Orbán Viktor a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) tízedik plenáris ülésén úgy fogalmazott, Magyarországnak cselekvő állammá kell válnia a félelemmel és bizonytalansággal teli európai környezetben. Az új alaptörvényt és a kettős állampolgárságot nevezte a miniszterelnök a Kárpát-medencei magyarság fejlődésében jelenleg két legmeghatározóbb pillérének.
A miniszterelnök szerint továbbra is a nemzeti érdekeknek megfelelő nemzeti politikát kell folytatnia, és saját gazdasági modellt kell érvényesíteni. A kormányfő kiemelte, hogy hiába van a magyar népesség fogyóban, az anyaország az év végére mégis nagyjából 200 ezer állampolgárral lesz gazdagabb a kettős állampolgárság intézményének köszönhetően, amely rövid távon is előnyökkel járó taktikai lépés, és hosszú távú stratégiai célt is szolgál. Márpedig a méret a lényeg, és aki ezzel ellentéteset állít, az nem ismeri a politika alaptörvényeit.
A kettős állampolgárság rendszerével a miniszterelnök szerint megszűnik az a diszkrimináció, amely során minden szomszéd ország megteremtette a saját kettős állampolgársági rendszerét, kivéve Magyarországot, mely külső és belső kritikák célpontja lett, amikor ezt megtette. Hozzátette, a Kárpát-medencei együttműködés kulcsa a közép-európai együttműködés és a Visegrádi Négyek tevékenysége lesz a jövőben.
A határon túli magyarság számára is jelentős kérdés az anyaország gazdasági állapota. Ezzel kapcsolatban a miniszterelnök a lépésről lépésre haladó, tégláról téglára építkező, visszafogott, de biztos fejlődést ígért. Ennek jeleiként értékelte például a Start munkaprogramot, amely a miniszterelnök szerint az 500 ezer segélyből élő munkanélküli magyar közül 200 ezret vezet vissza a munka világába. Kiemelte, hogy az európai országok közül ma egyedül Magyarországon sikerült csökkenteni az államadósságot, szinten tartani a béreket és a nyugdíjakat.
A határon túli magyar politikai szervezetek és szereplők figyelmét arra hívta fel Orbán Viktor, hogy a szomszédos országok szinte mindegyikében választások jönnek a közeljövőben, így az ő feladatuk az lesz, hogy a kinti magyarságot mozgásban tartsák, a határon túli magyaroknak a miniszterelnök szerint ugyanis nem szabad a kivárásra, túlélésre játszaniuk, otthont kell teremteniük és gyermeket kell vállalniuk, még ha ez válság alatt kétszer olyan nehéz is, mint egyébként.
A miniszterelnök szerint a mai félelemmel és bizonytalansággal teli európai környezetben csak a cselekvőképes államoknak lesz lehetőségük arra, hogy a válság utáni időszak nyerteseivé váljanak. Ehhez pedig le kell küzdeni a válságot, mely a kormányfő szerint az államadósságon, a hiányon túl valójában egy lelkiállapot. Az az európai állam, amely ebből az állapotból a leghamarabb képes lesz kilépni, nagy eséllyel válhat a válság utáni Európa nyertesévé.
