Schneider cseh külügyi államtitkár, Mikulás Dzurinda szlovák, Martonyi János magyar, Radoslaw Sikorski lengyel és Macumoto Takeaki japán külügyminiszter
Schmitt Pál szerint a közép-európai térség a megújulás motorja lehet a pénzügyi-gazdasági válságból való kilábaláskor. Ehhez viszont a régió országainak szoros együttmûködése szükséges, hiszen „együtt többre mehetünk, együtt sokkal vonzóbbak lehetünk”. Akár a környezetbiztonság, akár a kutatásfejlesztés, akár az energiabiztonság területét nézzük, a V4-ek egymás segítségére lehetnek, az államfõ szerint csupán jól kell sáfárkodni a képességeinkkel, jó marketingesnek kell lennünk.
Vonzóak vagyunk
„A válságot a visegrádi országok is megszenvedték, viszont a recesszió ellenére szép növekedést produkált a négy nemzetgazdaság, a térség pedig ma is vonzó” – hangsúlyozta a köztársasági elnök, hozzátéve: az uniónak szüksége van a V4 dinamizmusára, sõt határ helyett közvetítõi szerepet tölthet be a V4 az unió keleti régiójában. „Ma már olyan erõsek vagyunk, hogy megvan bennünk a károk enyhítésének a lehetõsége” – jegyezte meg a V4 országokról a Budapesti Corvinus Egyetemen, a visegrádi országok államfõinek részvételével tartott konferencián.
Nem bürokratikus
Václav Klaus arra hívta fel a figyelmet a beszédében, hogy nem szabad, hogy a politika felülírja a gazdasági törvényszerûségeket. „Bebizonyosodott, hogy ez téves szemlélet volt” – hangsúlyozta a cseh köztársasági elnök. A V4-ekrõl elmondta: baráti országok, amelyeket a hasonló élmények, a hasonló érdekek és a közös tapasztalatok kötnek össze, de korántsem egy bürokratikus szervezet, hiszen nincsen központja, hivatala, épülete, fõtitkára. „A Visegrádi Négyek, amely értékes beszélgetõfórum, nem a többi integrációs csoportosulás helyett jött létre, nem másokkal akar konkurálni” – hangsúlyozta a cseh államfõ.
Válság = lehetõség
Bronislaw Komorowski szerint a V4 tapasztalatokra épült, bevált és hasznos eszköz a mai reális problémák megoldására. „A Visegrádi Négyek múlt, jelen és jövõ” – jelentette ki a lengyel államfõ a Közép-Európa elõtt álló gazdasági lehetõségekrõl szólva, hozzátéve: az Európai Unióban is lehet befolyása. Komorowski úgy látja, hogy a V4-ben erõs gazdasági potenciál rejlik a tagországainak az aktív együttmûködésébõl (pl. egymás közötti kereskedelem) kifolyólag. A gazdasági recesszióról szólva megjegyezte, hogy a válság nem csak veszély, hanem lehetõség is az európai integráció megerõsítésére, mélyítésére, sõt a válság segíti az új és bátor megoldások keresését. „2011-12-ben a V4 országok az élbolyban lesznek” – tolmácsolta a lengyel államfõ a gazdasági elemzõk prognózisát.
Együtt muzsikálás
„Az unió legdinamikusabb régiója vagyunk, ám nem használjuk ki teljesen a gazdasági növekedés rejtett potenciálját” – mutatott rá Ivan Gasparovic. A szlovák köztársasági elnök szerint törekedni kell a növekedés és a stabilitás, a konszolidáció és a fenntartható fejlõdés elvének összebékítésére. Úgy látja, a válságból való kilábaláshoz az is kell, hogy a pénzügyi szolgáltatások jobban szolgálják a reálgazdaság szükségleteit, ehhez pedig szigorúbb szabályozásra van szükség. Mindemellett szükségesnek tartja, hogy a V4 – amely ma felelõsségteljes, sikeres együttmûködésként jelenik meg – közösen lépjen fel az Európai Unió következõ költségvetésének megtervezésekor. Kitért arra is, hogy a nyugati partnerek egy része nem különbözteti meg a közép-európai államokat, és csak akkor figyel fel, ha a visegrádi négyek hangja közösen szólal meg.
Csaba László közgazdász szerint sok a kihasználatlan lehetõség a Visegrádi Négyekben, miközben “keleti Beneluxként” lehetne mûködtetni. Fontos az együttes fellépés, az együtt muzsikálás – emelte ki. Ezt pedig egy hasonlattal is megerõsítette: jobb együtt meginni egy sört, mint külön-külön vagy egymás után.
