A népszámlálás kérdéseire a válaszadás – néhány szenzitív kérdés kivételével – kötelezõ. Az adatbiztonsági követelményekre elsõsorban a Központi Statisztikai Hivatalnak (KSH) kell – a népszámlálásról szóló törvény szerint – ügyelnie, de az adatvédelmi biztos valamint nemzetközi és civil szervezetek is figyelemmel kísérik, hogy a személyes adatok védelméhez fûzõdõ jogok érvényesülnek-e.
A Kubatov-listák és más illegálisan összegyûjtött adatbázisok országában azonban felmerülhet, hogy nem kerülhetnek-e illetéktelen kezekbe az adataink, illetve nem manipulálják-e az eredményeket. Az elõbbi kérdés a KSH szerint nem kérdés, hiszen a válaszadás anonim, a kérdõívekre nem kerülhet fel a válaszadó neve. A nepszamlalas.hu-n folyamatosan pörög a felirat, hogy „a válaszadó neve és válaszai soha nem köthetõk össze.”
Aranybánya lehetne
Ugyanakkor többen arra hívják fel a figyelmet, hogy a két kitöltendõ kérdõívben (személyi és lakáskérdõív) szerepel a pontos címünk, a nemünk, illetve a pontos születési dátumunk. A két kérdõív azonosító száma pedig ugyanaz, nem nehéz összehozni an kettõt. Lehet interneten is válaszolni, de ott pedig egy kód azonosíthatja a válaszadót, elvileg. Az, hogy Kukutyin, Fõ utca 4. szám alatt, a 2. emelet 3-ban lakik egy férfi, aki, mondjuk 1973. május 4-én született azért már elég konkrét információ, ha illetéktelen kezekbe kerül. S errõl az illetõrõl aztán minden adat „aranybánya” lehet egy politikai pártnak, vagy egy akár egy cégnek.
Ne feledjük, a népszámlálást eredetileg arra találták ki az ókori Kínában, hogy a hadrafogható férfiak számát felmérjék, késõbb pedig arra használták, hogy az állam tervezni tudja a lakosságtól beszedhetõ adókat. Volt számos negatív példa a történelemben, amikor a népszámlálások adatai alapján politikai döntések születtek. Máig vitatott kérdés például, hogy az 1941-es népszámlálás adatait vagy más nyilvántartások alapján hurcolták el a magyarországi zsidókat. Az viszont bebizonyosodott, hogy 1946-ban azokat a svábokat hurcolták el, akik 1941-ben német anyanyelvûnek vallották magukat.
Kizárt az adatok illetéktelen kezekbe jutása
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Törvénytelen és elképzelhetetlen, hogy a KSH bármilyen állami szervnek vagy gazdasági társaságnak kiadja a népszámlálás adatait – mondta el az fn.hu-nak Virágh Eszter népszámlálási szóvivõ. A lakcímek és a kérdõíveken szereplõ adatok feldolgozása egymástól függetlenül, elkülönítetten történik. A feldolgozást követõen a címeket és a népszámlálási adatállományt a KSH egymástól elkülönítetten tárolja. Az adatbevitelt követõen a papír kérdõíveket pedig megsemmisítik.
Békeidõs hadmûvelet
Vukovich Gabriella, a KSH elnöke úgy fogalmazott egy interjúban, hogy „békeidõben a népszámlálás a legnagyobb hadmûvelet egy országban”. E hadmûvelet elvileg arra irányul, hogy pontosan megismerhessük Magyarország összes lakosának életkörülményeit, hogy az állam megalapozottan tervezhesse a gazdasági, az egészségügyi, az oktatási, a szociális és a kulturális fejlesztéseket.
És ebben bíznunk kell, hiszen az országról való pontos adatok nélkül nehéz ezeket a döntéseket meghozni. Miben bízhatunk? Egyrészt abban, hogy a népszámlálásról szóló törvény paragrafusait betartják, legfõképp azt, hogy a népszámlálás során felvett adatok a késõbbiekben nem lehetnek összekapcsolhatók az adatszolgáltatókkal. És abban, hogy a törvény betartására árgus szemmel figyelnek a különbözõ civil szervezetek és az adatvédelmi biztos. Ez utóbbitól szerettük volna megkérdezni, hogyan készül erre a feladatra és milyen garanciákat lát a törvényesség betartására, de választ egyelõre nem kaptunk.
Anonymus büntetése
A törvény a válaszadót kötelezi a pontos, hiteles adatok szolgáltatására, ugyanakkor a válaszok önbevalláson alapulnak, azokat tényként kezeli a KSH. Érdekes kérdés, hogy amennyiben nem kérdezhetik meg a biztosok a válaszadók nevét, akkor honnan tudják, hogy nem többször válaszolt-e valaki, vagy, hogy mindenki válaszolt-e. A népszámlálásban való részvétel megtagadása szabálysértésnek minõsül. Ki ellen indítják az eljárást? Anonymus ellen?
