Krekó Péter, a Political Capital kutatási igazgatója szerint a Fidesz másra számított, arra, hogy mire átveszi a kormányzást, kilábalunk a válságból. Úgy vélte: egyre valószínûbb szcenárió a W-alakú válság. Ráadásul nálunk már 2006-ban elkezdõdött a válság a kormányzati túlköltekezés miatt. A Fidesz jelenleg abban reménykedhet, hogy 2014-re javul a nemzetközi környezet, és talán készíthet valamiféle választási költségvetést.
A Magyar Televízió Ma reggel címû mûsorában a Nézõpont Intézet vezetõ elemzõje azt mondta, a jelenlegi kormány komoly teljesítménykényszer alatt van. Mráz Ágoston Sámuel – Krekó Péterrel szemben – úgy vélte, nem mosható össze a mostani a 2006-os idõszakkal, a válságretorika ugyan akkor is jelen volt, de a Gyurcsány-kormány – azon kívül, hogy felvette az IMF-hitelt és növelte az államadósságot – nem tett látványos kormányzati lépéseket a recesszió ellen.
Szerinte a kormánynak kedvezõ a politikai környezet, hiszen nincs ellenzéki alternatíva, ami azonban nem jelenti azt, hogy 2014-re sem lesz. Elõbb-utóbb meglátjuk, hová vezet az MSZP válsága, kialakul-e egy ellenzéki egységfront – tette hozzá.
A szakemberek eltérõ véleményt fogalmaztak meg a devizaalapú ingatlanhitelek végtörlesztését könnyítõ kormányzati intézkedésrõl is.
Matolcsy: Magyarország újra kockázatos helyzetbe került
Magyarország újból a térség egyik legkockázatosabb helyzetébe került, mert az eurózóna új válsága magas és kedvezõtlen szerkezetû államadósság mellett érte el az országot – közölte Matolcsy György. A nemzetgazdasági miniszter leszögezte, a kormány tudatában van a válságnak és válaszol arra.
A miniszter a parlament gazdasági és informatikai bizottságának hétfõi ülésén a válaszok közé sorolta, hogy a kormány folytatja a Széll Kálmán Tervet, az idei költségvetés 100 milliárd forintos intézkedéscsomaggal javítja, a jövõ évi államháztartási hiányt 2,5 százalékra csökkenti a GDP arányában.
Matolcsy úgy vélekedett, a kabinet a hatékony és szokatlan gazdaságpolitika következtében kikerült az unió közvetlen válsághelyzetébõl, de az elmúlt 6 hétben kiderült, hogy itt van az eurózóna új pénzügyi válsága, amelyrõl nem tudni, hogy erõteljesebb, fenyegetõbb, kockázatosabb lesz-e, mint az elõzõ, de erre is sok jel mutat.
Az eddigi intézkedések nem lesznek elegendõek
A kormány eddigi intézkedéseinek látszanak az eredményei, de Matolcsy György szerint ezek nem lesznek elegendõek a pénzügyi egyensúly védelmére, azaz a kormánynak keresnie kell azokat az eszközöket és forrásokat, amelyek a gazdasági növekedést 2 százalék feletti tartományba irányítják.
Keresik a hazai kis- és középvállalkozások beruházási forrásait növelõ, illetve a külföldi – kínai, kelet-ázsiai – tõkebevonási lehetõségeket. Növelni kell a fogyasztás bõvülésének lehetõségét, ezért a kormány véglegessé teszi az egykulcsos szja-rendszert és segít az egymillió devizahiteles helyzetén is – tette hozzá. “Elõrelépés volt az otthonvédelmi akcióterv, de ezzel nincs vége, tovább kell folytatnunk”. Szerinte “miközben 2011-ben ezermilliárd forintos gazdaságélénkítés folyt, a bankszektorban 1.700 milliárd forintos hitelkivonás történt.”
A korábbi kormányok és a jegybank is hibázott
Matolcsy György szerint a korábbi pénzügyminiszterek és a jegybank is hibázott, amikor 2003 után a devizahitelek elterjedésekor nem tettek meg három kötelezõ gazdaságpolitikai védelmi intézkedést. A nemzetgazdasági miniszter kérdésre válaszolva azt mondta: be kellett volna vezetni, hogy az MNB valutatartalékának szerkezete kövesse a devizahitelesek euró és svájci frank kölcsöneinek arányát, ha több azokban a frank, akkor utóbbi fizetõeszközbõl a jegybanknak is többet kellett volna tartalékolnia, és akkor képes lenne ma beavatkozni.
Matolcsy György közölte: a pénzügyminiszternek céltartalékot kellett volna képeztetnie a bankokkal, ha devizában hiteleznek. Harmadik védelmi intézkedésként mindenkivel, aki devizában vett fel hitelt, árfolyam-biztosítást kellett volna köttetni – hangsúlyozta.
Ugyanakkor a megszólítottak közül a jegybank elnöke többször jelezte, õk mindig figyelmeztettek a kockázatokra, míg Oszkó Péter ma lapunknak arról írt, hogy éppen a Fidesz játszik a tûzzel. A volt pénzügyminiszter szerint ezermilliárdos nagyságrendû veszteséget hozhat a bankoknak, ha 180 forinton rögzítenék a végtörlesztés és az elõtörlesztés árfolyamát, márpedig a bankrendszer nem tekinthetõ az országtól független, politikusok kedvére sarcolható pénzhalmaznak.
