Demokratikus állam marad Magyarország az új alkotmány hatálya alatt is, azonban valódi bajok is vannak vele, amelyek az alaptörvény mérlegét “menthetetlenül negatívra fordítják” – nyilatkozta Sólyom László abban az interjúban, amelyet a Heti Válasz készített és amely csütörtökön jelenik meg. A volt államfő ilyen hibának tartja az Alkotmánybíróság hatáskörének korlátozását és azt az utolsó pillanatban benyújtott módosítást is, amellyel a bírák szolgálati idejét kurtították meg.
A volt köztársasági elnök arra a kérdésre, hogy elképzelhető-e a bírókat érintő módosítás mögött a “kommunista bírók eltávolítása” mint cél, azt válaszolta: “2009 áprilisában köztársasági elnökként kiálltam a bíróság és az ügyészség függetlensége és pártatlansága mellett, amikor az akkori miniszterelnök jobboldali elfogultsággal vádolta őket. Most csak arra emlékeztethetek, hogy a bírák kétharmadát már a rendszerváltás után nevezték ki, a nyolcvanas években pedig legjobb tanítványaim mentek bírónak, mert ezt tartották a legfüggetlenebb jogászi hivatásnak”.
A korábbi államfő a cikkben azt mondja: az alkotmányozás elvesztette méltóságát, a közönséges parlamenti huzavona színvonalára süllyedt. Nyitottságot és rugalmasságot tanúsíthatott volna a többség, a kisebbség pedig felülemelkedhetett volna pillanatnyi politikai szempontjain. Nem ez történt.
Sólyom László a Nemzeti Színház épületéhez hasonlította az új alkotmányt, amelynek “semmi köze a modern színházépítészethez, eklektikus, dagályos, amelyet az építész-szakma egyhangú tiltakozása ellenére, hatalmi szóval erőltettek át”.