Virágh Eszter elmondása szerint, ha egy címen nem találja otthon a lakókat a kérdezõbiztos, akkor többször megpróbál újra becsöngetni, esetleg érdeklõdik a szomszédoknál. Ha kiderül, hogy egy címrõl szánt szándékkel megtagadják a választ, és a felszólítások ellenére is ehhez tartják magukat az ottlakók, akkor a helyi jegyzõ illetékessége a szabálysértési eljárás lefolytatása. Azaz ebben az esetben sem a KSH „személyesíti meg” az állampolgárokat, hanem a jegyzõ. (A legutóbbi népszámlálás alkalmával 2001-ben egyébként 10 ilyen eljárás indult.)
trükkös csalók veszélye
A rendõrség egy más típusú veszélyre is figyelmezteti a lakosságot. Mint a közleményükben olvashatjuk, az utóbbi idõben elszaporodtak a trükkös módszerrel végrehajtott lopások, s a népszámlálás idõszakában is feltûnhetnek olyanok, akik magukat számlálóbiztosnak kiadva próbálnak bejutni a lakásokba és az ott lakók figyelmét elterelve eltulajdonítani különbözõ értékeket.
A police.hu-n azt is olvashatjuk, hogy „amennyiben a tolvaj cselekménye végrehajtása közben leleplezõdik, kizárólag az adott helyzet mérlegelése után szabad ellenállást tanúsítani az elkövetõvel szemben, mert az addig „csak” megtévesztésre, figyelemelterelésre koncentráló elkövetõ a zsákmány megszerzése érdekében, akár a testi épséget veszélyeztetõ magatartást is tanúsíthat, erõszakot alkalmazhat. Veszélyhelyzetben célszerûbb a rendõrség vagy a szomszédok, járókelõk segítségét kérni.”
A népszámlálás során a személyes okirataikat a számlálóbiztosok nem kérhetik el, õk viszont okmányaikkal igazolják majd magukat. Lenni kell náluk egy kék színû, számlálóbiztosi igazolványnak, amely a személyivel együtt érvényes.
Roma, katolikus, beteg
Számos kampány indult annak érdekében, hogy még a szenzitív (nemzetiségre, anyanyelvre, vallásra, tartós betegségre, fogyatékosságra vonatkozó) adatokra is válaszoljunk bátran. Ugyanakkor az eredmények e kérdések tekintetében erõs fenntartással kezelendõk, hiszen nem tudhatjuk, hogy e kampányok mennyire voltak hatékonyak. 2001-ben például 54,5 százalékos katolikus arányt mutattak az eredmények, és 190 ezer roma származású állampolgárt. Az elsõ minden más felmérés, szakértõi becslés alapján erõsen felülmúlja a valós adatokat, a második pedig erõsen alulmúlja azokat.
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Virágh azt reméli, hogy az idei felmérésen jóval többen válaszolnak pontosan. Hozzátette, az eredményeket ezeknél a szenzitív kérdéseknél úgy fogják kezelni, hogy „a lakosság ilyen és ilyen százalékának válaszai alapján ennyi és ennyi az eredmény.”
A szóvivõ elmondása szerint a népszámlálás elsõ adatait 2012 tavasszal hozzák nyilvánosságra, a többit az év végétõl folyamatosan.
az adatvédelmi biztos garanciái
Az adatvédelmi biztos kedd este – a cikk kikerülése után – küldte meg a kérdéseinkre a válaszát:
“A népszámlálási törvény azt nondja, hogy “A népszámlálás során a személy családi és utónevét a népszámlálási kérdõívre felvenni nem szabad.” Vagyis a névvel nem lesznek összekapcsolhatók az adatok. Ezt a tilalmat egyéb JOGI garanciák is biztosítják:
a) a KSH nem fér hozzá a népességnyilvántartás adataihoz, onnan személyazonosító adatot nem tud átvenni. Így név szerint nem azonosítható a válaszoló.
b) a lakcímazonosító – szintén a törvény rendelkezése szerint – belsõ azonosítóként szolgál és funkciója, hogy az összeírás teljeskörûségét biztosítsa. Mihelyst a teljeskörûséget ellenõrizték, a lakcímet leválasztják a kérdõíven szereplõ adatokról és az utóbbiakat külön dolgozzák fel.
c) a népszámlálásban résztvevõket szigorú titoktartási kötelezettség terheli, ezt a számlálóbiztosok szerzõdése is tartalmazza. Ennek keretében a számlálóbiztos sehova nem rögzítheti (írhatja fel) az adatszolgáltatók nevét, nem csinálhat másolatot, stb., stb.
d) az Avtv. és a statisztikai törvény is tiltja, hogy a statisztikai célra felvett, átvett vagy feldolgozott személyes adatokat a statisztikai céltól eltérõ célra bármilyen módon vagy jogcímen átadják, vagy egyedi statisztikai adatot nyilvánosságra hozzanak, stb.
e) az internetes kitöltés során az IP címet – hivatalos tudomásunk szerint – nem rögzítik.”
