A magyar nemzetet az anyaországi, a Kárpát-medencei és a nyugati emigráció magyarsága alkotja, és csak akkor maradhat fenn, ha a Kárpát-medence magyarsága és a nyugati emigráció magyarsága is meg tudja őrizni magyarságát és “organikus közösségként tud létezni az anyaországi magyarsággal együtt” – mondta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes csütörtökön Szentendrén, a Rákóczi Szövetség 23. nyári főiskolás táborában.
A politikus kiemelte: az asszimiláció drámai módon felgyorsult, a folyamat feltartóztatásához “nagyon erős impulzus kell, ez pedig az állampolgárság megadása a szavazati joggal, s ez utóbbi az, amely átélhetővé teszi az állampolgárságot”.
A nemzetstratégiáról és a kettős állampolgárság jelentőségéről szóló szónoklatában Semjén kijelentette: két tévedés él a nemzet gondolatával kapcsolatban: az egyik felfogás szerint – amely a balliberális gondolkodásra jellemző -, a XXI. században meghaladott a nemzeti lét, míg a szélsőjobb a sovinizmust hirdeti.
A miniszterelnök-helyettes azt mondta, hogy a magyar állampolgársági törvény előírásai támadhatatlanok, “minden passzusára van nemzetközi precedens.” A magyar állampolgárságot január 3-tól lehet kérelmezni egyszerűsített honosítási eljárásban, amelyet az Országgyűlés az elmúlt év május 26-án hozott döntése tett lehetővé.
Semjén Zsolt kitért azokra a vádakra is, melyek szerint a törvény konfliktusokat okozhat a környező országokkal. Úgy fogalmazott: “Erre az a válaszunk, hogy az emberi jogokon nyugvó nemzeti érdekeinket soha többé nem rendeljük alá más ország belpolitikájának. Az állampolgárság megadása egy adott ország szuverenitása.”
Hozzátette: Románia és Magyarország között talán még soha nem volt olyan jó viszony, mint most. “Természetesen az évszázados problémákat nem lehet egyik pillanatról a másikra megoldani, de új fejezet nyílt a magyar-román viszonyban, s Szerbiával is soha nem látott jó viszonyunk van” – fűzte hozzá.
