Az április 15. előtt elkövetett szabálysértésekre még a korábbi szabályozást kell alkalmazni – mondta Kincses Ildikó, az Országos Rendőr-főkapitányság igazgatásrendészeti főosztályvezetője csütörtöki sajtótájékoztatóján.
A dandártábornok szerint a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartásokról szóló törvényben az egyik legfőbb változás a korábbi szabályozáshoz képest, hogy módosul a szabálysértés fogalma. A törvényben az eddigi 183 tényállásból 86, elsősorban a közrend és közbiztonság elleni szabálysértés marad, míg a kikerült szabályszegések egy részénél a jövőben nem szabálysértési, hanem közigazgatási bírság lesz kiszabható. Ezzel megszűnik a szabálysértési és közigazgatási eljárások párhuzamos alkalmazása – tette hozzá.
Ugyancsak új elem, hogy bevezetik a közérdekű munka fogalmát, amely 6-tól 180 óráig terjedhet. Ennek alkalmazására csak akkor van lehetőség, ha az eljárás alá vont ebbe beleegyezik. Kincses Ildikó szerint ez kiválthatja a bírságot befizetni nem tudókkal szembeni hosszadalmas végrehajtási eljárást. A törvény szerint 5 ezer forint 6 óra közérdekű munkának felel meg. Ha erre az eljárás alá vont nem hajlandó, a be nem fizetett bírságösszeget – amelyet 30 napon belül kell rendezni – elzárásra változtatják, ennek mértéke szintén 5 ezer forintonként egy napnak felel meg.
A legsúlyosabb szankció az elzárás, amely 60 napig, halmazat esetén 90 napig terjedhet, fiatalkorúak esetén 30, illetve 45 napig tarthat. Az általános büntetés azonban változatlanul a pénzbírság, amely 5 ezer forinttól 150 ezer forintig, elzárással is sújtható esetekben 300 ezer forintig terjedhet. Az egyes tényállásoknál azonban nem rögzítették a kiszabható felső határt, csupán a generális maximumot.
Az új szabályozás a büntetés kiszabására vonatkozó enyhítő, illetve a súlyosbító körülményeket, például a hatóságokkal történő együttműködést, illetve a két éven belüli újbóli felelősségrevonást is rögzíti.
Egyes, ahogy Kincses Ildikó fogalmazott, nem kiemelt jogsértésű közlekedési szabálysértéseknél bevezetik a helyszíni bírság kötelező mértékét, vagyis a fixbírságot. Ennek mértékének kétszerese egyezik meg a szabálysértési eljárásban kiszabott bírsággal. Például egy záróvonal átlépése esetén a fixbírság összege 15 ezer forint, szabálysértési eljárásban 30 ezer forint. A szabálysértési eljárásban kiszabott bírság magasabb összegét a dandártábornok az eljárás lefolytatásának költségeivel indokolta.
A helyszíni bírság összege általában 5 ezer forinttól 50 ezer forintig terjed, 6 hónapon belüli ismételt elkövetés esetén pedig 70 ezer forintig terjedhet, kivéve a fixbírság hatálya alá tartozó szabályszegéseket.
Nem változik az intézkedések köre: a járművezetéstől eltiltás, az elkobzás, a kitiltás és a figyelmeztetés egyaránt a szankciórendszer részét képezik. Kitiltást azonban már nem csak sportlétesítmény vagy sportrendezvény, de akár kereskedelmi egység esetén is alkalmazhatnak.
Ha egy eljárásban valakit több szabálysértés miatt vonnak felelősségre, a halmazati szabályok miatt 225 ezer forintig terjedő bírságra, elzárással sújtható szabálysértések esetén 450 ezer forintig terjedő bírságra is számíthat.
Új rendelkezés az ismételt elkövetés szankcionálása, e szerint szigorúbban bírálják el, ha valaki fél éven belül harmadszor követett el nem közlekedési szabálysértést. Ez azonban csak az április 15. után elkövetett szabálysértésekre vonatkozik.
Jelentősen emelkedik, 20 ezer forintról 50 ezer forintra a tulajdon elleni szabálysértések értékhatára.
Ezentúl csak a törvény minősíthet szabálysértéssé egy cselekményt, vagy mulasztást, a korábbi szabályozások, például önkormányzati rendeletek hatályukat vesztik.
A hatályba lépő új jogszabály az eljárásokban is változásokat vezet be: szűkül az eljáró hatóságok köre. Általános szabálysértési hatóság a jegyzők helyett a kormányhivatalok lesznek, továbbá szabálysértési hatóság a rendőrség és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszervezete is. Módosult a helyszíni bírságolásra jogosultak köre, a rendőrség valamennyi szabálysértés esetén megteheti ezt.
Új elem az is, hogy a rendőrségnek minden elzárással sújtható szabálysértés esetén előkészítő eljárást kell folytatnia.
Új jogintézmény a helyszíni idézés, ami a helyszíni bírságolás során alkalmazható és az eljárás alá vontnak 5 napon belül kell megjelennie a területileg illetékes hatóságnál.
A törvény bevezeti a feljelentés elutasításának fogalmát is, ebben az esetben nem indul meg a szabálysértési eljárás.
Külön nevesíti a jogszabály a meghallgatás nélküli határozathozatal lehetőségét, de a döntés elleni jogorvoslatként kérhető meghallgatás.
Újdonság az is, hogy eltűnik az illetékalapú befizetés, a bírságokat csekken kell kifizetni.
A törvény a szabálysértési nyilvántartási rendszerről is rendelkezik, a jogerősen elmarasztaltak mellett az eljárás alá vontakat és a helyszíni bírsággal sújtottakat is nyilvántartják.
