A Magyar Köztársaság Ügyészsége határozottan visszautasítja Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök gyanúsítása alkalmával tett kijelentéseit. Az ügyészség közleménye szerint Gyurcsány Ferenc “politikai jellegû nyilatkozatában az Alkotmányra felesküdött és a törvényes kötelességeiket teljesítõ ügyészek irányába olyan lényegében fenyegetõ kijelentéseket tett, amely kijelentések kirívóak, bár a politika részérõl nem ismeretlenek a magyar demokratikus jogállam történetében”.
A megalapozott gyanú közlése után a volt kormányfõhöz, illetve pártjához köthetõ emberek is “hasonló megnyilvánulásokkal éltek” – írta a Legfõbb Ügyészség hangsúlyozva, hogy “az Alkotmányban és a reá vonatkozó törvényekben elõírt kötelességeit teljesíti, amely kötelesség teljesítésétõl nem fogja elriasztani semmilyen fenyegetés vagy provokáció”.
Gyurcsány Ferenc a nagyjából kétperces vallomásáról készült videofelvételt már kedden nyilvánosságra hozta. Ebben esküszegéssel vádolja meg az ügyészeket, akik szerinte nem az alkotmányhoz, hanem a miniszterelnökhöz és pártjához hûségesek. A konkrét ügyet illetõen kinyilvánítja, az ügyészség gyanúja megalapozatlan, hamis, konstruált. Keresztes Imre fõügyészhez fordulva azt mondja: a gyanúsítás “abból a politikai igénybõl építkezik, amelyet a mai kormánypárt évek óta hangoztat, és amelynek teljesítését Önökre bízta, amely teljesítés elõsegítése érdekében Önt kitüntette”.
A kihallgatáson készült vágatlan felvételbõl viszont az is kiderül, hogy a fõügyész – aki márciusban a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét vehette át – válaszul megjegyzi: “személyi körülményei” nem képezik az eljárás tárgyát, a gyanúsított védekezésének pedig korlátja a hamis vád elkerülésének követelménye. “Erre a jövõre vonatkozóan is felhívom a figyelmét” – mondja. Gyurcsány erre úgy felel: a fõügyész kezdeményezzen ellene eljárást hamis vád miatt, ha szükségesnek érzi, Keresztes Imre azonban azt mondja, hogy csak figyelmeztette. A Legfõbb Ügyészség közleménye azonban most külön emlékeztet rá, hogy a bíróság korábban mindig a vádhatóságnak adott igazat, amikor “hasonló megnyilvánulásokat követõen” személyiségi jogi pereket indítottak.
Gyurcsány Ferenc hétfõi gyanúsítotti kihallgatásával hétre nõtt a sukorói telekcsere miatt indult büntetõeljárás gyanúsítottjainak száma; az eljárás alá vontak kivétel nélkül tagadják, hogy bûncselekményt követtek volna el, valamennyien szabadlábon védekeznek.
Az ügy elõzménye, hogy az állam képviseletében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelõ (MNV) Zrt. 2008. július 30-án csereszerzõdést kötött egy külföldi befektetõi csoport képviselõjével. A csereszerzõdés tárgyát az állami tulajdonban lévõ Sukoró külterületi ingatlanegyüttes, illetve az említett személy tulajdonát képezõ, Albertirsa és Pilis külterületén található egyes ingatlanok képezték. Az ügyészség szerint a csereszerzõdésben a sukorói területek 734,3 millió forinttal alulértékeltek, míg az albertirsai és a pilisi ingatlanok 593,5 millió forinttal túlértékeltek voltak. A fõügyészség szerint így olyan szerzõdést hagytak jóvá, amely, ha teljesül, az államot több mint 1 milliárd 327 millió forint vagyonvesztés éri.
