A Belügyminisztérium szerint a közfoglalkoztatásban részt vevõk a bérpótló juttatás kétszeresét kapják, ezért nem igazak azok a kijelentések, hogy a közmunkabér méltánytalan lenne. A tárca szóvivõje arra reagált, hogy több szakszervezeti vezetõ élesen bírálta a közmunkabér mértékét, amely szerintük nem ösztönöz munkára, összege nem éri el a létminimumot, a munkáltatók pedig visszaélhetnek vele. Azt is kifogásolták, hogy a kormány errõl sem egyeztetett az érdekképviseletekkel.
Borsik János, az Autonómok elnöke azt emelte ki, hogy az 57 ezer forintos bruttó összeg messze elmarad a létminimumtól. Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke úgy vélte, a közmunkabér nagyságának az ország lehetõségei szabnak határt, de egyetértett azzal, hogy a mérték nem éri el a létminimumot és emlékeztetett rá, hogy a szakszervezet mindig a kötelezõ bérminimum, illetve a minimálbér mellett állt ki.
Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke tisztességtelennek nevezte a minimálbérnél is alacsonyabb közmunkabért.
A LIGA elnöke úgy vélte, a közmunkabér méltánytalan és annak nettó összege “szinte semmire nem elég”, “alig több a semminél”. Gaskó István szerint alkotmányossági problémákat is felvethet, hogy a közmunkások a minimálbérnél is kevesebbet keresnek.
Nagy Linda belügyi szóvivõ a bírálatokra válaszul közölte, hogy a közfoglalkoztatásért járó összeg csak akkor nem éri el a minimálbért, ha az adott munka nem igényel szakképesítést vagy középfokú végzettséget. A közfoglalkoztatás célja, hogy minél több munkanélküli kerüljön vissza a munka világába, és ezek az emberek tapasztalatokat, szakképesítést szerezzenek.
Szerdán jelent meg a közmunkabérrõl szóló kormányrendelet, amely szerint a teljes munkaidõben foglalkoztatott közmunkások bére – attól függõen, hogy igényel-e szakképesítést a munkakör betöltése – 57 ezer, illetve 78 ezer forint lesz havonta, teljesítménybérezésnél pedig a követelmények teljesítési mértékétõl függõen növelhetõ, de csökkenthetõ is.
