A medikusok közel felét nem készítették fel az orvosképző egyetemek az alapvető gyakorlati készségek, például az izomba történő injekcióadás elsajátítására. Többek között ez is kiderül egy a lapunk birtokába került felmérésből. A Rezidens Szövetség kérdőívét a tavaly államvizsgázó egyetemisták töltötték ki. A kérdések egy része arra vállalkozik, hogy feltérképezze azt, hogy a 6 egyetemi év alatt milyen gyakorlati képzést kaptak. Az eredmény lesújtó, a válaszok fényt derítenek az orvosképzés legfőbb hiányosságaira.
Abból lesz az Audi
Mint azt korábban megírtuk, a végzett orvosok kétéves rezidensi képzésben juthatnak gyakorlati tapasztalatokhoz. A nekünk nyilatkozó rezidensek azonban sorra arról számoltak be, hogy szinte mindenben magukra hagyták őket, mert az idősebb, már gyakorlattal rendelkező kollégáik inkább a „fizetős” betegeikkel foglalkoznak. Krisztina a rezidensprogram felénél járt, amikor kiszállt. Most Németországban dolgozik egy állami kórházban. Amikor elhatározta, hogy orvos lesz, azt mondta magának: csak addig csinálja, amíg becsülettel és odafigyelve tud dolgozni. Ha belefásul, akkor abbahagyja. „Ma a kórházakban tulajdonképpen hiányzik a szakorvosi réteg. Ők már régen elmentek külföldre. Osztályvezető főorvosok vannak és rezidensek. Azt tudni kell, hogy a kórházban úgy keresik a főorvosok a pénzt, abból lesz az Audi, hogy a rezidensek dolgoznak. Reggel bejön a doki egy negyedórás vizitre, aztán délben van egy leülős megbeszélés, a többi időben a rezidens látja el a beteget. Addig a főorvos a fizetős betegeit fogadja. A rezidens teljesen magára van hagyva a kórházakban, óriási a hibalehetőség.”
Fotó: MTI / Kálmándy Ferenc
Mi az a katéter?
Több rezidens szerint a gyakorlati képzés hiányának tudhatók be az olyan esetek is, amikor például valaki nem tudja használni a vércukormérőt, és ebbe a beteg belehal. Az imént említett felmérés azt mutatja, hogy az egyetemről kikerülő hallgatók ötöde nem vagy csak néhány alkalommal találkozott a vércukorméréssel. Talán ezért is jelzi azt az államvizsgázók elsöprő többsége, több mint 95 százalék, hogy több vagy sokkal több gyakorlati oktatást tartott volna szükségesnek a képzés során. Közel 85 százalék nyilatkozott úgy, hogy több szimulációs gyakorlatra lett volna szüksége. Vagyis szívesebben gyakorolnának egy babán, mint később élő embereken a rezidensképzésben. Péter rezidensként találkozott számos olyan problémával, amit egy jó szituációs gyakorlaton már elsajátíthatott volna. De azt mondja, a 24 órás ügyeleti rendszer, amiben a rezidensek java dolgozik, nem alkalmas a tanulásra. „Nagyon gyorsan bekerültem a közepébe. Úgy dolgoztam sokáig, hogy senki nem volt mellettem. Persze, felhívhattam az idős kollégát, ha problémám volt, de ha gyorsan kell dönteni, nem érsz rá arra, hogy leellenőriztess minden diagnózist. Hajtasz, hogy legyen pénzed és minden beteget, aki bejön, valahogy „megoldj”.
A számok azt mutatják, hogy a kezdők, egyedül maradva rengeteg olyan eseménnyel találkoznak, melyek nem a „közvetlen életveszély-elhárítás” kategóriájába tartoznak, de ha hibáznak, igen csak kellemetlen perceket okozhatnak a betegnek. Például 55 százalékukat az egyetem egyáltalán nem tanította meg hólyagkatéterezni. Persze egy ilyen feladatnál támaszkodhatnak a nővérekre, akik köztudottan rutinosak a kiegészítő technikai feladatokban.
Soha nem varrt sebet
Ügyeletben számos alkalommal kell olyan apróbb sebészeti beavatkozásokat elvégezni, melyben a sebvarrás készségszintű ismerete elengedhetetlen. Ehhez képest a medikusok majdnem harmada soha nem kapott a kezébe sebvarró fonalat és második harmaduknak is csak kevesebb, mint öt alkalommal volt lehetősége találkozni a feladattal.
A felmérés a gyakorlati hiányosságok mellett rámutat arra is, hogy az orvosképzés elméleti része magas színvonalú, hiszen ezt csak az államvizsgázók 8,5 százaléka értékelte elégtelenre, miközben több mint 70 százalékuk kifejezetten elégedett vele. A képzés javítását célozva a Rezidens Szövetség két héttel ezelőtt egy egészségügyi konferencián jelentette be, hogy Réthelyi Miklós miniszterhez fordult, kérve egy államtitkárság-közi bizottság létrehozását, amiben az egyetemekkel közösen keresik a megoldást a fennálló áldatlan helyzetre.
Százezerért
Sokak szerint a hajtásnak és tapasztalatlanságnak is köszönhető, hogy a rezidensek egy része előbb elhagyja a gyakorlati képzést, mint sem megtanulná a szakmát. Egyszerűen kiégnek. Krisztina ugyanígy járt, 27 beteget kellett egyedül ellátnia egy kórházi osztályon. „Amikor ennyi emberre kell figyelni bizonytalan tudással, önbizalom nélkül rettegve, hogy hibázol, személytelenné teszi a munkát. Nem az a baj, hogy a 8 óra helyett 10-13 órát vagy bent nettó 100 ezer forintért. Az is baj, de ez a hivatásod. A legrosszabb, hogy egyszerűen kiégsz, mire megtanulod a szakmát. Én azt mondtam, hogy köszönöm, nem. Elmentem.”
Megbánták, hogy orvosnak álltak
A birtokunkba került felmérés szerint a megkérdezett kezdő orvosoknak csak 15 százaléka tartotta elégnek a kiégés megelőzésére való egyetemi felkészítést. 82 százalék szerint többet kellene foglalkozni ezzel is a képzésben. A problémák láttán egy másik felmérésben arra keresték a választ, hogy a hallgatók a pillanatnyi ismeretük fényében újra az orvosi pályát választanák-e. Az eredmény kiábrándító. Míg az első- és másodévesek nagy többsége nem kételkedik döntése helyességében, addig az egyetemi képzés félidejére már az egyharmaduk érzi azt, hogy rosszul választott. Az ötöd- és hatodévre viszont, szembesülve a magyar egészségügy nehézségeivel, már 50 százalékuk kiábrándul az orvosi munkából. Igaz, hat év tanulás, áldozatvállalás után már ritkán van mód a pályamódosításra.
Közben
A XVIII-XIX. kerületi törvényszék kitűzte annak a rezidensnek a tárgyalását, aki elnézett egy vércukormérőt és ebbe belehalt a beteg. A csoporttársai szerint évfolyamelső P. Nóra a vércukormérő HI jelzését nézte hibának, holott az az angol high (magas) rövidítése. Skoda Gabriella az FN24-nek elmondta, hogy az ügyészség foglalkozás körében elkövetett, halált okozó gondatlan veszélyeztetéssel vádolja a fiatal lányt, és várhatóan a felfüggesztett fogház mellett a foglalkozásától is eltiltják. P. Nóra, mint rezidens tévedett halálosat.
