Csapdahelyzetbe sodorta a Malévot a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány az elszámoltatási kormánybiztos szerint. Budai Gyula csütörtöki sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: a légitársaság 2007-es privatizációjával, majd 2010-es visszaállamosításával a vállalat mára működőképességének határára ért, a jelenlegi kabinet pedig a 22-es csapdájába került.
Budai Gyula
Fotó: MTI / Soós Lajos
A kormánybiztos – megerősítve az MTI-nek adott szerdai nyilatkozatát – kifejtette: az Európai Bizottság döntése nyomán állami támogatás már nem nyújtható a Malévnak, szakmai befektető pedig nem jelentkezik a cégért a tulajdonosi konstrukció miatt, ugyanis a kisebbségi tulajdonos – egy orosz bank – minden döntést meg tud akadályozni. Mindez “egyértelműen meghatározza a Malév sorsát az elkövetkező időben” – szögezte le.
Hivatalának több mint féléves vizsgálata alapján kifejtette: a privatizáció és a visszaállamosítás során a Malévnak nyújtott támogatásokat, hiteleket az akkori szocialista kormányok nem biztosíthatták volna a cégnek. Ezt támasztja alá az Európai Bizottság január eleji döntése is – magyarázta. (Az Európai Bizottság az év elején felszólította Magyarországot a Malévnak 2007 és 2010 között nyújtott, az EU-s szabályokkal “összeegyeztethetetlen” – 70-100 milliárd forint közötti – állami támogatás visszafizettetésére.)
Budai Gyula azt is megállapította, hogy a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány az eladáskor és a visszavásárláskor “szándékosan szegte meg azokat az európai uniós elveket, amelyek a nehéz helyzetben lévő állami vállalatoknak nyújtott állami támogatások körét határozzák meg”. Példaként azt mondta: az akkori kabinetnek és Veres János akkori pénzügyminiszternek tisztában kellett lennie azzal, hogy a privatizációs szerződésben meghatározott forrásokat nem lehetett volna a Malév állami támogatására felhasználni. Ugyanígy a pénzügyminiszteri posztot a visszaállamosítás idején betöltő Oszkó Péternek is ismernie kellett ezt az uniós jogforrást – hívta fel a figyelmet.
Strómanok kezébe került?
A privatizáció részleteiről szólva kifejtette: a pályázaton nyertes AirBridge Zrt. “semmi másnak nem tekinthető, mint egy stróman cégnek, amelyet kifejezetten erre a privatizációra hoztak létre”. A zrt.-ben megtalálható volt két olyan részvényes – az előző MSZP-kormányokhoz “erős szálakkal kötődő” Költő Magdolna és Kiss Kálmán személyében -, “akik szintén strómanként vettek részt a cégben, ugyanis a részvényeiket a többségi tulajdonos Borisz Abramovics orosz üzletember finanszírozta meg” – részletezte Budai. Hozzátette, a privatizációs szerződéseket úgy kötötték meg, hogy a Malév és a magyar állam járjon a lehető legrosszabbul, a tranzakciónak pedig csak egy célja volt, hogy egy stróman cégen keresztül az orosz VEB bank – az AirBridge hitelezője – többségi tulajdont szerezzen a légitársaságban, és ez sikerült is.
Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt
“A Malév lényegében önmagát finanszírozta meg a privatizáció során. (…) Az állam számára ennyire rossz konstrukciót az elmúlt húsz évben még senki nem készített. Teljesen egyértelmű, hogy ez a szerződés, a garancia és a viszontgarancia ilyen jellegű meghatározása mindenképpen az AirBridge Zrt.-nek és az orosz VEB banknak kedvezett” – összegezte, megjegyezve, hogy a Gyurcsány-kormány ezzel már 2007-ben kényszerpályára állította a Malévot.
A történet folytatásáról szólva elmondta: az orosz bank nem akarta tovább finanszírozni a Malév működését, ezért kellett 2010-ben a magyar államnak visszavásárolnia a Malév-részvények 95 százalékát, ám 5 százalék az orosz banknál maradt, ez az 5 százalék pedig “lényegében többségi döntést eredményezett a kisebbségi tulajdonosnak”, és minden döntést meg tudott akadályozni. Így a visszaállamosítási szerződés még nehezebb helyzetbe hozta a Malévot – közölte a kormánybiztos.
Ez vezetett oda, hogy “a szocialista kormányok egy olyan kényszerpályát jelöltek ki az Orbán-kormánynak, amelyből kiút nem nagyon látható”, a Malév pedig a működőképesség határára ért – összegezte vizsgálatának eredményét.
Budai Gyula közölte azt is, hogy a Malévval kapcsolatban tett öt büntetőfeljelentése ügyében információi szerint már nyomoz az ügyészség. Ezek között van a légitársaság privatizációja, viszontgarancia-szerződése, a Malév Vagyonkezelő Kft. ügye, a Malév visszaállamosítása és a Malév Ground Holding Zrt. cateringszerződése.
Oszkó rávilágítana a Fidesz felelősségére
“Ez az újabb Budai féle kommunikációs akció remek alkalom lesz arra, hogy beváltsam egy korábbi ígéretem, és a magam részéről is bemutassam, ami a Malév viszontagságos történetében a tudomásomra jutott” – reagált Oszkó Péter blogján az elszámoltató biztos szerdai nyilatkozatára még tegnap.
A Bajnai-kormány pénzügyminisztere szerint érdemes lesz bemutatni, hogy maga a Fidesz milyen szerepet vállalt a Malév 2010-es visszaállamosítása során. Oszkó közölte: a kérdésben nem csupán a kormány és a kormányt támogató politikai erők között zajlottak egyeztetések , hanem – a teljes konszenzus érdekében – a Fideszt képviselő olyan vezető politikusokkal is, mint Varga Mihály. A volt pénzügyminiszter úgy véli, érdemes lesz felvázolni, hogy az újabb befektetők bevonása hogyan bukott meg a Fideszen.
Oszkó Péter
Fotó: MTI / Soós Lajos
“Ideje rendbe tenni Budai olyan, számos alkalommal elhangzott hamis állításait, miszerint a visszaállamosítás bármiféle vételárért történt volna, az állam annak során bármiféle kötelezettségre garanciát vállalt volna, vagy hogy az orosz kisebbségi tulajdonosok bármiféle olyan jogot szereztek volna, amit egy hasonló hitelfinanszírozást vállaló és fenntartó bank normális piaci körülmények között ne tartott volna egyébként is fenn” – fogalmazott Oszkó Péter írásában.
Az egykori tárcavezető arra is rávilágítana, hogy az állami támogatások ügyében született döntés miatt az Orbán-kormányt semmiféle fizetési kötelezettség nem terheli, sőt, elvileg jogosultja a kifizetéseknek. Oszkó szerint az uniós döntés nem csak a Fidesz-kormány előtti időszakot érinti, mert – mint írta – az Orbán-kormány is rendszeresen fizetett tiltott állami támogatást, sőt, lényegében ezzel a gyakorlattal tette maga elkerülhetetlenné a kedvezőtlen uniós döntést, ahelyett, hogy folytatta volna a Malév ügyeinek rendbetételét.
A Malév sorsára hagyása és várható bedőlése ennek a jelen kormányzástól megszokott koncepciótlanságnak és érdemi munkákban rendre megmutatkozó tehetetlenségnek a következménye, bármivel is próbálja a felelősséget Budai Gyula másra hárítani – szögezte le Oszkó Péter.
