Az áldozatok főleg idős, magányos emberek, míg a tettesek jobbára fiatalok, akik sokszor elképesztő kegyetlenséggel kényszerítik ki az értékeket – írja a Magyar Nemzet Online (MNO), konkrét példákat sorolva. A rendőrségi statisztikák szerint a rémtettek elkövetői sokszor még a 18. életévüket sem töltötték be. Főleg a csoportosan elkövetett rablásokra jellemző az indokolatlan kegyetlenség.
Mára kialakult egy olyan társadalmi réteg, amelyben valójában már a társadalom alá csúszott rétegek érnek össze egymással – mondta az MNO-nak az Országos Kriminológiai Intézet főmunkatársa. Ezek a fiatalok nincsenek birtokában a társadalmi kontrollmechanizmusoknak, bensővé tett gátaknak és erkölcsi normáknak, amelyeknek visszatartó ereje lehetne.
Póczik Szilveszter kriminológus szerint “nem szabad szőnyeg alá söpörni, hogy az ilyen cselekmények elkövetői gyakran kisebbségi fiatalok”, akik megfelelő iskolai végzettség és munkaerő-piaci esélyek híján perspektívátlanok, dühösek, egyszerre hiperaktívak és depressziósak.
Áldozataik pedig jobbára magukhoz hasonlóan szegény vagy nagyon szerény körülmények között élő emberek, sok esetben maguk is kisebbségiek. Azok válnak leggyakrabban sértetté, akik felől a leggyengébb ellenállás várható – teszi hozzá Póczik Szilveszter. „Idős emberek, nők és gyerekek, akikről feltételezhető, hogy bár csupán csekély javaik vannak, azok könnyen megszerezhetők.”
Pusztán rendészeti eszközökkel nem kezelhető a probléma – mondta a kriminológus –, hiszen gyökerei szociális eredetűek. Szerinte össztársadalmi szinten van igény a rendteremtésre, de ez hosszú folyamat, akár egy évtized is kellhet, mire szembetűnő eredmények lehetenek.
AJÁNLOTT LINK:
Mennyit ér egy emberélet Magyarországon? (MNO)
Szórakozásból verték ájultra a kisfiút (Hír24)
