Meg kell találnunk a törékeny határokat biztonság és emberi jogok között a terrorizmus elleni harcban – mondta Pintér Sándor belügyminiszter a Terrorelhárítási Központ és a BM Tudományos Tanácsa által szervezett nemzetközi konferencián. A belügyminiszter ehhez kérte a tudományos élet ezen területtel foglalkozó résztvevõinek segítségét. Pintér Sándor hozzátette, a terror továbbra is komoly veszélyt jelent a demokratikus rendszerekre, az oslói támadás pedig rámutatott, hogy nemcsak komoly technológiai fejlõdésen ment keresztül az elmúlt idõszakban, de hátterében új ideológiák is megjelentek. Elõtérbe került az egyszemélyes elkövetõk által jelentett kiszámíthatatlan fenyegetés is. Az egy éve létrejött Terrorelhárítási Központ (TEK) feladata a terrorfenyegetés idõben történõ felismerése és felderítése, valamint az elkövetõk elfogása még a cselekmény végrehajtása elõtt – mondta a belügyminiszter.
Az EU terrorelhárításért felelõs koordinátora Gilles de Kerchove beszédében kiemelten fontosnak nevezte a megfelelõ, releváns adatok beszerzését a terrorelhárítási tevékenységben, elsõsorban a globális dzsihádban résztvevõ sejtek elterjedtsége és kiterjedt kapcsolatai miatt. “A terroristák akkor a legsebezhetõbbek, amikor egymással kommunikálnak, fõleg országhatárokon keresztül” – mondta az EU fõkoordinátora a konferencián. Hozzátette ugyanakkor, hogy nem szabad átesnünk átesni a ló túlsó oldalára, több okból sem. Egyrészt el kell kerülnünk a “kutakodó” állam létrejöttét, másrészt az “információ tzunami” ellehetetleníti a terrorelhárítás hatékonyságát is.
Jemenben, Afganisztánban intenzívebbé kell tenni a hírszerzést, valamint ösztönözni kell ezen országok – melyek általában a terrorista szervezetek magjának is bázisul szolgálnak – jogalkalmazási módszereinek fejlõdését is. A Pakisztánban elfogott terroristák közül még egyet sem ítéltek el, a mumbai-i merénylõk pedig még mindig tárgyalásra várnak. Meg kell gyorsítani a bírósági eljárásokat és hatékonnyá kell tenni a jogrendszer mûködését ezekben az országokban – mondta az EU terrorelhárításért felelõs fõkoordinátora.
Eleni Tzakopoulos-Kounalakis amerikai nagykövet beszédében megköszönte a Belügyminisztérium és a Terrorelhárítási Központ eddigi segítségét, majd méltatta az arab tavasz demokratikus törekvéseit. Hangsúlyozta, a cél alternatívát nyújtani az erõszakkal szemben, ezért az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek a terrorizmus elleni harcban továbbra is a demokratikus értékek terjesztése a legfontosabb eszköz. Hozzátette, a közel-keleti átalakulások által érintett országok küzdelmében felbecsülhetetlen értékkel bírhatnak Magyarországnak a diktatúrából a demokráciába vezetõ békés átmenetben szerzett tapasztalatai.
Hajdú János, a Terrorelhárítási Központ fõigazgatója szerint bár Magyarországon nem érzékelhetõ erõs terrorfenyegetettség a mindennapokban, a schengeni határok közelsége és az Unión belülrõl érkezõ fenyegetések miatt is kiemelt feladat az uniós és nemzetközi szintû erõfeszítésekben való részvétel. A fõigazgató szerint ehhez a TEK a titkosszolgálatok és a rendõrség ütõképes kombinációját jelenti, amelynek legfõbb feladata a rugalmas és gyors reakció az egyre gyorsabb és átfogóbb technológiai fejlõdésen átesõ terrorizmus fenyegetéseire. Kiemelte a hazai, történelmi ideológiákra támaszkodó szélsõségek jelentette fenyegetéssel szembeni kemény fellépést is és hozzátette, ebben az esetben a megelõzés a társadalom felelõssége is.
