóló döntés kézhezvételét követő 2 hónapig az érintettek a korábbi ellátásuknak megfelelő összeget kapnak. Azoknál, akiket rehabilitálhatónak talált a bizottság, attól függően változhat az ellátás összege, hogy rövidebb vagy hosszabb időt vesz igénybe a rehabilitáció: előbbiek a közfoglalkoztatási bér 40 százalékára (havi 28 720 forintra) számíthatnak, utóbbiaknál pedig 80 százalék (havi 57 440 forint) lehet az ellátás összege.
